Fogyasztóvédelmi megavizsgálat a bankoknál
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Harminc bank és pénzügyi szolgáltató körmére néz a pénzügyi felügyelet, amely arra kíváncsi, betartották-e a tavaly elfogadott magatartási kódexet. A vizsgálat arra is választ keres, hogy a forint erősödése, illetve a sorozatos jegybanki kamatvágás után miért nem csökkentek a törlesztőrészletek.
A teljes lakossági hitelezést folytató banki és pénzügyi szolgáltatói szektort érintő fogyasztóvédelmi akcióba kezdett a pénzügyi felügyelet (PSZÁF). A szervezet a tavaly szeptemberben aláírt és idén januárban hatályba lépett banki magatartási kódex pontjait kéri számon az érintetteken. Így többek között azt nézi, hogy a bankok csak a kódexben felsorolt okok megléte esetén módosítják-e egyoldalúan a hitelszerződéseiket, kielégítő-e a hitelnyújtás előtt, illetve a hitel bedőlése esetén a végrehajtás során tanúsított ügyfél-tájékoztatási gyakorlatuk, és végül a kódexnek megfelelőek-e az árazási elveik. A kódex kimondja: ha a hitelező a körülmények kedvezőtlen változására hivatkozva emeli a törlesztőrészletet, úgy a körülmények kedvező változása esetén is érvényesíteni kell ezt az ügyfelek felé. Civil fogyasztóvédői aggályok szerint azonban jobbára csak a fenti kitétel első fele érvényesült.
A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül: míg a jegybanki alapkamat 2008. őszi három százalékpontos emelkedése miatt a forintalapú fogyasztási és lakáscélú hitelek teljes hiteldíjmutatói (THM) gyakorlatilag azonnal megugrottak, a sorozatos kamatvágások hatása – a 2008. októberi 11,5-ről mára 5,5 százalékra esett az alapkamat – vontatottabban, jókora lemaradással jelenik meg, sőt előfordult, hogy csökkenés helyett tovább nőtt a THM. Például 2008 októberében 11,5 százalékos alapkamat mellett a lakáshitelek terhe 14,2 százalék volt, míg a fogyasztási hiteleké kerek 24. Hiába csökkent az alapkamat a következő év októberére 7 százalékra,mind a két hitelfajta THM-e beragadt a korábbi magas szinten, illetve év közben jócskán nőtt is, vélhetőleg nem kevés többletnyereséget hozva a pénzintézeteknek. Bár a jegybanki alapkamat csak az egyik, és a bankok szerint nem is a legfontosabb szempont, amit a hitelek árazása során figyelembe vesznek.
A PSZÁF azt is vizsgálja hogy a devizahiteleknél mennyire érvényesítették a hitelintézetek a forint utóbbi időszakban történt megerősödését. A jelenleg érvényes szabályozás szerint a felügyeletnek fél év áll rendelkezésére a vizsgálat lefolytatására – a PSZÁF közleményében jelezte, hogy minden bizonnyal több hónapot fog igénybe venni. A szervezet szerint amennyiben olyan gyakorlatot talál, amely nem felel meg a kódex rendelkezéseinek, úgy fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki – illetve az év eleje óta hatályos törvények szerint kötelessége minden olyan esetben bírságot kivetni, ha a sérelmes gyakorlat a fogyasztók széles körét érinti, és jelentős vagyoni hátrányt okoz nekik.
A felügyelet által a nagy pénzintézetekre kiszabható fogyasztóvédelmi bírság felső határa jelenleg százmillió forint, ám különösen súlyos, kirívó esetben elmehetnek a kétmilliárd forintig is.
Forrás: Népszabadság Online
