Nonprofit és az adótartozás
Érdekes jogeset segítségével mutatjuk be az adótartozás fogalmát a nonprofit világban.
Érdekes jogeset segítségével mutatjuk be az adótartozás fogalmát a nonprofit világban.
Adott feltételek teljesülése esetén, illetve bizonyos tevékenységekből származó bevételek után a nonprofit szervezeteknek nem kell társasági adót fizetniük, így a társaságiadó-kötelezettség megállapításának az egyik fontos kérdése annak meghatározása, hogy mi minősül alap-, illetve vállalkozási tevékenységből származó bevételnek.
Az önkéntesség olyan természetes társadalmi attitűd, amelynek motivációs hátterében a szolidaritás, mint alapérték figyelhető meg. Az önkéntesség története egyidős az emberiség történelmével, de szabályozásának igénye csak az elmúlt évtizedben fogalmazódott meg. Ezt felismerve Európa számos országában ma már törvény szabályozza az önkéntes tevékenységet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nonprofit szervezetek önkéntes segítőinek száma meghaladja a 400 ezer főt, s az általuk teljesített, önkéntesen végzett munkaórák száma a 35 és fél milliót évente. Ez ma Magyarországon majd 17 és félezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felel meg. Ennyi tehát a társadalmi megtakarítás a nonprofit szervezeteken keresztül szerveződő önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan, amelynek értéke szakértői becslések szerint hozzávetőlegesen 18 milliárd forint, így a nemzetgazdaságra gyakorolt jótékony hatása vitathatatlan.
Részletesen ismertetjük a szabályozást, és egy segítő családtag jogviszonyával kapcsolatos fontos jogesetet mutatunk be.
Ismertetjük a nyugdíjszámítás szabályait, és elmondjuk, miért fontos főállású kisadózók esetében, hogy az elévülési időn belül tisztázzák, ha ellentmondás merül fel jogviszonyukkal kapcsolatban.
Ismertetjük a szabályozást, a vonatkozó nemzetközi egyezményeket és bemutatunk egy tanulságos példát.
Egy külföldi illetőségű vállalkozást Magyarországon akkor terhelheti adókötelezettség, ha a vállalkozásnak az illetősége szerinti állam és Magyarország között megkötött, a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény rendelkezései alapján telephelyet keletkezik belföldön. Abban az esetben, ha a vállalkozás olyan államban bír illetőséggel, mellyel Magyarország nem kötött egyezményt, úgy a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 33. pont telephely fogalma a meghatározó.
Bemutatjuk az alapfogalmakat, elmagyarázzuk az összes releváns jogszabályt, a NAV ellenőrzési gyakorlatát,, és ismertetünk egy érdekes jogesetet.
Bemutatjuk az alapfogalmakat, elmagyarázzuk az összes releváns jogszabályt és a NAV ellenőrzési gyakorlatát.
A NAV felszólítását követően a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel a céget az adószám törlése fenyegeti, a közléstől számított 15 napos, jogvesztő határidőn belül kimentési kérelmet terjeszthet elő.
Számlakorrekció több okból is szükségszerű lehet, és számos okból bekövetkezhet. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk két érdekes jogesetet.
Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy megakadályozza, illetve megnehezítse a kifejezetten adóelkerülési célból létrehozni kívánt társaságok alapítását. Minden részletet és egy érdekes jogesetet ismertetünk.