A NAV támogató eljárása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény „Az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása” című fejezetében – konkrétan az új 90/A. és 90/B.§-ban, – 2017-től sok újrafogalmazás, módosítás, és a támogató eljárás szabályozása jelent meg.


Ha az adóhatóság a kockázatelemzés során a rendelkezésére álló adatok alapján az adózó vonatkozásában kockázatot tár fel, más hatóságoktól a kockázatelemzés alatt álló adózóval kapcsolatban adatokat kérhet, amelyeket az adott adózóra vonatkozó további kockázatelemzési tevékenységéhez felhasználhat. (Amennyiben az adóhatóság az adózót ellenőrzésre nem választja ki, úgy a kockázatelemzés lezárását követően az e bekezdés alapján beszerzett adatokat haladéktalanul törli.)

A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság

  • a) támogató eljárást indít, vagy
  • b) az adózót kiválasztja ellenőrzésre, 
  • c) illetve bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának megakadályozása érdekében tájékoztatja a NAV nyomozó hatóságát.

Az adóhatóság a támogató eljárás keretében

  • a) az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve
  • b) kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, amelynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával.

A támogató eljárásban való részvétel önkéntes. Az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye.

A támogató eljárást az adóhatóság jegyzőkönyvvel zárja le. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kockázatelemzési eljárásban feltárt hibákat, hiányosságokat, az azok orvoslása érdekében tett intézkedéseket és a támogató eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét.

A támogató eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.

Az adóhatóság az adózót – önellenőrzésre történő felhívás útján – önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg.

 

Figyeljünk fel arra a tényre, hogy 2017 előtt az önellenőrzésre való felszólítás csak a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózóra vonatkozott – a 91/B.§-ban, – de 2017-től ezt kiterjesztették minden adózóra!

Az önellenőrzésre való felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni. Az önellenőrzés elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. 

Az adózóval szembeni ellenőrzés az önellenőrzési felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig nem kezdhető meg, a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében.

Az elektronikus vagy postai úton megküldött önellenőrzési felhívás tartalmazza

  • a) az adózó nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
  • b) az önellenőrzési felhívással érintett időszakot és az adónem megjelölését,
  • c) vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek esetében a havi adó- és járulékbevallásra, valamint adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján számított adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót, a befizetendő adót, valamint az adatok alapjául szolgáló, az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokat, továbbá az eltérés összegét.

Tehát a támogató eljárás lényege, hogy a NAV nem ellenőriz, nem szankciónál, hanem önellenőrzést javasol, és ha szükséges, közvetlen szakmai támogatást nyújt a hibák, hiányosságok kiküszöbölése érdekében.

Ha szükséges, akkor a közvetlen, szakmai segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot a kockázatelemzésen átesett adózóval. Ez gyakorlatilag – a jövőbeni szabályos működés elősegítése érdekében – egy az ügyfélre specializált személyes adószakmai tanácsadás annak érdekében, hogy az adóhivatali segítségnyújtás a már feltárt hibát kijavíthassák és a bevallással lezárt, korábbi időszak hibáinak javítását, hiányosságainak pótlását is rendezzék.

A támogató eljárásban való részvétel ugyan önkéntes, de úgy néz ki, hogy mindenkinek érdemes kihasználnia, hiszen az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt semmilyen szankciót nem szabhat ki a NAV.

Az adóhatóság a támogató eljárást az adózó által javítható hibák esetében indíthatja meg.

A hibák nagy része valószínűleg hatékonyabban korrigálható az adóhatóság és az adózó együttműködésének eredményeként. 

Az adóellenőrzés megindítására csak akkor kerülhet sor, ha a hibák az adózó által nem javíthatók, vagy nem vállalja az adózó az önellenőrzést, illetve a támogató eljárás eredménytelennek bizonyul.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Érdemes béremelés helyett lakhatási támogatást kérni

Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.

2024. november 22.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (1. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.