Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Döntött az Európai Bíróság, de ez döntés még csak folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi.
Az Európai Bíróság ítélete szerint nagyon alaposan kell vizsgálni, joggal való visszaélésből ered‑e, hogy egy licencszerződést olyan társasággal kötnek, amely az e licencet bérbe adó társaság székhelye szerinti tagállamétól eltérő. Az ítélet szerint az a körülmény, hogy az utóbbi társaság vezető tisztségviselője és egyedüli tagja e know‑how megalkotója, hogy ugyanezen személy befolyást vagy irányítást gyakorolt az említett know‑how fejlesztésére és hasznosítására, valamint a know‑how‑n alapuló szolgáltatásnyújtásra, hogy az említett szolgáltatások nyújtásához szükséges technikai eszközök, személyi állomány, pénzügyi tranzakciók kezelését alvállalkozók végezték, mint ahogy azok az okok, amelyek arra késztethették a licencbeadó társaságot, hogy licencbe adja a szóban forgó know‑how‑t az e másik tagállamban letelepedett társaságnak, ahelyett hogy azt maga hasznosította volna, önmagukban nem tűnnek döntő jelentőségűeknek.
Az EB szerint a kérdést előterjesztő bíróság feladata (tehát Gattyán ügyében a magyar bíróság feladat) az összes körülményének vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy e szerződés, amennyiben leplezte azt a tényt, hogy a szóban forgó szolgáltatást ténylegesen nem a licencbevevő társaság, hanem valójában a licencbeadó társaság nyújtotta, teljesen mesterséges megállapodásnak minősül‑e, különösen annak tisztázásával, hogy a licencbevevő társaság gazdasági tevékenysége székhelyének vagy állandó telephelyének Madeirára történő áthelyezése nem minősült‑e valós letelepedésnek, hogy e társaság az érintett gazdasági tevékenység gyakorlása érdekében üzlethelyiségek, technikai és humán erőforrások formájában nem rendelkezett‑e megfelelő struktúrával, továbbá hogy az említett társaság e gazdasági tevékenységet nem a saját nevében, saját javára, saját felelősségére és saját kockázatára végezte‑e.
Valamely olyan visszaélésszerű gyakorlat megállapítása esetén, amelynek eredményeképpen valamely szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét attól eltérő másik tagállamban határozták meg, mint amelyben ezen visszaélésszerű gyakorlat hiányában meghatározták volna, az a körülmény, hogy a hozzáadottérték‑adót e másik tagállamban e tagállam jogszabályainak megfelelően megfizették, nem képezi akadályát annak, hogy ezen adó utólagos megállapítására az e szolgáltatás tényleges nyújtásának helye szerinti tagállamban kerüljön sor.
A hozzáadottérték‑adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7‑i 904/2010/EU tanácsi rendeletet úgy kell értelmezni, hogy valamely tagállam adóhatósága, amely olyan szolgáltatásokra nézve vizsgálja a hozzáadottértékadó‑kötelezettség keletkezését, amelyek más tagállamokban már ezen adó alá tartoznak, köteles tájékoztatáskéréssel fordulni ezen más tagállamok adóhatóságaihoz, amennyiben az ilyen kérelem szükséges, sőt elengedhetetlen a hozzáadottérték‑adó első tagállamban való felszámíthatóságának megállapításához.
Ha az adóhatóság egy párhuzamosan folyó és még le nem zárt büntetőeljárás keretében a héa területén fennálló visszaélésszerű gyakorlat bizonyítása érdekében az adóalannyal szemben folytatott titkos adatgyűjtés során, például távközlési rendszerek útján való kommunikáció lehallgatásával és elektronikus levelek lefoglalásával beszerzett bizonyítékokat használhat fel, feltéve hogy e bizonyítékoknak az említett büntetőeljárás keretében való beszerzése és azoknak a közigazgatási eljárás keretében való felhasználása nem sérti az uniós jog által biztosított jogokat.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal |
|---|
|
ADÓ szaklap online ADÓ-kódex szaklap online Számviteli tanácsadó szaklap online Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ kérdések és válaszok Ado.hu Prémium cikkek |
Ha a magyar bíróság azt állapítja meg, hogy a Gyattyán György cégének erre nem volt lehetősége, vagy hogy a szóban forgó bizonyítékokat az Európai Unió Alapjogi Chartájának megsértésével szerezték be, vagy ha a bíróság nem jogosult a vizsgálat lefolytatására, a bizonyítékokat ki kell zárnia, a megtámadott határozatot pedig, amennyiben az ebből következően megalapozatlanná válik, hatályon kívül kell helyeznie.
A WebMindLicenses a Magyarország egyik leggazdagabb emberének számító, erotikus szolgáltatásokkal foglalkozó Gattyán György érdekeltségébe tartozó Docler-csoport egyik tagja. Az üzletember 100 százalékos tulajdonában álló cég az erotikus szolgáltatásokat kínáló weboldalhoz kapcsolódó know-how-t adott bérbe egy Lalib nevű portugál cégnek.
A NAV szerint a WebMindLicenses és a Lalib közötti szerződés célja a magyar adójogszabályok kijátszása volt, és a know-how hasznosításához fűződő döntéseket ténylegesen továbbra is Gattyán hozta meg. A NAV összesen 21,5 milliárd forint adókülönbözet és adóbírság megfizetésére kötelezte a WebMindLicenses céget. A cég ezt a magyar bíróságok előtt vitatja.
(MTI, Adó Online)
