Lázár megindokolta a 75 százalékot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ítélkezési gyakorlata szerint 75 százalékos különadót még legitimnek tekint az EU – mondta a végkielégítések adótételének csökkentéséről Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államttitkár. Az Országgyűlés kedden el is fogadta a jogszabályváltozást.


A vidékfejlesztési miniszter által benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslat értelmében január elsejétől 75 százalékra csökkenhet a végkielégítések különadójának mértéke a mostani 98 százalékról a közszférában. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az egyes törvények agrár- és környezetügyi módosításának keretében nyújtotta be az adócsökkentésről szóló javaslatot. Egy 2010-ben hozott törvény értelmében az állami és önkormányzati vezetők, képviselők, a köztulajdonban álló cégek vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai a végkielégítésük kétmillió forint fölötti része után 98 százalékos különadót kell, hogy fizessenek. Az állami cégeknél foglalkoztatottak esetében a 3,5 millió forint fölötti részre vonatkozik a szabály.

Lázár János arra a kérdésre, hogy miért van szükség a különadó csökkentésére, az felelte: az ügyben jelenleg az Európai Bíróság előtt perek vannak folyamatban. „Vagy marad a 98 százalék és ezeket a pereket folyamatosan elveszítjük, vagy módosítunk ezen” – fogalmazott.

Megjegyezte: a 98 százalékos adót „édes gyermekének” is nevezhetné, mivel még frakcióvezetőként a „pofátlan végkielégítések” megadóztatását ő kezdeményezte az Országgyűlésben.

 

Közölte, hogy minden kormányülésen foglalkoznak a magyar kormányzati szerveket vagy szereplőket érintő, az Európai Unióban zajló eljárásokkal. Legutóbb áttekintették azt a helyzetet, hogy az EU-n belül Franciaországban legitimnek számít a 75 százalékos különadó, ezt az Európai Bíróság más eljárásban már elfogadta. Kijelentette: ha a magyar joggyakorlat nem tér át a maximum 75 százalékra, akkor annak mértéke nulla lenne, mert jelenlegi mértéke nem tartható meg. Ezt a módosítást az adóév kezdete miatt még az idén meg kell valósítani – mondta.

Elfogadták a jogszabályt

A parlament 2014. január 1-jével az eddigi 98 százalékról 75 százalékra csökkentette a közszférában kifizetett – kétmillió, illetve három és fél millió forint feletti – végkielégítéseket terhelő különadót. A Ház erről az agrár- és környezetügyi tárgyú törvénymódosítások között döntött, elfogadva Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter zárószavazás előtt benyújtott javaslatát.

Állami és önkormányzati vezetőknek, képviselőknek, köztulajdonú cégek vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak a jogviszonyuk megszüntetése miatt kifizetett összeg kétmillió forint feletti része után, más állami foglalkoztatottaknak a végkielégítésük három és fél millió forinti része után kell megfizetniük a különadót.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.