Nagyon nem tetszik a tranzakciós illeték az EKB-nak
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sok ponton sérti a jegybanki függetlenséget a pénzügyi tranzakciós illeték az Európai Központi Bank szerint. A valutauniós jegybank azt is sérelmezi, hogy a jogalkotóknak eszük ágában nem volt véleményüket figyelembe venni a jogszabály megalkotásánál.
A kormányt nem érdekelte az EKB
Erősen nehezményezi közleményében az Európai Központi Bank (EKB), hogy az Országgyűlés és a kormány lényegében esélyt sem adott arra, hogy véleményét figyelembe vegyék az új jogszabály megalkotásánál. Felidézik: a hatályos szabályok szerint az EKB számára „megfelelő időpontban” kell eljuttatni a jogszabály-tervezeteket ahhoz, hogy a valutauniós jegybank véleményét figyelembe lehessen venni; ehhez képest az EKB július 3-án kapta meg az illeték bevezetéséről szóló törvény tervezetét, július 5-én annak módosítását, és az Országgyűlés 9-én már el is fogadta a jogszabályt.
„Az EKB újfent nyomatékot ad azon álláspontjának, mely szerint a nemzeti hatóságok különleges sürgősség esetében sem mentesülnek az EKB-val folytatott konzultáció kötelezettsége, illetve az alól, hogy az EKB számára álláspontja figyelembevételéhez megfelelő időt biztosítsanak”. „A magyar kormánynak el kellett volna halasztania a törvényjavaslat zárószavazását olyan időpontra, mely lehetővé tette volna az EKB-val való megfelelő konzultációt, illetőleg az EKB véleményének kellő megfontolását” – olvasható a közleményben.
Sok ponton sérti a függetlenséget
Az EKB közleménye felidézi, hogy a hatályos uniós szabályok szerint mi garantálja a jegybankok függetlenségét. A sorban először az, hogy rendelkeznek az árstabilitás bármely más hatóságtól független forrásokkal és eszközökkel; ezen túl a jegybankok intézményi függetlenségét tiszteletben tartják; valamint az, hogy pénzügyi függetlenséget élveznek. Ezen feltételek alapján kijelenthető, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló új törvény csorbítja az MNB működési és intézményi függetlenségét – olvasható az EKB véleményében.
Az uniós jegybank indoklása szerint az illeték bomlasztja a monetáris politikai átviteli mechanizmust az egynapos betétek és az MNB-kötvények adóztatásával. Ezzel összefüggésben az EKB megerősíti az MNB álláspontját, amely szerint az illetéket nem lehet a kereskedelmi bankokra hárítani, mert az veszélyeztetné az árstabilitással kapcsolatos célok megvalósulását.
„Ezen túlmenően a pénzügyi tranzakciós illeték közvetetten befolyásolja a monetáris politika végrehajtását – pénzpiaci likviditásra gyakorolt feltehetően káros hatása révén, ami az árfolyamképzést is gátolhatja. Ez körülményesebbé teszi az MNB monetáris politikai célkitűzéseinek elérését is” – írja véleményében az uniós jegybank.
„A pénzügyi tranzakciós illeték befolyásolja az MNB-nak az árstabilitás elsődleges célkitűzését legjobban szolgáló monetáris politikai eszközök szabad megválasztására vonatkozó képességét, mivel olyan költségmegfontolásokat állít be, melyek nem kapcsolódnak ezen eszközök eredeti kialakításához” – érvel az EKB.
Ezen túlmenően a pénzügyi tranzakciós illeték csorbítja az MNB pénzügyi függetlenségét, ás sérti a monetáris finanszírozás tilalmát, mert az illeték „tekinthető az állami szektor központi banki pénzből történő finanszírozása eszköze létrehozásának is”.
Az EKB véleménye semmiféle hatással nincs a már elfogadott, és Áder János államfő által aláírt jogszabályra, kérdéses azonban, milyen hatással van a most folyó IMF-EU-hiteltárgylásokra.
