Nekiment az adóterveknek az ÁSZ és a KT


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Össztűz alá vette a pénzügyi tranzakciós illetéket az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács: a két szervezet szerint a hirtelen bevezetett óriási adóteher megváltoztatja a gazdasági szereplők magatartását, amivel a kormány nem számol. Az ÁSZ szerint az szja-bevételeket is elszámolta a kabinet. Megkezdődött a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitája.


A tranzakciós illeték szúrj az ÁSZ szemét

Az ÁSZ szerint a költségvetésben előirányzott adóbevételek 58 százaléka megalapozott, 12 százaléka teljesíthető, de csak részben alátámasztott, 30 százaléka pedig nem megalapozott, mivel nincs meg a megfelelő jogi-számszaki háttere – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a költségvetési törvényjavaslat általános vitájában.

Megalapozott a pénzügyi szervezetek különadója, a bányajáradék, az ökoadó, az energiaellátók jövedelemadója, a rehabilitációs hozzájárulás, a különadók, az áfa és a jövedéki adó, csak részben megalapozott a társasági adó, a gépjárműadó, a játékadó, a biztosítási adó, a távközlési adó és a lakossági illetékek, míg a nem megalapozottak között található az ÁSZ szerint a hitelintézeti járadék, a cégautóadó, az eva, a regisztrációs adó, a pénzügyi tranzakciós illeték, az szja és az elektronikus útdíj is – részletezte a számvevőszék véleményét az elnök.

A személyi jövedelemadó 2013-as tervezett bevétele 33,9 milliárddal alacsonyabb az idei tervezettnél, de a számvevőszék szerint nem helyesek a kormányzat idei évre vonatkozó számításai, és ezekre alapulnak a büdzsétervben szereplő számok – kritizált Domokos László.

A pénzügyi tranzakciós illeték esetében nem készült el a jogszabály, ráadásul a megemelt tervezett bevétel eléri az éves GDP közel 1 százalékát, ami akkora mérték, hogy a gazdasági szereplők magatartását is megváltoztathatja; ez utóbbi pedig hatással lehet a költségvetési célok elérésére is – mondta az ÁSZ elnöke.

KT: kis kiigazítás jöhet

„A költségvetési törvényjavaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának, hatásmechanizmusainak színvonala, háttérszámításokkal való alátámasztottsága egyenetlen, esetenként nem megfelelő” – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a törvénytervezet általános vitájában. Példaként említette a tranzakciós illetéket, kifogásolva, hogy a kormány úgy épít jelentősen az új teherre, hogy annak konkrét formája egyelőre nem ismert.

Kovács Árpád emellett megjegyezte: az ilyen mértékű adóterhelés elkerülhetetlenül változtat a gazdaság szereplőink magatartásán, a költségvetési törvényjavaslat azonban nem számol az új adóintézkedések miatt fellépő negatív hatásokkal és kockázatokkal.

A Költségvetési Tanács elnöke úgy vélte, hogy a vártnál gyengébb gazdasági növekedés miatt nem zárható ki, hogy további „kismértékű hiánycsökkentő lépésekre” lesz szükség a 2013-as hiánycél eléréséhez.

Járulékcsökkentést ígért Matolcsy

A költségvetés bevételi oldalára, az új adókra nem vesztegetett sok szót expozéjában Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a jövő évi költségvetés beruházási fordulatra épít, amelynek alapja az utóbbi két és fél év sikeres költségvetési konszolidációja.

Szerénységre int ugyanakkor az, hogy a következő években nagyon nehéz lesz a növekedést, a munkahelyteremtést, és a beruházások bővülését Európában megoldani – mondta a miniszter, aki szerint Európa egyelőre nem találja a választ a verseny kihívásaira.

A kormány megtesz mindent azért, hogy az élőmunkateher csökkentésére – a 2,2 százalékos hiánycél tartása mellett – megtalálja a forrásokat – ígérte Matolcsy György.

(Forrás: MTI, Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.