Távközlési adó: visszakozik az EU


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Visszavonja az Európai Bizottság azokat a kereseteket, amelyeket Magyarországgal, illetve Spanyolországgal szemben nyújtott be korábban az Európai Bírósághoz a távközlési szektorra kivetett különadókkal kapcsolatban.


A bizottság szóvivői irodájának tájékoztatása szerint az erről szóló döntés július 18-án született meg, és az indokolta, hogy a luxembourgi székhelyű ítélkező fórum június 27-én az Európai Bizottság által Franciaországgal szemben indított, hasonló jellegű és jogalapú ügyben nem a brüsszeli uniós testületnek, hanem Párizsnak adott igazat. A bíróság kimondta: nem ütközik az unió úgynevezett engedélyezési irányelvébe a Franciaország által 2009-ben az elektronikus hírközlési szolgáltatókra kivetett különadó.

Az uniós jog betartásán őrködni hivatott végrehajtó intézmény azzal érvelt, hogy az irányelv alapján a kormányoknak lehetőségük van ugyan igazgatási díjat kivetni a távközlési szektor szereplőire, ám az abból származó bevételeket az ágazat működésének fejlesztésére kell fordítani, márpedig a francia szabályozás ezt nem biztosítja.

Az Európai Bíróság viszont úgy foglalt állást, hogy a szóban forgó különadó nem tekinthető az irányelvben említett igazgatási díjnak, az adóztatandó tényállás ugyanis nem kapcsolódik sem az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacára való belépést lehetővé tevő általános felhatalmazási eljáráshoz, sem pedig a rádiófrekvencia vagy számhasználati jogok megadásához, hanem a szolgáltató azon tevékenységével áll kapcsolatban, amelynek során  elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt a végfelhasználóknak. Márpedig ha ez az adó nem tekinthető igazgatási díjnak, hanem egyfajta adónemnek számít, akkor nem vonatkozik rá az igazgatási díjak esetében érvényes korlátozás a befolyó bevétel felhasználhatóságát illetőn. Ennek alapján Luxembourg elutasította az Európai Bizottság keresetét.

A brüsszeli végrehajtó testület most megállapította: a francia ügyben hozott ítélet „közvetlen relevanciával bír” a Magyarországgal, valamint a Spanyolországgal szemben indított ügyekre nézve. Ezekben az ügyekben megfogalmazott keresetében a brüsszeli bizottság szintén az engedélyezési irányelv említett előírására hivatkozott.

Az Európai Bizottság tavaly októberben vitte az Európai Bíróság elé a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárás ügyét a távközlési szektorra 2010-ben kivetett különadó miatt.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.