Várható adótörvény változások – SZJA


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A T/10537. számú törvényjavaslat számos ponton módosítaná az adótörvényeket, a javaslat legfontosabb részleteit vizsgáljuk meg cikksorozatunkban. Elsőként a személyi jövedelemadó törvény rendelkezéseit tekintjük át.


Személyi jövedelemadó

Kiküldetés (kirendelés) fogalmi változása:

Eddig a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzésként definiálta a kiküldetést (kirendelést) a jogszabály.

Az új fogalom szerint Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás, ide nem értve a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járást, a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda- és visszautazást.

A következő definíciókat is újrafogalmazza a jogszabály tervezet:

mezőgazdasági őstermelő, termőföld haszonbérbeadása, sportrendezvény.

Munkába járás költségtérítése:

Távmunka-végzés esetén a munkáltató székhelye, telephelye és a munkavégzés helye közötti, munkáltató által elrendelt okból történő oda- és visszautazásra az Szja tv. 25.§. (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni (bérlet-, jegy-térítés, 9 Ft/km térítés, stb.), feltéve, hogy a munkáltató székhelye, telephelye és a munkavégzés helye nem ugyanazon település közigazgatási határán belül van, vagy az utazáshoz helyi közlekedési eszköz nem vehető igénybe.

Eltartott fogalmi változása:

Korábbi definíció szerint eltartott

a) a kedvezményezett eltartott,

b az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.

Ez a következőképpen változna: eltartott az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

Nyugdíjbiztosítási szerződés:

Az érintetteknek javasolt áttanulmányozni az Szja tv. 44/C.§. várható változásait, mert számos ponton tervezik módosítani a jogszabályt.

Nyilatkozat adóelőleg megállapításhoz:

A jövőben várhatóan nem kell új nyilatkozatot tenni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette.

Megszerzésre fordított érték ingó vagyontárgy átruházásánál

Az új fogalom szerinti várható változásokat aláhúzott dőlt betűvel jelöltük.

Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény vagy más bizonylat szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben meghatározott érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított összeg a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ennek hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke és – vagy egyébként – ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része. Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség ajándékozással történő szerzése esetén, ha az adóhatóság nem szab ki illetéket, a magánszemély döntése alapján az átruházásból származó bevétel 75 százaléka vagy az az igazolt összeg tekinthető megszerzésre fordított összegnek, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne.

Alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama

Az osztalék fogalmánál a kockázatitőkealap-jegy hozama helyébe az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama kerülne.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből és tartós befektetésből származó jövedelem

A jogszabály tervezet számos ponton tervezi változtatni a jövedelemmel kapcsolatos előírásokat, az érintetteknek javasolt áttekinteni a törvényjavaslatnak az Szja tv. 67/A.§-ra és 67/B.§-ra vonatkozó tervezett újításait.

Egyes meghatározott juttatás fogalmának kiegészítése

A tervezett változtatás szerit egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett azon összeg, amely nem minősül béren kívüli juttatásnak.

Béren kívüli juttatásnak fogalmának változása

Aláhúzott és dőlt betűvel kiemeltük a várható változást.

Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag, vagy a munkáltató mint támogató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát azzal, hogy

a) a befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül,

b) a béren kívüli juttatásnak az egy magánszemélyre jutó összegét a 70. § (4a) bekezdés szerinti éves keretösszeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni,

c) az alkalmazottak létszámaként a befizetéskor – az adóéven belül több befizetés esetén az első befizetéskor – pénztártag alkalmazottak létszáma vehető figyelembe.

Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték

Tervezetten nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a társaság által ki nem fizetett és a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltése) teljesítéseként szerezte meg. Ehhez majd adatszolgáltatási kötelezettség is kapcsolódik.

Munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem

A várható változást aláhúzott és dőlt betűvel jelöltük.

A program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig, az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti program esetén a program elindítását követő hónap 20. napjáig megküldi az állami adóhatóságnak a program meghirdetéséről a munkavállalók, vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató vagy más hasonló irat másolati példányát.

Őstermelő igazolvány

Az érintetteknek javasolt az Szja tv. 78/A-81/C.§. részeit áttekinteni és tanulmányozni, jelen cikkünk terjedelme nem teszi lehetővé a részletes bemutatást.

A jogszabály tervezet bizonyos pontjainak rendelkezései már visszamenőleg is alkalmazhatóak (2015. szeptember 1-től, 2016. január 1-től, hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekre), de a legtöbb pont 2016. szeptember 1-től, illetve 2017. január 1-től alkalmazandó, amennyiben jelen formájában hatályba lép.

A fentiekben bemutatott részletek mellett az Szja tv. mellékletei is módosulnak, illetve számos helyen pontosítják majd a szövegrészeket.

Cikksorozatunkat folytatjuk.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.