Profil


Kérjük lépjen be, hogy profilját láthassa!

1. Az adó nem játék!

Ki az, aki ne szeretne játszani? Ki az, aki ne szeretne játszani, ha még jövedelmet is szerezhet belőle? Bizonyos online játékokban a játékosok által elvégzett feladatok, küldetések után virtuális valutához jutnak. Az eredményesség növeléséhez nem ritka, hogy a játékosnak bizonyos pénzösszeget be kell fizetnie annak érdekében, hogy több pontot szerezhessen. A megszerzett pontokat pedig később törvényes fizetőeszközre tudja váltani.

Mivel az Szja tv. kimondja, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles, e szabály szerint tehát a virtuálisan térben megszerzett valódi pénz is adóköteles bevételnek minősül. Mivel az így megszerzett bevétel tevékenység végzéséhez köthető – ráadásul a magánszemélynél költség is felmerül a tevékenység végzésével kapcsolatban – az így megszerezett jövedelmet a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételnek kell tekinteni.

Az önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározása során figyelembe vehetőek az azonos tevékenységhez kapcsolódó költségek, melyeket az Szja tv. 2. számú melléklete felsorol.

 A magánszemélynek lehetősége van választani, hogy a 10%-os költséghányadot vagy a tételes költségelszámolást alkalmazzák. Egy adóéven belül csak az egyik módszer választható, amit évközben minden önálló tevékenységére vonatkozóan alkalmaznia kell. Ha évközben a 10%-os költséghányadot alkalmazta, akkor lehetősége van arra, hogy év végén a tételes költségelszámolást válassza, amennyiben a megfelelő igazolásokkal rendelkezik.

Virtuális játékból származó jövedelem esetén költségként számolható el az online szerepjátékba befizetett összeg, de csak abban az esetben, ha az a nyeremény kifizetésének évében került befizetésre.

A jövedelmet 15% szja ás 19,5%-os (2017-ben 22%) egészségügyi hozzájárulás terheli. Az adóelőleget és az eho-t a kifizetőnek kell megállapítania, levonnia és befizetnie. Kifizető hiányában ezt a kötelezettséget a magánszemély teljesíti.

A jövedelmet az éves szja bevallásban kell bevallani.

[htmlbox art_tukor]

 

És mi a helyzet az online sportokkal?

A sportolás már nem szükségszerűen jelent fizikai tevékenységet. A virtuális térben való sportolás is kibontakozóban van. Az E-sport résztvevői az egyes videojátékokat, online-játékokat professzionális módon űzik, ugyanúgy, mintha valamely hagyományos sporttevékenységet versenyszerűen folytatnának. Az E-sport egyes játékaira csapatok szerveződnek, amelyeket a virtuális technológia területén működő cégek, hagyományos sportcsapatok támogatnak például a szükséges felszerelések (számítógép, a játékhoz szükséges eszközök, stb.) biztosításával.

A résztvevők pedig versenyek díját és szponzori támogatást kaphatnak. Az így szerzett jövedelemre szintén az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Kivéve, ha azt munkaviszonyban végzik.

További érdekes részleteket is megtalálunk a NAV tájékoztatójában.

2. Ismétlés a tudás anyja

Bár aki a szakmában dolgozik, már mélységeiben is ismeri az ÁNYK nyomtatványkitöltő fájlt, azonban az ismétlés mindig jó jön. A már megszerzett ismereten felül pedig néhány új információval is gazdagodhatunk az alábbi ismertetőből.

3. Új év, új információs füzetek

Az elmúlt héten az alábbi frissített információs füzetekkel lepett meg minket a NAV:

A környezetvédelmi termékdíj szabályai

Nonprofit szervezetek adózása

Magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adó- és járulékkötelezettsége

EVA 2018.

Különleges adózói kör Közösségi beszerzéseire és értékesítéseire vonatkozó áfa szabályok

A visszterhes vagyonátruházási illeték

A NAV telefonos ügyintéző rendszere

A pénzügyi tranzakciós illeték

NETA 2018.

KIVA 2018.

Aki szemfüles volt, az észrevehette, hogy az információs füzetek közül több már az 5. héten is megtalálható volt a NAV a oldalán.

 

4. ENSZ BT-határozatok

Elérhető a legfrissebb a lista az ENSZ BT határozatai a terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi es vagyoni korlátozó intézkedésekre vonatkozóan.

5. Lefoglalt dohánygyártmányok

Felkerült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által lefoglalt cigaretta, egyéb fogyasztási dohány és finomra vágott fogyasztási dohányról szóló jelentés, melyből kiderül, hogy 2017. év során a lefoglalt dohánygyártmányok értéke meghaladta a 2,1 milliárd forintot.

6. Folytatódnak a fejlesztések!

Az elmúlt héten a NAV Központi Irányítása a Bűnügyi adatpiac és a Pénzmosás Elleni Információs Iroda (PEII) publikációs felület megvalósítására vonatkozóan hirdetett ki pályázatot.

Ezen felül a NAV általános közigazgatási végrehajtó szervvé válásához szükséges hardvereszközök beszerzésére vonatkozó kiírást is találunk.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

Az adóalanyok számlázórendszere által beküldött, kiállított számlákról júliustól valós idejű adatok érkeznek a NAV-hoz. 

Az adóhatóság számára ezzel pontosan látható lesz, hogy egy-egy cég számlái mennyiben felelnek meg a számlákra vonatkozó tartalmi és formai előírásoknak, a számlázóprogram megfelelően működik-e, vagy az is, hogy a megbízható, vagy éppen a kockázatos minősítésű adózók számláik alapján mely cégekkel állnak üzleti kapcsolatban. 

Milyen számlázási kötelezettségek kerülnek ellenőrzés alá? 

A valós idejű számlaadat-szolgáltatásnak megvannak a maga előzményei, és ezeket érdemes áttekinteni elsősorban a számlázóprogramokkal szemben támasztott követelmények szempontjából.

Belföldi összesítőjelentés

2012 óta létező jogintézmény a számlakibocsátók és a számlabefogadók esetében egyaránt a belföldi számlákra vonatkozó belföldi áfa-összesítő jelentés. Ennek összeghatára folyamatosan csökkent, jelenleg 1 millió forint.  2018. július 1-től ez a küszöb 100 ezer forint lesz.

[htmlbox art_tukor]

 

Kihagyás és ismétlés nélküli folyamatos sorszámozás követelménye

Közel két évtizede létezik az a szabály, amely előírja, hogy a számlázóprogramnak kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozást kell biztosítania (23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 8. §-a). A számlázóprogramnak az adóalany nem magyarországi adószámán történő számla kibocsátása esetén a belfölditől elkülönített sorszámtartományt kell biztosítania. 

A sorszámozás folyamatossága nem sérül, ha:

  • A csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a számlának nem minősülő egyéb számviteli bizonylat kibocsátása, és 
  • a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok külső, harmadik személlyel szembeni kapcsolataiban a számla kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik. 
  • A sorszámozás folyamatossága nem sérül akkor sem, ha a számla, Számviteli törvény szerinti egyéb bizonylat, illetve egyéb, az Áfatörvény tárgyi hatálya alá nem tartozó ügyletről kibocsátott számviteli bizonylat kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik.

A számlázóprogram kötelező bejelentése

Viszonylag újkeletű, 2015-től belépő követelmény a számlázóprogram NAV-hoz történő bejelentése. A 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet szerint az adóalany az általa használt számlázóprogram alábbi adatait köteles bejelenteni: 

  • nevét, azonosítóját
  • fejlesztőjének nevét, és – ha van – adószámát
  • értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát
  • beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztésű program használata esetén – a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját. 

A bejelentést legkésőbb 4. pont szerinti időpontot követő 30 napon belül kell az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni. Az adóalany köteles a használatból kivont számlázóprogram adatait, illetve a használatból történő kivonásának időpontját is 30 napon belül az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

A számlázóprogramot csupán bejelenteni kell az adóhatóságnak, engedélyeztetni nem kell azt.

Kötelező adatexport-funkció 

2016-tól érvényes újabb követelmény az adatexport-funkció kialakítása a számlázóprogramokban. A számlázóprogramnak olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető. A kezdő és záró dátumok megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve két számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra vonatkozó adatoknak exportálhatónak kell lennie. Az adóhatóság a számla kiállításának folyamatát úgy is ellenőrizheti, hogy a számla kiállítója – próbajelleggel – az adóhatóság jelenlétében bocsát ki számlát.

Mi változik a fenti kötelezettségek közül valós idejű számla-adatszolgáltatás miatt? 

A 2018. július 1-től hatályba lépő valós idejű számlaadat-szolgáltatási kötelezettség várhatóan nem érinti: 

  • a kihagyás és ismétlés nélküli folyamatos számlasorszámozás követelményét, 
  • a számlázóprogram bejelentését, és
  • várhatóan változatlan marad az adatexport-biztosítási kötelezettség is, hiszen az adatexportot az összes kibocsátott számlára kell tudni teljesíteni, míg a valós idejű számla-adatszolgáltatás csak olyan belföldi adóköteles, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok felé teljesített ügyletekre vonatkozik, ahol az áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. 

Az új rendszer kiváltja viszont a számlakibocsátók összesített adatszolgáltatását (a számlabefogadók összesített adatszolgáltatása változatlanul megmarad).

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary vezető adószakértője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) friss helyzetértékelésében mindenekelőtt rámutattak, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) a növekedés 2016-os megtorpanása után tavaly ismét 3,8 százalékkal bővült, ami az erős belső keresletnek volt köszönhető.

A növekedés fő hajtóereje az uniós források ismét fokozódó felhasználása volt 2017-ben, miközben a fogyasztói bizalom továbbra is magasan állt, a magánfogyasztást pedig erősítette a béremelkedés és a bővülő foglalkoztatottság. Emellett a beruházások szintje is dinamikusan emelkedett a világgazdaság fellendülése és az új lakások iránti növekvő kereslet miatt – közölte az Európai Bizottság, megjegyezve, hogy a gyors gazdasági bővülés a következő két évben is folytatódik.

Az EB arról számolt be, hogy idén várhatóan a magánberuházások szintje és a háztartások fogyasztása is tovább nő majd a bérek emelkedése, illetve a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának erőteljes javulása következtében. Emellett az állami és a vállalati beruházások szintje is kétszámjegyű növekedést fog elérni az uniós pénzekből finanszírozott projekteknek köszönhetően. Eközben az erős belső kereslet nagy valószínűséggel komoly importnövekedést fog maga után vonni.

 

A jelentés készítői szerint jövőre valamelyest visszaeshet a gazdaság bővülésének üteme, ami főként a munkaerőpiacon meglévő kapacitási korlátoknak, illetve a rendelkezésre álló reáljövedelem lassuló növekedésének számlájára lesz írható.

Mint írták, a fokozott belső kereslet miatt 2017-ben jelentősen megemelkedett az  inflációs ráta, 2,4 százalékra nőtt a 2016-os 0,4 százalékos szintről. Ez a bizottság szerint tovább emelkedik, az idén 2,8 százalékra, jövőre 2,9 százalék körüli ütemre, valamivel a 3 százalékos jegybanki célérték alatt.

(MTI)

A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal, 10,4 százalékra csökkent, a munkanélküliek egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A legjobb munkavállalási korúak, a 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,4 százalékra, míg az 55-64 éveseké 0,8 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónap volt, a munkanélküliek 42,5 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt – tette hozzá a jelentés.

[htmlbox mt_kommentar]

 

A 15-74 éves férfiak körében 23 ezerrel, 87 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta pedig 1,0 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A nők munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra esett a munkanélküliek számának egy év alatt 7 ezres csökkenésével 91 ezerre.

Jelentésében a KSH közölte, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 5,7 százalékkal, 258 ezerre csökkent.

(MTI)

1. Szja-t érintő tájékoztatók

Szja bevallási szabályok változása

Egyes adómentes bevételek

Fizető-vendéglátást érintő változás

Közérdekű nyugdíjas szövetkezet

Családi kedvezmény változása

Költségelszámolást érintő változások

Gyorstalpaló szja bevalláshoz

2. CBCR bejelentés

Aki még nem tette volna meg, haladéktalanul teljesítse a CBC szabályok szerinti adatszolgáltatást. Meglehetősen későn, de végül megjelent egy tájékoztató a NAV tollából a T201-es nyomtatványok helyes kitöltéséről, amiben több fontos kérdésre is választ kaphattunk (Pl. mi legyen a változás hatálybalépésének dátuma, stb..).

3. Segítség a KIVA-ban

A KIVA szabályozást érintő leggyakoribb kérdéseket és az azokra adott válaszokat gyűjtötte össze a NAV.

4. Adómentes az állam Erzsébet ajándéka

 

Elkerülve a tavalyi mosolyra fakasztó szakmai ping-pongozást a NAV-NGM-Adótanácsadók között az ajándék Erzsébet utalványokról, az idei adócsomagba bekerült egy célzott rendelkezés az ilyen egyszeri juttatás adómentességéről. Erről olvashatunk egy rövid  tájékoztatást  a NAV honlapján.

5. 2018-tól a 82% már 84%

Az Szja tv értelmében abban az esetben, ha a magánszemély maga köteles az EHO vagy Szocho megfizetésére, akkor az adóalapja nem a teljes jövedelem, hanem annak csak 82%-a. Tekintettel arra, hogy az EHO és Szocho 2018-tól 19,5%-ra csökken a korábbi 22%-ról, így egyenes következményeként a 82% pedig 84%-ra emelkedik, hogy az egyensúly megmaradjon. Erről is egy rövid tájékoztatót tett közzé a NAV.

6. 2018-ban alkalmazandó EHO mértékek

Az alábbi táblázat tartalmazza a 2018. évben alkalmazandó EHO mértékeket.

7. Információs füzetek

Az alábbi információs füzetek kerültek frissítésre az elmúlt két hét során:

Növekedési adóhitel választásának feltételei 2017. évben

Tájékoztató az adóhatósági igazolások kiállításáról

8. Belföldi összesítő jelentés 2018 első félévére

Ismétlés a tudás anyja. A NAV tájékoztatója számbaveszi a 2018. június 30.-ig elvárt eljárást, ami gyakorlatilag az, ami eddig. 2018. július 1-től már határozottan komolyabb változások következnek, erről azonban később érkezik egy bővebb tájékoztatás a NAV-tól.

9. 2018. januári üzemanyagárak

Az Szja tv. lehetővé teszi, hogy a kifizető a magánszemélynek adómentesen megtérítse a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint maximum 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltséget.

Év elején egy kormányrendelet-módosítás „visszaváltoztatta” a munkába járás költségtérítésének mértékét 15 Ft-ról gyakorlatilag (9+6) Forintra. Ez azonban nem befolyásolja a kiküldetés esetén elszámolható kilométerenkénti átalány fenntartási költséget, amely így maradt 15 Ft.

A NAV által közölt üzemanyagár alkalmazása nem kötelező. Ha az adott benzinkúton a literenkénti egységár ennél magasabb volt, akkor ha ezt számlával tudja igazolni a kiküldött magánszemély, úgy a valójában fizetett egységár szerint számíthatja ki a térítendő összeget. Általános tapasztalat azonban, hogy a NAV által közzétett árak túlnyomó többségben magasabbak, mint amit a magyar kutak alkalmaznak. A számla szerinti egységár alkalmazása autópályák melletti kutak vagy nyugati országokban történt tankolás esetén lehet előnyös.

10. Tájékoztatók

Az alábbi tájékoztatók kerültek fel a NAV honlapjára az elmúlt hét során:

11. Feketelista

Frissült a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listája.

12. Brent napi jegyzési adatok alapján meghatározott átlagár

A legújabb lista itt.

13. Bevallás-tervezet

Megjelent a 1865-ös bevallás-tervezet.

14. Újabb pályázat

Megbízási szerződés keretében közbeszerzési tanácsadás és felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói feladatok ellátása. Részletek.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 196 700 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 204 600 forintra becsülhető.

Az októberi 2,2 százalékos inflációval számolva a reálbérek éves emelkedése októberben 10,4 százalékos volt. Az év első tíz hónapjában a bruttó és a nettó átlagkeresetek szintén 12,8 százalékkal nőttek, ami a 2,4 százalékos inflációval számolva 10,1 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg.

A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt – bruttó keresetek 13,1 százalékkal nőttek tavaly októberhez viszonyítva.

A versenyszférában 12,7 százalékkal nőttek a keresetek, a költségvetésben 13,2 százalékos volt a keresetek emelkedése tavaly októberhez viszonyítva.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – tette hozzá a jelentés.

 

A KSH adatai szerint az alkalmazásban állók létszáma egy év alatt 33 ezerrel nőtt és 48 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma. A vállalkozásoknál 47 ezerrel, a költségvetési szektorban 13 ezerrel, a nonprofit szervezeteknél 21 ezerrel többen dolgoztak októberben, mint egy évvel azelőtt. 

Az iparban 13,4 százalékos volt a bruttó átlagkereset éves emelkedése és meghaladta a 312 ezer forintot, az építőiparban 9,3 százalékkal 232 800 forintra nőtt. A pénzügyi, biztosítási szektorban 10,3 százalékos növekedéssel 530 800 forint volt az átlagkereset, a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén 15,6 százalékkal nőttek a bruttó keresetek, de ezzel együtt sem érték el a 190 ezer forintot. A költségvetési szférában 261 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a közigazgatás, védelem területén, 9,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az oktatásban 8,4 százalékkal hajszál híján 300 ezer forintra emelkedett a bruttó átlag, míg az egészségügyben 283 ezer forintot és 4,9 százalékos emelkedést jelez a KSH. A szociális ellátás terén 19,8 százalékos volt az éves emelkedés, amivel 216 ezer forintra nőtt a bruttó kereset.

(MTI)

2017. december 31-ig kell adatot szolgáltatniuk – gyakorlatilag bejelenteniük érintettségüket a magyar adóhatóság felé – azoknak a magyar leányvállalatoknak és külföldi cégek magyarországi telephelyeinek, amelyek cégcsoportja multinacionális szinten átlépi a jelentési értékhatárt, és így kötelesek országonkénti jelentést készíteni. „Az adatszolgáltatás elmaradása vagy hibája esetén kiszabható mulasztási bírság elérheti a 20 millió forintot is.” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Bár Magyarországon kevés olyan végső anyavállalat működik, amely saját maga lesz köteles benyújtani a vállalatcsoportra vonatkozó teljes jelentést, de az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adminisztráció így is sok céget érint hazánkban is.

A nemzetközi szintű adóelkerülés érdekében az OECD államok létrehoztak egy cselekvési tervet (BEPS Projekt), melynek eredményeként 2017-től a transzferár-nyilvántartást kiegészítő országonkénti jelentés (Country–by–Country Report, CbCR) készítésére kötelezték a multinacionális vállalatokat. Az országonkénti jelentéstételhez (CbCR) kapcsolódó adminisztrációs teher azokat az adózókat érinti, amelyek 750 millió euró éves konszolidált árbevételt meghaladó multinacionális vállalatcsoport tagjai. Idén év végéig a 2016-ra vonatkozó jelentést kell elkészíteni és a végső anyacég országa szerinti adóhatóságnak benyújtani.

Bár az értékhatár igen magasnak tűnik – és a multinacionális vállalatcsoportok kb. 85-90%-a valóban ki is kerül e miatt az adatszolgáltatási körből – az OECD számításai szerint, a bent maradó kb. 10-15% rendelkezik a globális vállalati bevételek kb. 85-90%-val. Vagyis a szabályozás alapvetően kiegyensúlyozott adminisztrációs terhet próbál megteremteni. A magyar vállalatok számára ez azt jelenti, hogy csak a legnagyobb hazai vállalatok, mint például az OTP, a MOL, stb. fognak itthon jelenteni. A legtöbb esetben az országonkénti jelentést, magát egy külföldi csoporttag teljesíti majd, ám a magyar csoporttagoknak ekkor is vannak adminisztrációs teendőik.

 

Adminisztrációs adatszolgáltatási kötelezettsége van ugyanis valamennyi magyar leányvállalatnak vagy a külföldi multinacionális vállalatok magyarországi telephelyeinek, amelyek olyan vállalatcsoport részeként működnek, amelyek csoportszinten átlépik az értékhatárt. Egy elektronikus űrlap kitöltésével (a T201-es jelű nyomtatvány Bejelentő és változás-bejelentő lap) és benyújtásával be kell jelenteniük érintettségüket a magyar adóhatóság felé. Meg kell adniuk a magyar csoporttag nevét, székhelyét és adóazonosító számát, a cégcsoport szintű országonkénti jelentés benyújtására kötelezett külföldi szervezet nevét és ennek adóügyi illetőségét. Az országonkénti jelentéstételhez kapcsolódó adminisztratív bejelentési kötelezettség teljesítésének határideje is 2017. december 31.

Az országonkénti jelentés elmaradásáért, valamint az ehhez kapcsolódó további adatszolgáltatások és változás-bejelentési kötelezettségek késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítéséért 20 millió forintig terjedő mulasztási bírság vethető ki, ezért a kötelezettségeket mindenképpen komolyan kell venni.

Mely időszakról kell országonkénti jelentést tenni 2017. december 31-ig? 

A transzferár nyilvántartás részeként az adóhatóság felé beadandó országonkénti jelentési (CBC riport) kötelezettségnek a naptári éves pénzügyi év esetén 2017. december 31-ig kell eleget tenni mind a 2016-os, mind pedig a 2017-es évre vonatkozóan. Az első, 2016-os adatszolgáltatási év esetében az adózóknak volt egy év türelmi idejük a kötelezettség teljesítésére, az általános szabály ugyanakkor az, hogy a bejelentést a csoport pénzügyi évének utolsó napjáig meg kell tenni. Ez vonatkozik a 2017 évre is. 

Az ígéretek szerint a NAV honlapján jelenleg megtalálható formanyomtatványt (17T201T) – amely most csak egy év adatainak bejelentését teszi lehetővé – is hozzáigazítják a hatályos szabályozáshoz, hogy az alkalmas legyen mind a két év egyidejű bejelentésére. Amennyiben erre most nem kerül sor, a két évre külön-külön kell az év végéig a bejelentést megtenni. 

A cégcsoport nevében adatszolgáltatásra nem, csupán bejelentésre köteles magyarországi adóalanynak is fel kell tüntetnie, hogy mi a csoport adatszolgáltatási pénzügyi évének a vége, azon túl, hogy a saját adatait és az adatszolgáltatást végző csoporttag nevét és országát is meg kell adnia. 

Pontosítás az országonkénti jelentésre vonatkozó magyar jogszabály szövegében

A CBCR szabályozás célja az adóeltérítés megakadályozása és a cégcsoportok által beadott információk révén a cégcsoportok átláthatóságának elősegítése.  Elméletben csak a végső anyavállalatnak kell országonkénti jelentést benyújtania, amelyhez nemzeti adóhatóságok a hatályos információcsere egyezmények alapján férnek majd hozzá. Jelenleg azonban ezen információcsere egyezmények még nem léptek hatályba teljes körűen. Így a jelenleg érvényes szabály szerint a végső anyavállalattól eltérő csoporttagnak is jelentést kell benyújtania saját adóhatóságához, ha az adóhatóságok közötti automatikus információcsere egyezmény legkésőbb az adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napjáig hatályba nem lép, vagy az anyavállalat a jelentés benyújtására olyan tagvállalatot ki nem jelöl, mely ország, illetve Magyarország között működik a CbC jelentések cseréje. 

 

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályairól szóló hazai törvény módosulni fog az adóhatóságok közötti automatikus információcsere egyezmények hatálybalépési időpontjától függően. Ha az egyezmény az adatszolgáltatási (CbC jelentés benyújtási) kötelezettség határidejéig – az adatszolgáltatási pénzügyi év végétől számított 12 hónap -, életbe lép, akkor a csoport végső anyavállalatától eltérő csoporttagnak mégsem kell majd országonkénti jelentést benyújtania. 

A hatályos szabályok szerint a csoporttag másodlagos adatszolgáltatási kötelezettsége első ízben a 2017-es pénzügyi adatszolgáltatási évvel kapcsolatban merül fel. Így a 2017-es adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében mentesülhet az önálló adatszolgáltatás alól az a csoporttag, amelynek országa és a végső anyavállalat országa között (a módosítás nyomán 2017 helyett) 2018. december 31-ig , vagyis a jelentés önálló benyújtására vonatkozó határidő lejártáig az automatikus információcsere egyezmény hatályba lép. 

Az OECD várhatóan november végén frissíti a hatályos információcsere egyezmények országonkénti listáit. A multilaterális információcsere egyezményhez Magyarországgal együtt) már 65 ország csatlakozott, közülük több mint 40 ország jelezte, hogy mely aláírókkal kíván megállapodni az információcseréről, s azok hamarosan élesednek is. Ezekkel, illetve az EU-n belül a „DAC 4” Irányelv alapján már működő automatikus információcsere mechanizmussal együtt Magyarország helyzete számos ország viszonylatában rendeződik. 

A bejegyzés szerzője dr. Kiss Helga, az RSM Hungary senior adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

A tanulmány szerint az adójogszabályoknak való megfeleléshez szükséges idő 5 órával, 240 órára, az adófizetések száma pedig eggyel, 24-re csökkent. A bevallások benyújtását követő eljárások mutatója a következőképpen alakult: a társaságiadó-bevallás önellenőrzése 81 országban adóellenőrzést von maga után, míg az áfarendszerrel rendelkező országok közül az esettanulmányban elemzett társaságnak 51 országban nincs lehetősége az áfa visszaigénylésére, vagyis számos országban még jelentős fejlődés érhető el az adóbevallások benyújtását követő eljárások terén.

A teljes adómérték (Total Tax and Contribution Rate – TTCR) tavaly óta csekély mértékben, 0,1 százalékponttal 40,5%-ra emelkedett; az emelkedés a társasági adók és a forgalmi adók terén jelentkezett.

A Paying Taxes 2018 jelentés 190 országban vizsgálja az adófizetés egyszerűségét. A jelentés az egyes országokban egy esettanulmányban elemzett belföldi középvállalkozáson keresztül modellezi az üzleti adózást.

A munkát és a nyereséget terhelő adókkal kapcsolatos kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges idő a tavalyi évhez képest 2 órával csökkent (a nyereséget terhelő adók esetében 61, a munkát terhelő adók esetében pedig 87 órára). A kutatás kezdete (a Doing Business 2006 című tanulmány) óta a legnagyobb mértékben a munkát terhelő adókkal kapcsolatos megfelelési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges idő csökkent. A változás főként az elektronikus bevallási és fizetési rendszerek, a fejlettebb adózási és könyvviteli programok, és az előre kitöltött adóbevallások elterjedésének köszönhető.

Az adófizetések száma immár második éve eggyel csökkent, ami nagyrészt a bevallások elektronikus benyújtását és az elektronikus adófizetést lehetővé tévő rendszerek, valamint az új webportálok és online rendszerek az adózók általi fokozottabb használatának tudható be.

A legutóbbi felméréshez képest kismértékben nőtt a globális átlagos teljes adómérték (Paying Taxes 2017: 40.4%, Paying Taxes 2018: 40,5%). Az adóterhek 52 országban növekedtek, míg 36 országban csökkentek. 2004 óta először növekedett az egyéb, nem a nyereséget és a munkát terhelő adókra vonatkozó teljes adómérték. Az egyéb adók közé tartoznak a vagyonadók, az útadók, a környezetvédelmi termékdíjak, a kommunális adók, a vagyonátruházási illetékek, valamint az egyéb kisebb adók.

A globális átlageredményekben bekövetkezett jelentős változások ellenére számos, alacsonyabb jövedelmű gazdaság csak lassan képes teljes körűen kihasználni a technológia előnyeit. A tanulmány azt is megemlíti, hogy az adóhatóságok egyre gyakrabban használnak valós vagy közel valós idejű információs rendszereket a tranzakciók nyomon követésére, például Oroszországban, a Koreai Köztársaságban és Kínában.

A valós idejű adatok lehetőséget adnak az adóhatóságok számára, hogy a tranzakciókat közel valós időben ellenőrizzék, ahelyett, hogy az éves bevallások vizsgálatára hagyatkoznának. Bár az új valós idejű rendszerek a bevezetéskor megnövelhetik a megfeleléshez szükséges időt, az adóellenőrzések számát viszont csökkenthetik, illetve a jövőben meggyorsíthatják az adó-visszatérítés folyamatát.

A vállalkozások számára az áfa- és a társaságiadó-bevallások benyújtását követő eljárások jelentik a legnagyobb kihívást és veszik igénybe a legtöbb időt. Ezeket az eljárásokat a tanulmány már második éve vizsgálja. A hosszadalmas eljárások egyes társaságok esetében a cash flow és az adminisztráció akár több mint egy éves késését is előidézhetik.

 

A tanulmány szerint 162 ország rendelkezik áfarendszerrel, és az esettanulmányban elemzett társaságnak 107 országban van lehetősége az áfa visszaigénylésére. Ezzel szemben 51, főként dél-amerikai és afrikai országban az áfa nem visszaigényelhető. Négy országban az ipari gépek beszerzése áfamentes. Az EU az áfa-visszatérítések (és a társasági adóval kapcsolatos folyamatok) gyorsasága tekintetében élen jár, míg Közép-Amerika, a Közel-Kelet és az ázsiai csendes-óceáni térség vegyes képet mutat, Afrika és Dél-Amerika pedig lemaradt.

„A technológia adózással kapcsolatos adminisztratív terheket és költségeket csökkentő hatása az idei felmérés eredményei alapján csaknem egyetemleges. Mindez különösen az eljárások egyszerűsödése és az időtakarékos ügyintézés terén jelent hatalmas előnyt. A valós idejű vagy közel valós idejű adatok fokozottabb felhasználása az adóhatóságok adatfeldolgozásában és a bevallások elemzésében hoz változást. Felmerülnek azonban adatintegritással és -biztonsággal kapcsolatos aggályok, továbbá kérdéses az is, hogy a vállalkozások hogyan képesek megfelelni egyre szélesebb körű adatszolgáltatási kötelezettségeiknek” – mondta Andrew Packman, a PwC adó-transzparenciával és a teljes adóhozzájárulással foglalkozó csoportjának vezetője.

 

A magyarországi gépjármű márkakereskedések többsége az idén a tavalyinál lassabb, 5-10 százalékos növekedést vár, a munkaerőhiány, illetve a bérek és járulékok jelentős emelkedése azonban problémát okoz a szereplőknek – derül ki a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) felméréséből.

Az újautó eladások növelése érdekében a szövetség a környezetre kiemelten káros, illetve a hamis dokumentumokkal, a vásárlók megtévesztésével értékesített import használtautók visszaszorítását szorgalmazza.

A GÉMOSZ szerdai, MTI-nek küldött közleménye ismerteti: a magyarországi márkakereskedések 63 százaléka elégedett a tavalyi eredményével, és további, bár lassabb növekedést vár a piacon, a munkaerőhiányt azonban 63 százalék, a bérek és járulékok drasztikus emelkedését pedig 59 százalék nevezte a legnagyobb gondnak.  A válaszadók által forgalmazott márkák kínálatában 78 százalékban szerepel elektromos vagy hibrid modell, a vásárlók többsége mindkét technológia iránt érdeklődik.

 

A jelentés szerint a teljes új autó kereskedelem 688 szalonban, 399 telephelyen bonyolódik, ez csaknem megegyezik a 2015-ös adatokkal. A budapesti és pest megyei kereskedések aránya továbbra is kiemelkedően magas. A márkakereskedések száma az évek óta növekedő piac ellenére sem nőtt, a piacon működő tulajdonosok újabb márkákat vállalva és a meglévő telephelyeiket kihasználva fejlődtek. Adataik szerint 2015-2017 között közel 38 százalékkal nőttek az új autó eladások, míg a szalonok száma csupán 2,5 százalékkal emelkedett.

A GÉMOSZ felmérése szerint a márkakereskedői kör stabil, jól működő, képesek megfelelően kezelni a növekedő mennyiségi és minőségi elvárásokkal jelentkező keresletet. 

A közleményben kitértek arra is, hogy május végén elindult a JóAutók.hu ellenőrzött használtautó piactér Magyarországon. A GÉMOSZ és a JóAutók.hu együttműködik a magyar használt autó kereskedelem átláthatóságának javításában, hogy a biztonságorientált autóvásárlókat és a tisztességes eladókat hatékonyan összekapcsolja – írták.

A GÉMOSZ 2002-ben alakult magyar márkakereskedői és márkaszerviz érdekvédelmi szervezet, jelenleg 144 taggal.

(MTI)

A kollaboratív problémamegoldó készségeket most vizsgálták először, a felmérésben 32 OECD-tagállam és 20 partnerország több mint 125 ezer 15 éves diákja vett részt.

A világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet honlapján elérhető jelentés szerint a legmagasabb pontszámot Szingapúr (561) érte el, amelyet Japán (552) és Hongkong (541) követ, de az élbolyban van Dél-Korea, Kanada, Észtország és Finnország is. A lista végén Tunézia (382), Brazília (412) és Montenegró (416) áll.

Az OECD-átlag kereken 500 pont; a magyar diákok 472 pontot értek el.

Ez azt jelenti, hogy a vizsgált térségbeli országok közül Csehország, Észtország, Horvátország és Szlovénia megelőzte Magyarországot, amely Bulgáriánál, Litvániánál és Szlovákiánál teljesített jobban.

Az adatok azt mutatják, hogy például az ausztrál, japán, dél-koreai és amerikai diákok sokkal jobban teljesítenek az együttműködő problémamegoldás terén, mint ahogy az a természettudományos tantárgyak, a szövegértés és a matematika terén elért pontszámaik alapján várható lenne, Magyarországon azonban épp ellenkező a helyzet.

Az OECD-országokban a diákok 7,9 százaléka nyújtott csúcsteljesítményt, a leggyengébben teljesítők aránya pedig 5,7 százalék volt. Magyarország esetében ez a két szám 3,3 százalék, illetve 8,7 százalék.

A lányok mindenhol sokkal jobb teljesítményt nyújtottak, az OECD-átlagot tekintve 29 ponttal többet értek el a fiúknál. A legnagyobb különbségek Ausztráliában, Finnországban, Lettországban, Új-Zélandon és Svédországban voltak megfigyelhetőek, a legkisebbek pedig Kolumbiában, Costa Ricában és Peruban. Az eredmény ellentétben áll az egyéni problémamegoldást vizsgáló 2012-es PISA-felméréssel, amelyben általában a fiúk nyújtottak jobb teljesítményt.

Az elért teljesítmény Magyarországon kimagaslóan erős összefüggést mutatott a diákok és az iskolák társadalmi-gazdasági helyzetével. Kiderült, hogy az iskolák között meglehetősen nagyok a különbségek, az egyes oktatási intézményeken belül azonban már kiegyensúlyozottabb a helyzet.

A párizsi székhelyű szervezet tagországaiban a bevándorló hátterű tanulók átlagosan 36 ponttal rosszabbul tejesítettek, mint a többiek.

A dokumentumban kiemelték: a legjobb tanár-diák viszonyról Japánban, Dél-Koreában, Costa Ricában és Mexikóban számoltak be, a legrosszabbról pedig Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Lettországban és Hollandiában. Utóbbi öt országban a tanulók közül sokan úgy látják, hogy nem kapnak elegendő támogatást a tanáraiktól, akik gyakran tisztességtelenül járnak el velük szemben.

A PISA-vizsgálat az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.

(MTI)

Az országonkénti jelentés az új típusú háromszintű transzferár nyilvántartás egyik eleme, amely a multinacionális vállalatcsoportok működésének megismerését és a különböző adókockázatok feltérképezését segíti az adóhatóságok számára. Az új nyilvántartási rész legfőbb célja, hogy azon országok adóhatóságai, ahol a vállalatcsoport egyes cégei adóalanyok, nagyobb rálátással bírjanak a multinacionális vállalatcsoport egészére, beleértve annak tevékenységét, működését, pénzügyi eredményeit, a befizetett, valamint az esetlegesen be nem fizetett adókat. Az új szabályozás az OECD nemzetközi adóelkerülés megakadályozására irányuló akciótervének (BEPS – Base Erosion and Profit Shifting) 13. akciópontjára épül, amelynek alapján a transzferár dokumentációs előírások egy újfajta dokumentációs elemmel, a CbC jelentéssel bővülnek.

Az adatszolgáltatási kötelezettség minden olyan vállalatcsoportot érint, amelynek az adatszolgáltatás évét megelőző pénzügyi év összevont (konszolidált) beszámolójában a bevétel elérte a 750 millió eurós összeget.

 

„A törvény értelmében a multinacionális nagyvállalatoknál a végső anyavállalat kötelezett elsődlegesen a jelentés benyújtására, vagyis amennyiben egy magyar vállalkozás a hazánkban is működő vállalatcsoporton belül a magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalat szerepét tölti be, akkor a NAV-nak szükséges benyújtani a jelentést, ami a 16CBC nyomtatvány kitöltésével tehető meg” – mondta el Békési Orsolya, a Crowe FST transzferár tanácsadási területének igazgatója. Hozzátette: azt is érdemes ugyanakkor figyelembe venni, hogy amennyiben a magyar csoporttag a kijelölt anyavállalat szerepét tölti be vagy önállóan jelentésre kötelezett csoporttagnak minősül, szintén jelentési kötelezettsége keletkezik. A CbC adatszolgáltatási kötelezettségen kívül egy külön nyomtatványon (17T201) azt is szükséges bejelenteni, hogy a magyar csoporttag milyen minőségben teljesíti az adatszolgáltatást.

Bejelentési kötelezettség abban az esetben is keletkezik, ha a magyar vállalat nem kötelezett az adatszolgáltatás benyújtására: ilyenkor a bejelentés tartalmazza a riport leadásával megbízott csoporttag nevét, valamint az érintett csoporttag adóügyi illetőségét. „Az NGM-től kapott információk alapján idén év végéig összesen két bejelentést szükséges tennie az érintett társaságoknak: a 2016-os és a hamarosan végződő 2017-es üzleti évek vonatkozásában” – hangsúlyozta a Crowe FST szakértője. A bejelentéseket a 17/T201 Bejelentő és változásbejelentő B06 lapján lehet megtenni. „Ebben az esetben különösen fontos, hogy amennyiben változnának a bejelentett adatok, azt 30 napon belül kell jelezni az adóhatóságnak, mivel a jelentés csúszása, vagy annak hibás kitöltése esetén a NAV akár 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújthatja az érintett cégcsoportot” – figyelmeztetett Békési Orsolya. Hozzátette: mindenképpen érdemes tehát olyan szakemberekhez fordulni, akik kellő tapasztalattal rendelkeznek a transzferár dokumentáció helyes kezelésével kapcsolatban.

Jelentősen csökkent a magyar gazdaság külső sérülékenysége, és ez is a „Baa3” befektetési ajánlású, stabil kilátású osztályzattal nyilvántartott szuverén magyar adósprofil pillérei közé tartozik – áll a Moody’s Investors Service csütörtök este Londonban ismertetett éves országjelentésében.

A nemzetközi hitelminősítő tanulmánya szerint Magyarország államadós-profiljának alátámasztó tényezői között van emellett a viszonylag sok lábon álló gazdaság, és a magyar kormány elkötelezettsége a prudens költségvetési politika mellett.

A Moody’s szerint besorolási korlátot jelent ugyanakkor a magyar közadósság-ráta, amely még mindig számottevően meghaladja a cég által a „Baa” osztályzati sávba sorolt többi szuverén adós mediánértékét.

A hitelminősítő arra számít, hogy a választások közeledtével rövid távon bizonytalanabbá válik a magyar költségvetési politika. 

A jelentés szerint azonban a magyar kormány elkötelezetten törekszik arra, hogy az államháztartási hiány ne haladja meg a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát, és a Moody’s ennek alapján azzal számol, hogy az államadósság-ráta a következő években fokozatosan ugyan, de tartósan tovább csökken.

A hitelminősítő jelenlegi előrejelzése az, hogy a GDP-arányos magyar államadósság 2018-ban 71 százalék körüli szintre mérséklődik a 2016 végén mért 73,9 százalékról.

Hasonló államadósság-pályát valószínűsített minapi elemzésében egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is.
  
Csütörtöki londoni elemzésében a Moody’s Investors Service hangsúlyozta, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg számottevő többletei javították a magyar gazdaság ellenállóképességét az esetleges jövőbeni külső sokkokkal szemben, a devizaárfolyam-kilengésekkel szembeni ellenállóképességet pedig azok a szakpolitikai lépések erősítették, amelyek eredményeként meredeken csökkent a devizaadósság részaránya az államadósságon belül.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

A Moody’s várakozása szerint a magyar gazdaság aktivitása a jelenlegi ciklikus fellendülési szakaszban végig élénk marad. A hitelminősítő előrejelzése az, hogy a magyar hazai össztermék az idén 3,5 százalékkal, jövőre 3,1 százalékkal növekszik.

A cég szerint a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait terhelő tényezők között van az egyre feszesebbé váló, a szakképzett munkaerő hiánya („skills mismatch” – vagyis a szabad munkerő nem olyan képességekkel rendelkezik, amelyekre a munkáltatóknak szüksége lenne), valamint az erőteljes ráutaltság az EU-folyósításokra, amelyek csökkenhetnek a következő finanszírozási ciklusban.
  
A Moody’s csütörtöki elemzése szerint felhajtóerőt adhat a magyar államadós-besorolásnak, ha javulnak a gazdasági és költségvetési mérőszámok, és ennek eredményeként a közadósság-teher a vártnál gyorsabban közelít a Magyarországhoz hasonló besorolású szuverén adósok alacsonyabb mediánértékéhez.

A Moody’s szerint lefelé ható nyomás alá kerülhet ugyanakkor a magyar adósosztályzat, ha a költségvetési hiány kordában tartása, vagy az elsődleges többlet elérése melletti kormányzati elkötelezettség gyengülésének jelei mutatkoznának, vagy ha a növekedési kilátásokat gyengítő szakpolitikai döntések születnének.

A nagy nemzetközi hitelminősítők közül elsőként, tavaly májusban a Fitch Ratings emelte vissza a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadós-besorolást. A Standard & Poor’s tavaly szeptemberben, a Moody’s tavaly novemberben minősítette fel a befektetési kategóriába Magyarországot.

A Standard & Poor’s és a Fitch magyar szuverén besorolásának kilátása pozitív, a Moody’s továbbra is stabil kilátást tart érvényben. Az S&P augusztusban javította pozitívra a kilátást.

Az általános hitelminősítői gyakorlat alapján az idén megadott két pozitív kilátás megnövelte annak a valószínűségét, hogy a következő tizenkét hónapban a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s javítja a magyar államadós-osztályzatot is.

Magyarország idei hitelminősítői felülvizsgálat-sorozata a Fitch múlt pénteki lépésével befejeződött.

(MTI, www.moodys.com)

Az OTP Bankcsoport 79,329 milliárd forintos konszolidált adózott nyereséget ért el a harmadik negyedévben, 2 százalékkal kevesebbet az előző negyedévinél, és 14 százalékkal többet az egy évvel korábbinál – közölte a bankcsoport a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentésében. Az első háromnegyed évi adózott nyereség 212,885 milliárd forint volt, 21 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában elért eredményt.

Az év első kilenc hónapjában 224,552 milliárd forintos korrigált adózott eredményt ért el a bankcsoport, ami 30 százalékos növekedés a tavalyi azonos időszakhoz képest. Az OTP a kilenchavi korrigált eredmény alakulását döntően a működési eredmény 11 százalékos javulásával, a kockázati költségek 42 százalékos visszaesésével, valamint a magyarországi vállalati nyereségadó csökkenésével magyarázza.

A csoport összes bevétele 202,818 milliárd forint volt a harmadik negyedévben, 1 százalékkal kevesebb az előző negyedévinél, és 10 százalékkal több a tavalyi harmadik negyedévinél. Az első háromnegyed év bevételei meghaladták 596 milliárd forintot, 10 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

A nettó kamatbevétel a harmadik negyedévben gyakorlatilag változatlan maradt az előző negyedévivel összevetve, éves összehasonlításban 5 százalékos a növekedés. Az első kilenc hónap nettó kamatbevétele 4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.

 

A kilenchavi működési költség egy év alatt 9 százalékkal nőtt meg, a jelentés szerint jellemzően a bérinfláció által fűtött magasabb személyi jellegű kiadások, részben pedig az üzleti aktivitást segítő marketing- és szakértői költségek miatt.

A csoport mérlegfőösszege a harmadik negyedévben 4 százalékkal volt több az előző negyedévinél és 16 százalékkal az egy évvel ezelőttinél. Az első háromnegyed évi mérlegfőösszeg 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

(MTI)

A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján a később építendő lakások száma 28 411, 32,7 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt.

A kisebb településeken az átlagosnál magasabb, 73,7 százalékos volt az épített lakások számának emelkedése. Budapesten 17,8 százalékkal épült több lakás, mint a múlt év első háromnegyedében, de a kiadott új lakásépítési engedélyek és bejelentések száma több, mint kétszeresére, 103,5 százalékkal 10 952-re emelkedett.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 négyzetméterrel, 97 négyzetméterre nőtt – tette hozzá a jelentés.

Az áfakedvezmények és a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) is hozzájárult a lakásépítés növekedéséhez elemzők szerint.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület kiemelte, hogy az áfakedvezmények és a CSOK segítették a lakásépítések számának alakulását, azonban a megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez, hosszú távú fenntartásához további intézkedések szükségesek.

Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója úgy látja hogy a fejlesztések kezdik utolérni azt a megnövekedett keresletet, amelyet a történelmi mélyponton lévő kamatok, az élénkülő gazdaság, az áfacsökkentés és CSOK indított be.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte, a lakásépítési kedv és a saját célú építkezések látványos felfutása részben a CSOK-nak, illetve az 5 millió forintos áfavisszatérítésnek köszönhető, míg az eladási célú lakásberuházások megugrását a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs segítette.

(MTI)

A kezdet

 

A Magyar Köztársaság az OECD-hez történő csatlakozásának megerősítéséről szóló nyilatkozatot 1996. május 7-én letétbe helyezte, a nyilatkozat hatálybalépés napja a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1996. május 7-e volt. Az OECD tagságból fakadóan nemzetközi kötelességek is keletkeznek, amelyek a magyar jogalkotás tevékenységét is befolyásolják. Adózási szempontból évek óta az egyik legmeghatározóbb jogharmonizáció a transzferárazás területén figyelhető meg. 1993-ban jelent meg az OECD Transzferár Irányelvek (OECD transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások es az adóhatóságok számára), egyfajta ajánlásként a tagországok számára, amely már bizonyos transzferár dokumentálási szabályokat is rögzített, hogy milyen elemeket tart elvártnak a transzferár dokumentálás során. A Magyar Köztársaság az 1998. évi XV. törvénnyel hirdette ki az OECD Konvenciójához történő csatlakozást, ezzel pedig a magyar jog részévé vált az OECD jog, mint nemzetközi jog.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) a jogharmonizációs záradékokat tartalmazó részében, azaz 31. § (2) bekezdéssel, az 1998. évi XV. tv-re hivatkozva beemelte a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatást, azaz az OECD Transzferár Irányelveket. 1998-tól tehát vonatkozik ránk az OECD Transzferár Irányelvek, mégis sokáig a kapcsolt vállalkozások életére gyakorlatilag nem volt hatással, habár a Tao. tv. tartalmazta a transzferár korrekciót előíró rendelkezéseket. A gyakorlatban nem igazán érvényesült a szokásos piaci ár elve, ugyanis az adóhatóság sem rendelkezett kellő információval arról, hogy egyes ügyletek esetében mit tekint(het) szokásos piaci árnak.

 

A 18/2003. (VII.16.) PM rendelet

2003-ban megjelent a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet, amely „felforgatta” a kapcsolt vállalkozások életét. 2003-ban, illetve 2004-ben még csak egyes ügyletek vonatkozásában merült fel transzferár dokumentációs kötelezettség, azonban 2005-től kezdve univerzálissá vált a kötelezettség a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező adózók számára. A magyar transzferár dokumentációs szabályozás az OECD Transzferár Irányelveket követte már ebben az időben is és kijelenthető, hogy Európa egyik legszigorúbb szabályozásának tekinthető azóta is, amely a hiányzó dokumentációk esetében szigorú büntetésekkel sújtja az adózókat.

 

Az újragondolt 18/2003. (VII.16.) PM rendelet, azaz a 22/2009. (X.16.) PM rendelet

2009-ben a korábbi dokumentációs szabályozás újra gondolására került sor a 22/2009. (X.16.) PM rendelettel, amely 2010-től kezdve kötelező érvényűvé vált a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező adózók számára. 2010-ben az OECD felülvizsgálta az OECD Transzferár Irányelveket, így 2010-ben az Irányelv több fejezete is pontosításra került, illetve kiegészítő fejezetekkel bővült az Irányelv (pl. az üzleti struktúrák átstrukturálását célzó ügyletek megítélése), amelyeknek célja, hogy a speciális ügyletekre vonatkozóan is támpontot biztosítson az adózóknak, illetve az egyes országok adóhatóságainak.

 

A 22/2009.(X.16.) PM rendelet „finomhangolásai”

Az elmúlt években a szabályozás több alkalommal is változott, egyrészt egyszerűsítések kerültek bevezetésre. Az 54/2011. (XII.29.) NGM rendelettel módosított 22/2009. (X.16.) PM rendelet óta már nem minden ügylet vonatkozásában szükséges transzferár nyilvántartást vezetni, bevezetésre került az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása, továbbá a magyar jog harmonizálta az Európai Unió berkeiben, az ún. EU Joint Transfer Pricing Forum által kidolgozott közös nyilvántartás, specifikus nyilvántartás koncepciót.

A 20/2013. (VI.18.) NGM rendelet, illetve az 54/2014. (XII. 31.) NGM rendelet által módosított 22/2009. PM rendelet már csak finomhangolást hozott a magyar transzferár dokumentációs szabályozás területén (a nettó 50 millió Ft alatti ügyletek számítási módszertana egyszerűsödött, az alacsony hozzáadott értékű ügyletek szabályozásában pontosítás következett be, bevezetésre került az interkvartilis tartomány kötelező alkalmazása).

 

BEPS

A 2010-es évektől kezdve érzékelhetővé vált, hogy az egyes OECD tagországok egyre jobban odafigyelnek a nemzetközi cégcsoportok adózási kérdéseire, így a figyelem középpontjába került a transzferárazás, amely a multinacionális cégcsoportok számára a nemzetközi adóoptimalizáció melegágya. A korábbi 1993-as, illetve 2010-es OECD Transzferár Irányelvek több területet elhanyagolt, illetve nem kezelt kiemelten, köztük az immateriális javak cégcsoportok adóoptimalizációjában betöltött szerepét. Egyre több esetben fordult elő, hogy a kettős adóztatást elkerülő egyezményekre építve a nemzetközi cégcsoportok olyan adózási struktúrákat alapítottak immateriális javakat létrehozva, hogy az immateriális javak használatáért fizetett díjakon keresztül repatriálták a leányvállalatoknál létrehozott értéket (profitot), ezáltal kikerülve az adófizetési kötelezettségek egyes tagállamokban történő megfizetését. A világ fejlődésével az is érzékelhetővé vált, hogy a cégcsoportok gyakran nagyon változatos céghálókat hoztak létre, amely az egyes nemzetállami adóhatóságok számára átláthatatlanná tette a cégcsoportok működését, szinte teljes mértékben megállapíthatatlanná vált, hogy mely országok, mely leányvállalatai milyen szerepet játszanak az értékteremtésben.

Az OECD- n belül éppen ezért elindult az ún. BEPS (Base erosion and profit shifting) projekt, amelynek 15 akcióprogramja új alapra helyezi az OECD adózási irányelveit. A BEPS célja, hogy megfékezze az agresszív adótervezést, illetve az adóelkerülést, tekintve, hogy a multinacionális vállalkozások az elmúlt években egyre inkább kihasználták a nemzetközi adózásban rejlő kiskapukat, hogy minél kevesebb adóteher mellett végezhessék tevékenységüket. Az OECD BEPS akcióprogramjának riportjai 2015-ben kerültek véglegesítésre. Az OECD BEPS akcióprogramjának végső verzióját az Európai Unió pénzügyminisztereit tömörítő testület is jóváhagyta, az Ecofin döntése nyomán a OECD BEPS akcióprogramok hozta változásokat az uniós jog is harmonizálja.

Kijelenthető, hogy a legjelentősebb változások a transzferárazás területén várhatóak. A BEPS 13. akcióprogramja foglalkozik a transzferár dokumentálással, a dokumentációk kötelező tartalmi elemeivel. A 13. akcióprogram végső riportja egy az egyben az OECD Transzferár Irányelvek újraszövegezett V. fejezetét adja.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

BEPS hatása a magyar transzferár-szabályozásra

Tekintve, hogy Magyarország mind OECD, mind EU tagállam, így jogharmonizációs kötelezettségének eleget kell tennie, minden tekintetben.

Az OECD BEPS hatására a transzferár dokumentációs kötelezettség jelentősen átalakul, az OECD BEPS 13. akcióprogram által megalkotott szabályozás szerint az alábbi dokumentációs kötelezettségek merülnek, illetve merülhetnek fel az adózóknál:

  • masterfile (fődokumentum) dokumentáció, amely a vállalatcsoportra vonatkozóan tartalmaz általánosabb jellegű információt a globális működéséről;

  • country file (helyi dokumentum), amely inkább a tranzakciókra és azok részleteire koncentrál; illetve

  • ún. „country-by-country” (CbC) jelentés, amely nevéből adódóan a multinacionális vállalatcsoportok végső anyavállalata részére jelentési kötelezettséget ír elő minden országra vonatkozóan, amelyben üzleti tevékenységet folytat, s az adatokat majd automatikus információcsere keretén belül osztják meg egymással az érintett országok adóhatóságai.

A CbC-kötelezettség a magyar adójogban

Magyarország Országgyűlése a 2017. évi XL. törvénnyel beiktatta a 2013. évi XXXVII. (az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól) a CbC riportolási kötelezettséget. Alapesetben minden olyan cégcsoport, amelynek konszolidált árbevétele meghaladta a 750 millió eurót a 2015. adóévben, továbbá a végső anyavállalata magyar adójogi illetőségű, az a 2016. adóév vonatkozásában CbC jelentés benyújtására köteles az adóév fordulónapjától számított 12 hónapon belül (naptári éves adózók esetében ez 2017. december 31.). A törvény alapján CbC riport benyújtása egyéb, speciális esetekben is szükség lehet, ezen részletszabályokat jelen cikkünkben részletesen nem ismertetjük. A CbC jelentés benyújtására kötelezett adóalanyok, amennyiben nem tesznek eleget az adóhatóság irányába történő adatszolgáltatási kötelezettségüknek, igen súlyos, akár 20 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók.

A beérkezett adatokat az adóhatóság továbbítja a másik állam illetékes adóhatóságának. Az adóhatóságok az adatokat az alábbi célok érdekében használhatják fel: a szokásos piaci ár megállapításához, az adóalap-erózió meggátlására, a nyereségátcsoportosításhoz kapcsolódó kockázatelemzési célra. Megjelenik az is a törvényben, hogy az állami adóhatóság a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő adó- és adóalap-módosítást nem alapozhatja az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokra. Az így beérkezett információkat azonban további adóellenőrzési célból felhasználhatja és ennek eredményeként a csoporttagok adókötelezettségét érintően további megállapítást tehet.

Az adózók adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton, az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapján teljesíthetik. A nyomtatvány száma 16CBC.

 

A jövő 2018-tól

Az NGM kereteiben már folyik az előkészítése és vitája az új szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló rendeletnek. Az új rendelet tulajdonképpen a már említett OECD BEPS 13. akciótervének (amely egyben az OECD új Transzferár Irányelvek kiadványának V. fejezetének) beépítése a magyar jogba.

Az új dokumentációs szabályok jelentős változást jelentenek a korábbi szabályokhoz, kötelező tartalmi előírásokhoz képest.

Egyrészt megszűnik az önálló nyilvántartás típus. Ezt korábban sok adózó használta, tekintve, hogy az általános adatok (pl.: cégcsoport, adózó szervezeti működése) tekintetében az adózóra bízta, hogy milyen információkat tesz közzé. A korábbi, 2010. évi OECD Transzferár Irányelv is inkább csak példálózó jellegű volt atekintetben, hogy milyen információk ismertetésére kerülhet sor a transzferár nyilvántartásban. A másik ok, amiért nagyon népszerű volt az önálló nyilvántartás, az az, hogy az adózóknak nem kellett a cégcsoportot teljes mértékben felfedni, elegendő volt az ügyletben érintett társaságokat bemutatni. Szakmai tevékenységünk során érzékeltük, hogy több adózó kimondottan nem szeretett volna túl sok információt megosztani a cégcsoportról, a cégcsoportot alkotó cégekről, azok tevékenységéről. Így hiába volt már évek óta a magyar transzferár dokumentálási szabályozás része a fődokumentáció-specifikus nyilvántartás koncepció, az nem terjedt el, az adózók ragaszkodtak a 2003-2011 közötti időszakban kialakult transzferár dokumentációs gyakorlatra épülő önálló nyilvántartások elkészítéséhez. Harmadrészt sok esetben azért sem tértek át az adózók a fődokumentáció-specifikus nyilvántartás koncepcióra, mivel már korábban készültek önálló nyilvántartások, és az új koncepcióra való átallás egyszeri jelentősebb munkát igényelt volna a részükről, illetve tanácsadójuk részéről.

Az új transzferár rendelet – a tervezet szerint – 2018. január 1-től kezdődően lesz hatályos (illetve az adózók dönthetnek úgy is, hogy a 2017. évi transzferárak dokumentálása során már az új szabályozást használják). Mindez azt jelenti, hogy előbb-utóbb minden adózónak felül kell vizsgálnia az eddigi transzferár dokumentálási gyakorlatát. Az új szabályozás alapján a cégcsoportnak vezetnie kell egy fődokumentumot, amely a cégcsoport működését mutatja be általánosságokban. Az egyes országokban működő adózók ún. helyi dokumentumokban mutatják be az ügyleteik árazásának szokásos piaci jellegét. Mind a fődokumentum, mind a helyi dokumentumok esetében sokkal kötöttebb az ismertetendő adatok köre és jellege, már most látható, hogy a dokumentálás jóval nagyobb adminisztrációs teherrel végezhető el, mint ahogy a jelenleg hatályos önálló nyilvántartás, vagy akár a fődokumentum-specifikus nyilvántartás esetében. Mindezek alapján megállapítható, hogy a változó jogszabályok következtében több figyelmet kell majd fordítani a nyilvántartás elkészítésére, az új nyilvántartás jóval részletesebb lesz, jóval több tartalmi elemet követel meg.

Fontos kiemelni, hogy az összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozásokra vonatkozóan készített adatbázis-szűrést (benchmarking study) legalább háromévente, a kiválasztott vállalkozások pénzügyi adatait legalább évente szükséges frissíteni, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenységben ezen idő alatt nem következik be olyan változás, amelyet független felek az ár meghatározása során befolyásoló tényezőként vennének figyelembe.

Az összehasonlító adatok keresését egyértelműen rekonstruálható módon kell dokumentálni.

Az új szabályozás alapján a transzferár nyilvántartásoknak a társasági adóbevallásig kell elkészülnie, a szabályozás érdekessége, hogy nem ismeri a módosítási dátumot. A másik érdekesség, hogy a fődokumentációnak nem feltétlenül kell elkészülnie a magyar illetőségű adózó társasági adóbevallásának benyújtásáig. Abban az esetben, ha a fődokumentum a társaságiadó-bevallás határidejéig nem áll rendelkezésre az anyavállalatra vonatkozó eltérő szabályok miatt (pl.: a társasági adó bevallásának határideje eltérő lehet a magyartól), akkor legkésőbb a magyar adózó adóévének utolsó napjától számított 12 hónapon belül kell elkészülni a fődokumentációval. Így előfordulhat, hogy ezen időpontig a magyar adóalany transzferár nyilvántartása csak helyi dokumentációkból áll.

A cikk szerzője Nagy Károly transzferárszakértő és dr. Veress Júlia, a VGD Hungary Kft. adószakértője. A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere. 

Már megjelent a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről rendelkező NGM-rendelet tervezete, amely a nyilvántartás első és második pillérére: a transzferár fődokumentumára és a helyi dokumentumra vonatkozó szabályozását tartalmazza. 

A transzferár-nyilvántartás harmadik lába az országonkénti jelentés (CbC Report),jelenleg a csoportszinten legalább 750 millió eurós éves árbevételt realizáló multinacionális nagyvállalatokat érinti. Nem árt tudni azonban, hogy az országonkénti jelentési kötelezettségre vonatkozó összeghatár jelentős (40 millió euróra) történő mérséklését tervezik, így nem kizárt, hogy hamarosan az országonkénti jelentéssel kapcsolatos tudnivalók a jelenleginél jóval szélesebb körben tarthatnak majd számot érdeklődésre. 

 

Éles az országonkénti jelentés adatlapja

Mivel az országonkénti jelentésre vonatkozó rendelkezések is viszonylag új keletűek (2017. május 31-i hatállyal kerültek bevezetésre az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény V/D. fejezeteként),az új szabályokból fakadó kötelezettségeket, illetve azok teljesítésének módját célszerű áttekinteni. 

1.2017. december 31-ig CBC-jelentésre kötelezettek

Ennek apropóját az adja, hogy megjelent a NAV honlapján az a nyomtatvány (16CBC),amelyen azok a magyar vállalkozások teljesíthetik az adatszolgáltatási kötelezettségüket, amelyek országonkénti jelentés benyújtására kötelesek. Ezek a cégek vagy egy multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatának minősülnek, vagy a végső anyavállalatuk kijelölte a céget az országonkénti jelentés benyújtására a csoport nevében. A jelentés elkészítésének és benyújtásának határideje esetükben 2017. december 31. naptári évvel megegyező adatszolgáltatási pénzügyi év, illetve valamely ezt követő időpont naptári évtől eltérő üzleti év esetén. 

2.2018. december 31-ig CBC jelentésre kötelezettek

Azok a magyar csoporttagok, amelyek nem tartoznak a fenti kategóriákba, és ezen a formanyomtatványon nem kerültek nevesítésre, mégis jelentést kell benyújtaniuk: 

  • mert a végső anyavállalatnak nincs CBC-jelentési kötelezettsége, 
  • vagy hiába nyújtja be a saját országában a jelentést, az nem jut el a magyar adóhatósághoz hatályos információcsere egyezmény hiányában, 
  • vagy rendszerhiba esete forog fenn (valamilyen okból a jelentések továbbítása tartósan akadályba ütközik), és nincs olyan csoporttag, amely a végső anyavállalat helyett jelentene.  

Számukra az első adatszolgáltatási pénzügyi év a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi év, így a jelentést is csak 2018. december 31-ig (eltérő üzleti éves végső anyavállalat esetén – ahhoz igazodva – csak 2018. december 31-ét követően) kell majd benyújtaniuk. 

A CBC adatszolgáltatásra kötelezett cégcsoport tagjainak is van bejelentési kötelezettsége

Az adatszolgáltatás mellett a CBC-jelentésre kötelezett vállalatcsoportok tagjainak bejelentési kötelezettsége is van. Ez vonatkozik mind az országonkénti jelentés benyújtására köteles tagokra, mind pedig azon csoporttagokra, amelyek helyett másik csoportbeli vállalkozás fogja majd az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. 

Első ízben ennek határideje pedig a következők szerint alakul: megnézzük, mi a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének az utolsó napja, ezen belül is az, amelyik 2016. január 1-jén, vagy azt követően kezdődik. Bár a vállalatcsoportok törekednek arra, hogy egységes üzleti éve legyen minden tagnak, ez azonban nem minden esetben teljesül maradéktalanul.

Például egy új cég alapításánál az elmulasztott üzleti év jelölése azt eredményezheti, hogy bár a magyar csoporttag naptári éves, a csoport adatszolgáltatási pénzügyi éve nem lesz az. Ha megvan a szükséges, ellenőrzött információ a csoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáról, akkor már könnyen meg tudjuk állapítani, a magyar vállalkozásnak mi a bejelentésre nyitva álló határideje, mivel azt a 2016. január 1-én vagy azt követően kezdődő pénzügyi év utolsó napját követő 12 hónapon belül (naptári éves adatszolgáltatási pénzügyi év esetén tehát 2017. december 31-ig) kell megtenni.  

Friss információnk szerint a bejelentést a 17/T201T Bejelentő és változásbejelentő lapon lehet majd megtenni, várhatóan október közepére készül el új formájában a nyomtatvány. 

Hogyan használhatja az adóhatóság az országonkénti jelentés adatait?  

2017 szeptemberében jelent meg az OECD iránymutatása az országonkénti jelentés adóhatóságok általi megfelelő felhasználásáról. 

Általánosságban elmondható, hogy az országonkénti jelentés célja a nagyobb transzparencia biztosítása, hogy az egyes országok adóhatóságai tisztább képet kapjanak a multinacionális vállalatok globális működéséről, ezáltal pedig hatékonyabb adóellenőrzést hajthassanak végre. Ennek érdekében az OECD kézikönyvet is készített az érintett adóhatóságok számára arról, hogy hogyan tudják az országonkénti jelentésben szereplő adatokat hatékonyan felhasználni a kockázatfelmérésre.

A BEPS 13. akciótervének 25. és 59. paragrafusa tartalmazza az adatok felhasználásának körét: 

  • általános transzferárkockázat-felmérés,
  • egyéb BEPS-hez kapcsolódó kockázatok felmérése (olyan kockázatok beazonosítása, amelyek az adott ország adóalapjának eróziójához vezethetnek és a további BEPS akciótervekben szerepelnek),
  • gazdasági és statisztikai elemzés.

Összefoglalva, a lényeg az, hogy a jelentésben szereplő információk önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy az adóhatóság külön adóvizsgálat lefolytatása nélkül, ezekre bármilyen konkrét megállapítást vagy kiigazítást alapozzon. A jelentés országos szinten aggregált adatokat tartalmaz, valamint az egyes ellenőrzött tranzakciókról sem található benne olyan szintű és részletességű információ, mint ami a transzferár-korrekciókhoz szükséges lenne.  

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

A Tesco Global Áruházak Zrt. a múlt héten hétfőn juttatta el a szakszervezetekhez az általuk korábban kért béremelésre és a létszámra vonatkozó jelentést.

A KASZ korábban arról számolt be, hogy a Tesco a szakszervezeteknek eljutatott jelentés szerint elfogadja a béremelésre vonatkozó követeléseket és szeptember 1-től visszamenőleg bruttó 179 000 forintra emeli a legkisebb keresetű munkavállalók bérét. (Eddig ez a bér 176 000 forint volt.)

Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke korábban azt közölte, hogy „a Tesco által átküldött jelentésben a KDFSZ szerint a szakszervezetek 15 százalékos létszámemelésre vonatkozó sztrájkkövetelése nem teljesül”.

A hétfői tárgyalás eredményét vélhetően befolyásolja majd a Tesco országos szintű munkavállalói létszámfelmérése, ami szerdán kezdődött egy dunántúli megyeszékhelyen és célja, hogy boltméretekre és -tipusokra lebontva meghatározza a megfelelő színvonalú szolgáltatáshoz szükséges minimális dolgozói létszámot.

 

Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottsága elnökének korábbi beszámolója szerint az átvilágítási sorozat tapasztalatai hatással lesznek a szakszervezetek által javasolt létszámbővítésre, hiszen ennek fényében kapnak pontos képet az áruházláncban uralkodó állapotokról, a munkavállalók létszámáról és leterheltségéről.

Bubenkó Csaba korábban a szakszervezeti követelések közül kiemelte a 25 százalékos béremelést, a 15 százalékos létszámbővítést. A bérkövetelésről kifejtette, hogy a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.

A szakszervezeti követelések elfogadása érdekében a KASZ és a KDFSZ szeptember 8-án 16 órától 24 óráig, szeptember 9-én pedig 10 órától 24 óráig tartott országos sztrájkot a Tescónál.

A Tescónál a KASZ-nak 2500, a KDFSZ-nek pedig mintegy 1000 tagja van.

A Tesco Magyarországon 206 üzlettel rendelkezik, ebből 112 hipermarket. A cég közel 20 ezer munkavállalót foglalkoztat.

(MTI)

Cikksorozatunk első részében megvizsgáltuk, kik mentesülnek a transzferárhoz kapcsolódó országonkénti jelentés elkészítése alól, milyen esetben szükséges egy magyar vállalkozásnak országonkénti jelentést benyújtania, és hogy mi az adatszolgáltatás benyújtásának a módja és határideje. A második részben áttekintjük a bejelentési kötelezettségek szabályait, a mulasztási bírság rendszerét, és az országonkénti jelentés tartalmát.

Bejelentési kötelezettségek

Az általános szabály szerint a bejelentési kötelezettség minden céget terhel, amely olyan csoport tagja, ahol az előző évi konszolidált bevétel a 750 millió EUR-t eléri vagy meghaladja.

A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja az alábbiak szerinti bejelentési kötelezettségét először a multinacionális vállaltcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 12 hónapon belül teljesíti. Tehát a bejelentési kötelezettség határideje fő szabály szerint 2017.12.31.

Ha a magyar vállalkozás

– végső anyavállalatnak,

– önállóan jelentésre kötelezett magyar illetőségű vállalatnak,

– adatszolgáltatásra kijelölt magyar illetőségű anyavállalatnak

minősül, akkor e minőségét, valamint multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi éve utolsó napját a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig be kell jelentenie az állami adóhatóságnak.

Ha a magyar vállalkozás a fenti három minőségből egyiknek sem felel meg, akkor

– a fenti minőségek hiányát,

az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatásra kötelezett szervezet nevét és adóügyi illetőségét a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig be kell jelentenie az állami adóhatóságnak.

A fentiek szerint bejelentett adatok változását a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a változást követő 30 napon belül jelenti be az állami adóhatósághoz.

 

Mulasztási bírság

Mind az adatszolgáltatási (országonkénti jelentés tételi kötelezettség), mind az előző pontbeli bejelentési, változásbejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

Nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Országonkénti jelentés tartalma

Az országonkénti jelentést az alábbi tartalommal szükséges benyújtaniuk az adatszolgáltatásra kötelezetteknek.

 I. A nyereségek, az adók és az üzleti tevékenységek adójogrendszerek szerinti áttekintése

i. A multinacionális vállalatcsoport neve

ii. A multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve

iii. A nyomtatvány kitöltésekor alkalmazott pénznem

1. Adójogrendszerenkénti bontásban (állam, illetve terület)

1.1. Bevétel:

1.1.1. Nem kapcsolt fél

1.1.2. Kapcsolt fél

1.1.3. Összesen

1.2. Adózás előtti eredmény

1.3. Megfizetett nyereségadó

1.4. Fizetendő nyereségadó – a folyó évre vonatkozóan

1.5. Jegyzett tőke

1.6. Eredménytartalék

1.7. Foglalkoztatottak száma

1.8. Készpénzen és készpénznek minősülő eszközökön kívüli tárgyi eszközök

 

II. A multinacionális vállalatcsoport csoporttagjainak felsorolása adójogrendszerek szerinti bontásban

 i. A multinacionális vállalatcsoport neve

 ii. A multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve

 1. Adójogrendszerenkénti bontásban (állam, illetve terület)

 1.1. Az adott államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagok

 1.1.1. Az alapítás vagy cégbejegyzés helye szerinti állam, illetve terület (adójogrendszer), ha különbözik az adóügyi illetőség szerinti államtól, illetve területtől

 1.1.1.1. Fő üzleti tevékenység(ek)

 1.1.1.1.1. Kutatásfejlesztés

 1.1.1.1.2. Szellemi tulajdon birtoklása vagy kezelése

 1.1.1.1.3. Beszerzés

 1.1.1.1.4. Gyártás és termelés

 1.1.1.1.5. Értékesítés, forgalmazás vagy disztribúció

 1.1.1.1.6. Adminisztrációs, menedzsment- vagy támogató szolgáltatások

 1.1.1.1.7. Szolgáltatásnyújtás Nem kapcsolt felek számára

 1.1.1.1.8. Belső vállalati pénzügyek

 1.1.1.1.9. Szabályozott pénzügyi szolgáltatások

 1.1.1.1.10. Biztosítás

 1.1.1.1.11. Tulajdoni részesedések vagy egyéb tőkeinstrumentumok birtoklása

 1.1.1.1.12. Alvó vállalkozás

 1.1.1.1.13. Egyéb (Az „Egyéb” rovat bejelölése esetén a »Kiegészítő információk« táblázatban kell ismertetni a csoporttag tevékenységének jellegét)

III. Kiegészítő információk

i. A multinacionális vállalatcsoport neve

ii. A multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve

Az országonként jelentésekkel kapcsolatos adatszolgáltatás és bejelentési kötelezettségek szabályait az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény tartalmazza.

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.