Kérdése van adózás, számvitel és társadalombiztosítás témakörben?
1. ÚJ ADÓNEM!
2018. január 1-től új adónemmel bővült az érvényben lévő adók csoportja, mellyel 60 fölé emelkedett a lista. A turizmusfejlesztési hozzájárulás nagyfokú kreativitásról árulkodik.
Bár 2017-ben már 18%-os áfa terhelte az éttermi szolgáltatást, amit 2018-ban 5%-ra csökkent. Ezzel szemben azonban az új adónem, a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevezetésével 4%-kal nőtt az éttermi szolgáltatást terhelő közteher.
2. Frissített információs füzetek
Érdemes nyomon követni a NAV által közzétett információs füzeteket és kiadott tájékoztatókat, mert 2018. évtől kötő erővel bírnak, vagyis a bennük foglaltakra tudunk hivatkozni egy esetleges ellenőrzéskor.
Az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezés szabályai
Egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározására és járulékfizetésére vonatkozó szabályok
Ingatlanok bérbeadása, egyéb hasznosítása
Komoly változást jelent 2018-tól, hogy az ingatlanok hosszú távú bérbeadását akkor sem terheli egészségügyi hozzájárulás kötelezettség, ha az abból származó bevétel éves szinten meghaladja az 1 millió forintot.
A_társas vállalkozások, társas vállalkozók járulékfizetési szabályai
A lehetőségekről múlt heti összefoglalónkban írtunk.
Hogyan részesülhetnek a kedvezményezettek az szja 1%-ából?
A fizetési kedvezmények alapvető szabályai
A cégautóadó és az azzal összefüggő szja szabályok
A NAV előtti elektronikusan intézhető ügyek
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai
A háztartási munkára létesített munkavégzés
2018. január 1-től 19,5%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó.
A végelszámolással kapcsolatos tudnivalók
A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók
A regisztrációs adóigazgatási eljárás
Adózási tudnivalók a magáncsőd eljárással kapcsolatban
A szakképzési hozzájárulás szabályai
A jövedéki adókötelezettség és adófizetési kötelezettség általános szabályai
A jövedéki biztosíték nyújtásának alapvető szabályai
Jövedéki termék szállítása adófelfüggesztési eljárás során
Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól
Párlat előállítás bérfőzés esetén
Párlat előállítása magánfőzés keretében
Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékekkel történő kereskedelem
Ellenőrzések és jogkövetkezmények rendszere az új jövedéki jogszabályokban
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés
[htmlbox art_tukor]3. Adók befizetésének gyakorlata
A magánszemélyek gyakran esnek abba a „hibába”, hogy belföldi postautalványon (rózsaszín csekken) fizetik be adókötelezettségüket. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy ez a fizetési mód nem tartozik a lehetséges adófizetési módok közé, illetve az az adó megfizetésére nem alkalmas. Fizetéskor alapkövetelmény, hogy a befizető adózó egyértelműen beazonosítható legyen.
Mivel a rózsaszín csekket a Magyar Posta Zrt. a címzett, illetve az átvételre jogosult személy részére átadással kézbesíti, vagy postai szolgáltatóhelyen kifizeti, illetve azon az adózói befizetések beazonosításához szükséges alapadatok nem szerepelnek, ezért befizető adózó egyértelműen beazonosítható legyen feltétel nem teljesül.
A fentiek következményeképp a Magyar Posta Zrt. a belföldi postautalványon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal címére teljesített befizetéseket a feladó részére visszafizeti, így ezen esetekben az adó megfizetése – az adózói szándék ellenére – nem teljesül, amely megalapozza a befizetés nem teljesítéséhez, illetve késedelméhez kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazását.
Az adókötelezettségek NAV felé történő kiegyenlítés az alábbi módokon történhet:
I. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni.
II. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni.
III. Az adózó – pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől függetlenül – az állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét a lentiekben foglaltak szerint elektronikus fizetéssel is teljesítheti.
További részletek és tudnivalók itt.
Az SZJA-forradalom nem ért véget 2017-ben! A NAV 2018. január 31-ig küldi a változásokról, teendőkről, lehetőségekről szóló tájékoztatóját minden magánszemély részére. A tájékoztatót a személyes Ügyfélkapun fogjuk megtalálni. Aki pedig nem rendelkezik Ügyfélkapuval, az posti úton kapja meg.
5. Tao-bevallás tervezet
Elérhető a 2017. évre vonatkozóan benyújtandó társasági adóbevallás nyomtatványtervezete.
6. EK kedvezményes származási szabályrendszere
A NAV által kiadott lista felsorolja a Közösség által létrehozott egyoldalú és a (szabadkereskedelmi területeket létrehozó) szerződéses kedvezményes elbánásokat, mely elbánások a tarifális kedvezményeket élvező termékeken alapulnak.
7. Fizetési könnyítés, mérséklés
Bár az elmúlt hetet megelőzően már felkerültek, most frissültek a 2018-ban a fizetési könnyítés/mérséklés iránti kérelem elbírásához szükséges adatlapok.
8. Adók módjára behajtandó köztartozások
Felkerültek a tájékoztatók az adók módjára behajtandó köztartozásokra vonatkozó, elektronikus úton benyújtandó behajtási megkeresésekkel kapcsolatosan a megkereső szervezetek részére.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. § (1) bekezdés 2017. január 1. napjától hatályba lépett rendelkezése alapján az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével elektronikus úton megkeresi az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege eléri vagy meghaladja a 10 000 forintot, az ingatlan nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja, a szabálysértési költség, valamint az elővezetési költség esetén az 5 000 forintot. Az elektronikus megkeresés érdekében szükség van előzetes regisztrációra.
Az adók módjára behajtandó megkeresések NAV felé történő elektronikus benyújtására a regisztrációt követően van lehetőség az EMEGKER nyomtatványon keresztül.
9. Bankszámlaszámok
Friss lista itt.
10. Egy kis vám
Felkerült a NAV honlapjára a 3009/2016. útmutató a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzésről.
11. Év eleji fekete listák
Be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók nyilvánosságra hozatala
Az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségüket elmulasztó adózók
12. Összefoglaló…
… a Nemzeti Kockázatértékelés felülvizsgálatáról
13. Ajánlati felhívások
A Bűnügyi adatpiac és a Pénzmosás Elleni Információs Iroda publikációs felület megvalósítására.
e-BEV rendszer informatikai környezet üzemeltetés-szolgáltatásának biztosítása további 4 évre
A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.
I. Az adózás rendjével összefüggő szabályváltozások
Ugyan 2018-tól „átalakul” az adózás rendjének szabályozása a napokban kihirdetett új jogszabálycsomag alapján, azonban néhány új, és „az álló vizet felkavaró” jogintézménytől eltekintve mindez nem hoz érdemi változást az adózási eljárástípusok többségében. Adott esetben az új szabályok révén az adózók sokkal tudatosabb hozzáállását várja el a jogalkotó, amelynek természetesen alapja a szabályok ismerete, megfelelő értelmezése és alkalmazása.
A jelenleg hatályos az adózás rendjéről szóló törvényt 2018. január elsejével három új váltja fel:
1. az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. tv. (Art),
2. az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. tv. (Air), illetve
3. az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt).
Az új Air-tól gyorsabb NAV-ellenőrzések és adóeljárások várhatóak, az új Art nyomán a NAV szolgáltató hatósággá válik, illetve az Avt alapján a NAV lesz az általános végrehajtási hatóság.
A fenti törvényeken túl számos jogintézményt kormány és miniszteri rendeletek szabályoznak majd részletesen; így ezen rendeletek ismerete is elengedhetetlen lesz az adózók számára.
Változások az ellenőrzésekben
A kodifikációnak köszönhetően a korábbi hét ellenőrzési típussal szemben mindössze két ellenőrzésfajta marad 2018-tól: egyrészt az ellenőrzéssel lezárt időszakot teremtő adóellenőrzés, minek során az adóhatóság az adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vizsgálja, másrészt a jogkövetési vizsgálat, aminek keretében az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adminisztratív adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet, illetve vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát.
2018-tól kezdődően az adóhatóságot is kötni fogja egy objektív határidő, ami szerint az adóellenőrzés nem haladhatja meg a 365 napot. Megszűnnek az ellenőrzési határidőhöz kapcsolódó nyugvási okok is, így például a kapcsolódó vizsgálat, jogsegély, külföldi megkeresés időtartama alatt sem szünetel majd az ellenőrzési határidő. Megjegyezzük, az adóellenőrzési határidő indokolt esetekben továbbra is meghosszabbítható lesz, azonban még ekkor sem haladhatja meg a 365 napot. Ez viszont továbbra sem lesz jogvesztő, azaz ha az ellenőrzés bármilyen okból mégis elhúzódik, az nem jelenti, hogy az adóhatóság ne tehetne megállapítást.
Az új szabályozás egyértelműen az akár 5-7 évig is húzódó vizsgálatok elkerülését célozza.
A bizonyítást illetően az adózók számára terhesebb szabályokat tartalmaz az új jogszabály. Alapvető változás, hogy az észrevétel lesz 2018-tól az új tények bemutatásának határköve: azaz új tény, körülmény, bizonyíték itt hivatkozható utoljára az ellenőrzésben. E határidőt követően sem az ellenőrzési, sem a hatósági eljárásban, sem egy esetleges új eljárásban a semmiségi okon kívül olyan új tényt/bizonyítékot már nem lehet előterjeszteni, aminek az adózó az I. fokú döntés meghozatala előtt a tudatában volt, és aminek közlésére őt az adóhatóság felhívta.
Ez a rendszer szintű változás sokkal tudatosabb adózói magatartást kíván meg már az adóellenőrzés és különösen az észrevételezés során.
Önellenőrzési szabályok változása
Pozitív változást hozhat az önellenőrzési szándék bejelentésének új lehetősége. Ezt ugyanazon időszakra és adónemre egy alkalommal lehet megtenni, következménye, hogy a bejelentéstől kezdve 15 napig nem indíthat ellenőrzést a NAV.
Szintén változik az önellenőrzési pótlék tekintetében, hogy amíg eddig csak mérséklésre volt lehetőség, ezen túl annak elengedését is lehet majd kérni.
Feltételes adóbírság
A feltételes adóbírság egyfajta kedvezményként kíván funkcionálni: amennyiben az adózó az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság 50 %-a alól.
Ez a lehetőség elsőre vonzónak tűnhet, azonban érdemes mérlegelni, hogy az elengedés fejében vajon megéri-e önként lemondani a jogorvoslati lehetőségekről – különösen, hogy a későbbiekben ez a döntés az adóhatóság számára hivatkozási alapot is adhat az adózó által korábban nem vitatott jogerős döntésére vonatkozóan.
Jövedelem letiltás – munkáltatói tájékoztatási kötelezettség az adóhatóság felé
A jogszabályváltozások folytán a munkáltatóknak a jövedelem letiltás kapcsán már nem csak az érintett munkavállalót, hanem az adóhatóságot is tájékoztatnia kell. A letiltás kézbesítését követő 15 napon belül elektronikus úton kell majd bejelenteni a havonta letiltható jövedelem összegét, valamint a letiltást befolyásoló körülményeket, így különösen a folyósított jövedelem összegét, valamint az azt terhelő egyéb végrehajtói letiltásokat. Ráadásul az ebben bekövetkezett változásokat is jelenteni kell majd 15 napon belül.
Ez a szabály 2018. január 1-jétől él, így a vállalkozások bérszámfejtő részlegeit illetve kollégáit fel kell készíteni a várható adminisztrációs többletmunkára.
Átmeneti rendelkezések – a jogszabályok alkalmazása
Az új szabályokat a 2018-as hatálybalépést követően esedékessé váló kötelezettségekre kell alkalmazni. Részletes szabályok híján azonban ez számos kérdést vethet fel és jogbizonytalanságot okoz.
Korábbi változások
A 2018. január 31-éig minden gazdasági társaságnak be kell jelentenie a NAV-hoz a külföldi pénzintézetnél vezetett, 2018. január 1-én élő valamennyi bankszámlája számát, illetve a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét és a számlanyitás, -megszüntetés napját is. Azokat, akik késve, hiányosan, vagy egyáltalán nem jelentik a külföldi bankszámlát, az adóhatóság 600 ezer forint mulasztási bírsággal sújthatja.
[htmlbox felteteles_adomegallapitas]
Az adófizetési biztosíték intézményének 2018-as bevezetésével kívánja szigorítani az adóregisztrációs eljárás szabályait a jogalkotó. Ha akár egy újonnan alakult cég akár egy meglévő vezető tisztségviselője vagy több mint 50%-os szavazati joggal rendelkező tagja egy korábban 1 millió Ft-nál nagyobb összegű adótartozással (legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó esetén 2 millió Ft) megszűnt cégben viselt döntési pozíciót, akkor a NAV a céget adófizetési biztosíték letételére kötelezheti. A fizetendő adófizetési biztosíték összegének el kell érnie a nyilvántartott adótartozás összegét. Az adófizetési biztosíték 12 hónapra szól, amely a lejáratkor – ha adófizetési kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette – visszajár az adózónak.
II. Az egyes adónemeket érintő legfontosabb változások
Személyi jövedelemadó és járulékváltozások
A minimálbér összege 2018-tól bruttó 138.000 Ft lesz, míg a garantált bérminimum bruttó 180.500 Ft.
2018. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5% lesz, egységesen az egészségügyi hozzájárulás általános mértékével (eho) és a kifizetői egyszerűsített közteherviselési járulékkal (ekho). Az egyes meghatározott juttatások közterhe így 40,71%-ra csökken (43,66%-ról). Azokban az esetekben, amikor a magánszemély kötelezett a szocho, vagy az eho megfizetésére, és azt költségként nem tudja elszámolni, akkor a jövedelem 84%-át kell az adó alapjául szolgáló jövedelemnek tekinteni (a korábbi 82%-os szabály helyett).
Szintén jövő januárjától ingatlan bérbeadása esetén megszűnik a 14%-os EHO fizetési kötelezettség.
A szakképzési hozzájárulás alapnormatíva szerinti összege 480.000 Ft/fő/év-re csökken visszamenőlegesen 2017. január 1-ji hatállyal. Az év elejétől adódó különbözetet havi szinten önellenőrzés keretében, vagy a december havi bevallásban egy összegben lehet rendezni.
Jövő év elejétől emelkedik a mobilitási célú lakhatási támogatás mértéke. 2018. január 1-jétől a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60%-áig, a következő 24 hónapban a 40%-áig, majd a következő 12 hónapban a 20%-áig lesz adható. További könnyítést jelent, hogy a 60 km-es körzeten belüli lakástulajdon-tiltás csak akkor alkalmazandó, ha a munkavállaló a 60 km-en belül fekvő lakásnak több mint 50%-ban tulajdonosa. Azaz például, ha egy testvérpár ajándékba kapott egy lakást 50-50%-ban a szülőktől, ami a munkahelytől számítva 60 km-en belül van, akkor a munkáltató adómentesen biztosíthatja a munkavállalónak a mobilitási célú támogatást. A támogatás határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalókra is alkalmazható lesz. Fontos változás ezzel kapcsolatban, hogy a 24 hónapos időszak számítása 2018. január 1-jével újraindul.
A munkáltató adómentesen járulhat majd hozzá a munkavállalók hallgatói hiteltartozásának törlesztéséhez a diákot terhelő törlesztőrészlet erejéig, de maximum a minimálbér 20%-áig. Adómentesen biztosítható a szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt a jogszabály alapján kötelezően, vagy a gyakorlati képzést végző szervezet saját döntése alapján adott nem pénzbeli juttatás; például étkezési, vagy utazási költségtérítés.
Könnyítések várhatóak a saját autó használat költségtérítésében is. A saját és a házastárs autója mellett immár a közeli hozzátartozó tulajdonában álló (például a gyerek nevén tartott) személygépkocsi után is érvényesíthető lesz a költségtérítés.
Új szabályok a társasági adóban
A társasági adótörvényben több új adóalap- és adókedvezmény is bevezetésre került.
Az elektromos töltőállomások adóalap kedvezménye az átmeneti rendelkezések értelmében már a 2017. június 30-át követően elkezdett beruházásokra is alkalmazható.
A társasági adóról szóló törvény egyik 2017-es újítása a korai fázisú vállalkozások adóalap kedvezménye volt, amit sokan csak start-up kedvezményként ismerhetnek. 2018-tól megszűnik a kutató-fejlesztő kötelező foglalkoztatása, viszont 2017. december 9-től korai fázisú vállalkozás csak olyan cég lehet, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilvántartásba vesz.
A társasági adó kapcsán kiemeljük, hogy az energiahatékonyságot szolgáló beruházások adókedvezményének érvényesítéséhez a szabályok pontosítása érdekében egy külön kormányrendelet készült [176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet]. A szabályozás célja ugyanis az, hogy az energetikai audittal ellátott beruházások alapján minél szélesebb körben tudják az adózók ezt a célzott adókedvezményt igénybe venni. Figyelem, a kedvezményt nemcsak nagyvállalatok, hanem kis- és középvállalkozások is igénybe tudják venni pl. telephely fűtési rendszerének korszerűsítésére vagy szigetelésre.
A 2017. november 24-ét követően induló beruházásokra új fejlesztési adókedvezmény-típusokat is lehet majd alkalmazni. A termék-diverzifikációt eredményező induló beruházás és az új eljárási innovációt eredményező induló beruházás a nagyvállalkozások számára is adókedvezménnyel kecsegtető lehetőséget jelent a Közép-magyarországi régióban.
Jelentős változások jönnek a transzferárazásban is. 2017. november 18-án hatályba lépett a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet, amely a transzferár-nyilvántartás készítésének új szabályait tartalmazza. A transzferár-nyilvántartásnak a 2018. adóévről kezdve már kötelezően egy fődokumentumból és egy helyi dokumentumból kell majd állnia, vagyis a jelenleg hatályos szabályok szerinti önálló nyilvántartás készítésére többé nem lesz lehetőség. Emellett országonkénti jelentés készítését (Country–by–Country Report) is előírták a 750 millió konszolidált bevételt elérő multinacionális vállalatok számára. Ezzel összefüggésben minden ilyen multinacionális vállalatcsoport magyarországi tagja bejelentésre kötelezett 2017. december 31-éig. A bejelentési, változás-bejelentési és az adatszolgáltatási kötelezettségek késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
2018. január 1-jétől, a bejelentett részesedés fogalma kiterjed a 10% alatti részesedésre is.
Még könnyebbé válik a látvány-csapatsport támogatásra vonatkozó rendelkezés. Ha azért nem sikerül az adóról rendelkezni, mert az adóelőleg, a feltöltés, vagy az adó megfizetése határidőben nem történt meg, akkor külön kérelemmel „megmenthető” a támogatás, ha a támogató fél maximum 15 napos késedelemmel megfizeti a hátralékot.
A munkavállalók számára bérlakás építése, vagy annak értéknövelése kapcsán felmerülő költségek is levonhatóak lesznek a társasági adó alapjából (dupla költség elszámolás lehetősége).
A KIVA adókulcsa a korábbi tervekkel összhangban 2018. január 1-jétől 13%-ra csökken, az adónem kiváltja a vállalkozás nyeresége után fizetendő társasági adót (9%), valamint a munkavállalók bére után fizetendő szociális hozzájárulási adót (jövőre 19,5%) és a szakképzési hozzájárulást (1,5%). Ezáltal valós alternatívát jelent a nagyobb munkavállalói terhekkel rendelkező társaságok számára is. A magas bemeneti feltételeknek (50 fő alkalmazott és 500 milliós bevételi korlát, mindkét esetben a kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számolni) köszönhetően a KIVA széles körben alkalmazható lesz.
Az általános forgalmi adót érintő változások
Immár alig több mint fél év felkészülés maradt az online számla adatszolgáltatás bevezetésére. A 100.000 Ft áthárított áfát tartalmazó számlákra (ide értve a módosító és sztornó számlákat is) előírt tételes, valós idejű jelentési kötelezettség a jelenlegi tervek szerint 2018. július 1-jével lép majd hatályba.
Az adatszolgáltatást főszabály szerint a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép kapcsolat biztosítja majd, manuális beavatkozás nélkül. A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kiállított számlák (azaz a kézi számlák) sem maradnak ki azonban. Ez utóbbi számlák vonatkozásában heti bejelentési kötelezettség terheli a számlakibocsátókat a 100.000-500.000 Ft közötti áthárított adótartalom esetén, míg napi az 500.000 Ft áfa tartalom felett.
Az adatszolgáltatás kiváltja a számlakibocsátói belföldi összesítő jelentést, de a számlabefogadóit nem.
Bővül az 5%-os áfakör: az étkezőhelyi vendéglátás 2017-ben bevezetett 18%-os adókulcsa 2018. január 1-től 5%-ra csökken, továbbá a halhús (élve, fagyasztva, darabolva, filé formájában) és a sertés élelmezési célra alkalmas belsősége, vágási mellékterméke is 5%-os adókulcs alá tartozik majd.
Ezzel párhuzamosan, a korábbi terveknek megfelelően bevezetik a turizmusfejlesztési hozzájárulást is 2018. január 1-től az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom áfa nélküli ellenértéke alapján. Az adó mértéke 4%, a befizetési és bevallási gyakoriság az áfával megegyező, azok az adóalanyok pedig, akik áfa bevallásra nem kötelezettek, a követő év február 25-ig adnak számot a kötelezettségről.
A reklámadót érintő változások
A reklámadó a magyar adórendszer talán legvitatottabb adóneme európai szinten is. 2017. július 1-től bevezetésre került a „kvázi” egykulcsos adó: 7,5%-os adómértékkel, amely ráadásul immár csak a reklámok valódi közzétevőire vonatkozik, hiszen a saját célú reklám adókötelezettsége megszűnt. 100 millió forint adóalapig továbbra is lehet adómentességet alkalmazni, azonban ez már ún. de minimis, azaz csekély összegű támogatásnak minősül. Ezt a korlátot nem adózónként, hanem egy és ugyanazon vállalkozásonként kell figyelembe venni, tehát a cégcsoporton belül már igénybevett támogatások értékét – országonként – össze kell számítani. Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy az adómentesség fenti érvényesítése esetén is van adminisztratív teendő, ugyanis egy ún. „ex ante” nyilatkozatot kell benyújtani az adóhatóság felé.
Termékdíj
2018. január 1-től változnak a termékdíj szabályai is. Jelentős változást eredményez a termékdíj köteles termékkör újra szabályozása: a reklámhordozó papírt leszámítva minden termékkört át kell ezért tekinteni. Változnak a termékdíj tételek is, például a szórakoztató elektronikai cikkek esetében 114 Ft, illetve a rádiótelefonok esetében 304 Ft helyett egységesen 57 Ft lesz a termékdíj mértéke. A gépjármű termékdíj átalány esetében is több kategóriával kell majd számolni és bizonyos esetekben az adómérték is változik. Ezen a területen új kedvezményeket is bevezetnek, amely a hibrid autók esetén 30%, a kizárólag elektronikus motor esetén pedig 50% mértékű.
Marad az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló műanyag zsák adómentessége, azonban pontosabb fogalom meghatározással. Új, illetve pontosított fogalmak kerülnek bevezetésre az egyéni hulladékkezelés, az elektromos, elektronikai berendezés és az építési termék kapcsán is. A reklámhordozó papír fogalma szintén kiszélesedik, az 50%-os mentességi szabályt pedig a fogalmak közül ugyan kiveszik, ám az új mentesítő szabály továbbra is tartalmazza ezt a kedvezményt. A tankönyv, a könyv, és az állami, önkormányzati szervek és a közhasznú szervek kiadványai maradnak termékdíj-mentesek, ezért megrendelők kötelesek lesznek a nyomda irányába nyilatkozni az ilyen felhasználásról. A tankönyvhöz, könyvhöz vásárolt irodai papírra a vevő nyilatkozhat, így az ebből a célból vásárolt irodai papír után sem kell megfizetni a termékdíjat. A kereskedelmi csomagolás, mint külön kategória megszűnik, a normál csomagolás termékdíjtétele vonatkozik majd rá, kivéve, hogy a fém ital-csomagolószer önálló tételként jelenik meg (a záróelemet leszámítva) 57 Ft-os termékdíjtétellel.
A termékdíj átvállalás kapcsán pontosítják, hogy ha a kötelezett átalakul, egyesül, szétválik az átvállalás időszaka alatt, akkor új átvállalási szerződést kell kötni és ezt a dokumentumot nyilvántartásba is kell vetetni. Konkrét mulasztási bírság plafont vezetnek be továbbá a termékdíj tekintetében, amely 500 000 Ft.
Népegészségügyi termékadó
A népegészségügyi adó terhére 2018-tól nem csak egészségmegőrző programot lehet majd szervezni, hanem egészségügyi államigazgatási szerv egészségmegőrző programjának finanszírozására is lehet ennek érdekében felajánlást tenni. A két tétel együttesen nem lépheti túl a NETA 10%-át. A felajánlást a bevallással együtt kell megtenni.
A teljesség igénye nélkül talán ezek a legfontosabb változások, de a részletekben is ajánlott elmélyedni – és ez már majdnem művészet! Ehhez kívánunk Mindenkinek jó munkát és a közelgő ünnepekre minden jót!
A cikk szerzői:
Siklós Márta
vezető adótanácsadó, partner / LeitnerLeitner,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozatának elnöke,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója, valamint
Jancsa-Pék Judit
vezető adótanácsadó, partner / LeitnerLeitner,
a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesület Nemzetközi Adótagozatának elnöke
dr. Rácz Nóra
adótanácsadó manager / LeitnerLeitner
Az Adó-kódex Adótörvények 2018/II. száma tíz fontos adózási jogszabály [helyi adók, KATA-KIVA, EVA, Ekho, gépjárműadó, regisztrációs adó, reklámadó, jövedéki adó, banki különadó, illeték] egységes szerkezetű, 2018. január elsejétől hatályos szövegét tartalmazza a 2017-ben évközben és év végén elfogadott módosítások újdonságaira is figyelemmel.
A törvényszövegekben az eddigi gyakorlatunkkal egyezően eltérő jelöléssel emeltük ki a 2017-től, illetve a 2018-tól, valamint esetenként a 2019-től hatályos változásokat. Kiadványunk valamennyi adójogszabály tekintetében tartalmazza a jelentősebb jogszabály-módosítások részletes, számítási és egyéb gyakorlati példákkal illusztrált magyarázatait.
A lapszámot itt rendelheti meg.
Az Országgyűlés elfogadta a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet képviselői önálló indítványként nyújtott be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Cseresnyés Péter államtitkár. A jogszabályt 155 igen és 27 nem szavazattal fogadta el a parlament.
2018. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 22-ről 19,5 százalékra mérséklődik, ami a tervezettnél 0,5 százalékponttal nagyobb mértékű csökkentés. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékos mértékű kulcsa is csökken 19,5 százalékra.
A törvény nyomán a főállású kisadózók által igénybevett pénzbeli ellátások alapja 94 400 forintra, illetve magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forintra emelkedik.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is módosulnak, amelynek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 20-ról 19,5 százalékra csökken.
(MTI)
Csökkenhetnek a sporttársaságok adóterhei
Az előterjesztőként felszólaló Tiba István (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a sport és a sportolás kiemelt jelentőséggel bír az egészségmegőrzésben. A sporttevékenység és az utánpótlássport szervezésében viszont nem csak az állami szervek, hanem a gazdasági tevékenységet végző sportvállalkozások is részt vesznek, emiatt indokolt az iparűzési adókönnyítés – tette hozzá.
A sportvállalkozásoknak így a sporttevékenységgel összefüggésben szerzett bevételeik, vagyis a belépőjegyek és bérletek értékesítése, a reklámközzététel, a játékjogok átadása, a szponzorálási szerződések, a közvetítési díjak és a sportlétesítmények hasznosítása után nem kellene iparűzési adót fizetniük – közölte. Feltétel, hogy a sportvállalkozásnak az adott bajnokságban indulnia kell – emelte ki.
A nettó árbevétel csökkentésének adóhatása állami támogatás, amelyet az adóalany a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet vagy a csoportmentességi rendelet szabályaival összhangban, sportlétesítmények üzemeltetéséhez nyújtott támogatásként vehet igénybe – közölte.
[htmlbox felteteles_adomegallapitas]
Tállai András, NGM parlamenti államtitkára az elmondottakhoz annyit tett hozzá, hogy az indítványt a kormány támogatja.
MSZP: sok kiskaput hagy a javaslat
Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, hogy a javaslat vagy nem kellően átgondolt vagy valamilyen speciális érdeket szolgál és nagyon sok kiskaput hagy.
Megjegyezte, hogy a koncertekre ugyanúgy jegyet vesznek az emberek, mint a sportrendezvényekre, ezért nem érti, hogy miért tesznek különbséget a kétféle vállalkozás között. Érdemes lenne egyeztetést tartani arról, hogy milyen szektorok lehetnének még jogosultak a kedvezményre – közölte.
Véleménye szerint az indítvány a labdarúgásról szól, és valószínűleg az a célja, hogy minél könnyebb legyen kifizetni a focisták béreit.
Az MSZP ebben a formájában biztosan nem támogatja a kezdeményezést – összegzett.
Jobbik: a javaslat nem a sporttevékenység elősegítéséről szól
Szilágyi György (Jobbik) kijelentette, hogy ez a törvényjavaslat nem a sporttevékenység elősegítéséről, a fiatalok sportra neveléséről szól.
A képviselő azt mondta, hogy a kedvezményezettek a sportvállalkozások, a kárvallottak pedig a sportvállalkozásoknak otthont adó települések, amelyek nem fognak hozzájutni az őket megillető helyi adóbevételekhez.
A sportvállalkozások célja alapvetően a haszonszerzés – szögezte le. A Jobbik azt vallja, hogy támogatni kell a sportot és kormányra kerülve támogatná is azt, de nem a jelenlegi rendszerben – szögezte le.
LMP: béremelést adnak a focistáknak
Schmuck Erzsébet meghökkentőnek, arcátlannak és igazságtalannak nevezte a javaslatot. Az indítvány egy béremelést jelent a focistáknak, mert adócsökkentést adna a profi játékosoknak és klubjaiknak – közölte.
A továbbiakban azt mondta, hogy a nyár előtt komoly harcot vívott a feljutásért a „két tao-pénzzel kitömött” csapat, a Seszták Miklós „érdekeltségébe tartozó” Kisvárda és a Tiba István által „fémjelzett” Balmazújvárosa, a versenyből az utóbbi jött ki győztesen, az első osztályba kerülés viszont többletköltségekkel járt – folytatta. Véleménye szerint ezért Tiba István javaslatot nyújtott be, hogy kompenzálják a pluszkiadásokat, hogy a „köz fizesse a szórakozását adóforintokból”.
MSZP: az eredményességet is számon kellene kérni a sporton
Horváth Imre (MSZP) szerint a javaslat újabb gyöngyszeme annak, milyen torz, irracionális és megmosolyogtató képet alkot a világról a jelenlegi kormányzat.
Emlékeztetett: korábban már jelentősen emelték azt az összeghatárt, ami után egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) kell fizetniük a sportolóknak. Kifogásolta, hogy a javaslat alapján sem helyi iparűzési adót, sem ekho-t nem kell fizetniük a sportvállalkozásoknak.
Rámutatott: a legtehetősebb klub, a Ferencváros csaknem 90 millió forintot spórolhat ezzel.
Azt javasolta: elsősorban a gazdálkodás kérdésével kellene foglalkozni, reális célokat kitűzni a sportban és azokat vaskézzel számon kérni.
Frakciótársa, Legény Zsolt azt kifogásolta, hogy a javaslatot egyéni képviselői indítvány formájában hozták a Ház elé, így számos társadalmi egyeztetési eljárástól „mentették meg” azt. Szerinte is felháborodást fog kiváltani a társadalomban, ha ilyen lehetőségekhez juttatják a sportolókat.
Mesterházy Attila (MSZP) helyesnek nevezte a sporttámogatást, ugyanakkor az átláthatóság mellett az eredményességet, a társadalmi hasznosságot is fontosnak tartotta.
Jobbik: a futball részesül a legnagyobb adókedvezményben
Szilágyi György (Jobbik) szerint a javaslat elsősorban a labdarúgásról szól, az eddig is többmilliós labdarúgó-fizetések még tovább növekedhetnek, így meghaladhatják például a lengyel futballfizetéseket, holott a teljesítmény elmarad attól.
Kifogásolta, hogy a legnagyobb adókedvezményt az futballisták élvezik a jövőben.
Azt is kritizálta, hogy országgyűlési képviselők, vagy az adóhivatal vezetője fontos pozíciókat töltenek be sportklubok élén. Kijelentette: saját klubjukhoz juttatnak pénzt a javaslat elfogadásával.
„Az adózás rendjéről szóló módosítási javaslatok nem teszik könnyebbé az adózási adminisztrációt a jóhiszemű adózók számára” – mondta el Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke a múlt héten megjelent kormányzati hírek kapcsán. Nem változik az adónemek száma, a bevallások határideje és módja, vagyis semmilyen érdemi egyszerűsítést nem tapasztal majd a vállalkozások többsége.
A törvényjavaslatok csak néhány ponton egyszerűsítik a vállalkozók életét, Ezek az intézkedések azonban Zara szerint a tisztességes adózókra semmilyen hatással sincsenek. Elsősorban az adóelkerülő adózóknak fog kedvezni az is, hogy ha lemondanak az adóhiány fellebbezéséről, mert akkor csak a kiszabott adóbírság felét kell megfizetniük – vélekedik az elnök.
[htmlbox felteteles_adomegallapitas]
Érdemi könnyebbséget az sem jelent, hogy valamennyi adónem esetében elektronikusan lehet kapcsolatot tartani az adóhatósággal, mert gyakorlatilag a vállalkozások esetében ez már eddig is így volt. Az új vállalkozások fél évig tartó mentorálása lehet jó is, de helyette Zara László szerint a cégalapítás előtti tanácsadásra lenne szükség.
Az pedig, hogy a jövőben eseti meghatalmazással bárki eljárhat egy vállalkozó nevében, kifejezetten kockázatos, és könnyen az adózó kárára fordulhat. Hiszen így nem biztos, hogy megfelelő szakértelemmel rendelkező személy fogja ellátni az adózók képviseletét, vagyis végső soron a hatóság kerülhet előnybe. Az egyesület a jogállamisággal ellentétesnek tartja, hogy miközben az adóhatóság kötelessége a tényállás bizonyítása, mégis előírnák az adózó számára az ellenőrzés megkezdésekor és/vagy az adóhatóság ellenőrzése során bármikor teljességi nyilatkozat megtételét. Tiltakozik az Adótanácsadók Egyesülete az ellen is, hogy a vállalkozó, az adózó a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban nem hivatkozhat új tényre vagy új bizonyítékra, és míg az adóhatóság akár 365 napig is vizsgálódhat, az adózónak csak 30 nap áll majd rendelkezésére, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyvben tett megállapításra észrevételt tegyen, új tényre, vagy új bizonyítékra hivatkozzon.
Az viszont valóban jó irány, hogy az adóellenőrzés időtartama a jövőben nem haladhatja majd meg a 365 napot, melybe a kapcsolódó vizsgálatok is beleszámítanak. Mindez azonban csak akkor érne valamit, ha a 365 napos adóellenőrzési korlát jogvesztő határidővé válna, és az adóhatóság számára is jogi, anyagi következményekkel járna ennek túllépése.
Tagadhatatlan egyszerűbb lesz az ügyvédi irodák helyzete is, ha kiterjesztik rájuk a kisadózók adózását, vagy a sportvállalkozásoké, ha felmentést kapnak az vállalkozást terhelő ekho fizetése alól, melyek önkényes és igazságtalan változások; érthetetlen, hogy miért pont ezek a csoportok részesülnek különleges adóelbánásban – véli Zara László.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapján történő adózást kizárólag magánszemély választhatja. A magánszemély ekho szerinti adózást választhat abban az esetben, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvényben meghatározott tevékenységet (pl. újságírás, könyvírás, képzőművész, iparművész, zeneszerző, zenész, énekes stb.) munkaviszony vagy megbízásos jogviszony keretében, egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozás közreműködő tagjaként végzi.
Az ekho választásának további feltétele, hogy a magánszemély rendelkezzen bármilyen tevékenységgel összefüggésben munkaviszonyból, megbízási, vállalkozási jellegű jogviszonyból származó, vagy társas vállalkozóként személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett olyan jövedelemmel, amely után az adó- és járulékkötelezettséget az általános szabályok szerint teljesítette. Tehát az ekho csak az ún. második jövedelemre alkalmazható.
Az öregségi nyugdíjasokra ez természetesen nem vonatkozik. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazásának feltétele a bevételi korlát is. Az ekho törvény többféle bevételi korlátot tartalmaz. A bevételi korlát meghatározása egyrészt a tevékenység jellegétől, másrészt egyéni vállalkozók esetében az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá való tartozástól függ.
Általánosságban a végzett tevékenység alapján alapesetben 60 millió forint a bevételi korlát. Ilyen összegű bevételre lehet ekho-t elszámolni. Ezt meghaladó összegre nem. Ebből az következik, hogy a szerzői jogdíjas termékek esetében is az általános, tehát a 60 millió forintos bevételi korlátot kell figyelembe venni, vagyis ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor maximum 60 millió forint bevételre alkalmazható az ekho. Amennyiben a magánszemélynek az előírt korlátnál több bevétele keletkezik, az már nem adózhat az ekho szabályai alapján. Nyugdíjas magánszemély esetén a bevételi korlát – a végzett tevékenységtől függetlenül – 60 millió forint.
Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.
Az ekho csak akkor alkalmazható, ha az adott szerződés szerinti tevékenysége alapján a magánszemély a törvényi felsorolásban szereplő foglakozásúnak minősül, és az ekhós bevétele kizárólag ebből a tevékenységéből származik.
A sportra más, kiemelt értékhatárok vonatkoznak, de ne foglalkozzunk vele mert egyszerűen nagyon dühítő.
Az ekho pénzben, mégpedig Magyarország törvényes fizetőeszközében kifizetett (folyósított) bevételre alkalmazható, azaz például devizában (valutában), értékpapírban, vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem.
Ezzel az adófajtával nem kötelező élni, ez csak egy lehetőség, ami választható. A magánszemély a kifizetőnek írásban megtett nyilatkozatával választhatja. Tehát az is feltétel, hogy a bevétel kifizetőtől származzon, mert például, ha a megrendelő kifizetőnek nem minősülő magánszemély, vagy éppen külföldi személy, az ekho nem alkalmazható.
Az ekhot választhatja olyan magánszemély is, aki az Eva-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, vagy az említett törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozás tagja . Azonban az ekho alkalmazásának rá vonatkozó (bevételi) összeghatárát csökkenteni kell azzal a bevétellel, amelyet az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába tartozó bevételként kell figyelembe venni.
Az ekho alapja a kizárólag a törvény foglalkozás-listájában szereplő foglalkozásoknak megfelelő tevékenység bevétele, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A magánszemélynek az ekhoalap összegéből általános esetben 15 százalék ekhot kell fizetnie. Amennyiben a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, a fizetendő ekho mértéke 11,1 százalék.
A jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevétel után megfizetett ekho a személyi jövedelemadót, a Tbj.-ben meghatározott a biztosítottat terhelő járulékokat és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót váltja ki.
A kifizető az ekho-alap összege után 20 százalék ekhót fizet.
A sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról címmel nyújtott be törvénymódosító javaslatot az Országgyűlésnek Tiba István fideszes képviselő.
E szerint például a sportvállalkozásnak a sporttevékenységgel összefüggésben szerzett bevétele (így a belépőjegy-, bérlet-eladásból, a reklám-közzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből eredő bevétel) nem keletkeztetne iparűzésiadó-alapot.
A másik érdemi könnyítés az volna számukra, hogy a sportvállalkozásoknak az általuk foglalkoztatott hivatásos sportolók bére után nem kellene ekhót fizetniük, ráadásul visszamenőlegesen, szeptember elsejétől.
A javaslat ezeken túl több kisebb adókönnyítést is tartalmaz.
A képviselő többek között azzal indokolja javaslatát, hogy „A sport és a sportolás, a rendszeres sporttevékenység kiemelt jelentőséggel bír az egészségmegőrzésben”.
A társaság adóigazgatója, H. Nagy Dániel az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra reagált, hogy a nemzetgazdasági miniszter benyújtotta az Országgyűlésnek a szociális hozzájárulási adó csökkentésére – 22-ről 19,5 százalékra – vonatkozó indítványt.
A szakértő hangsúlyozta: a foglalkoztatással járó közterhek magas szintje miatt a munkáltatók teljes bérköltsége a kelet-közép-európai régióban átlagosan megközelíti a nettó bérek 160 százalékát. Magyarországon az úgynevezett adóék – a bérköltség adó- és járuléktartalma – még régiós összehasonlításban is kifejezetten magas, így indokolt a munkáltatói terhek további csökkentése.
Hozzátette, a tényleges bérteher számításakor továbbra sem szabad elfeledkezni az ugyancsak a munkáltatókat terhelő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásról. Felmerült a munkavállókat terhelő 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék mérséklése vagy teljes eltörlése is, ami további, érdemi elmozdulást jelentene az élőmunka terheinek csökkentése terén, és pozitívan hatna a munkavállalók bérhelyzetére.
H. Nagy Dániel kommentárjában felidézte, a járulékmérséklési folyamat 2017. január 1-jén kezdődött, amikor a foglalkoztatókat terhelő közteher mértékét 27-ről 22 százalékra csökkentette a kormány.
Egy másik, szintén 2016 decemberében törvénybe iktatott módosítás 2018. január 1-jén lépne hatályba, és további, 22-ről 20 százalékra történő járulékcsökkentést irányzott elő. Ehelyett a múlt héten az Országgyűlésnek benyújtott javaslat 2018 januárjától még nagyobb mértékben, 19,5 százalékra csökkentené a vállalkozások szociális hozzájárulásiadó-kötelezettségét, és ezzel az őket terhelő bérköltséget.
A szakértő jelezte: a javaslat hátterében az a vállalás áll, amelyet a kormányzat tavaly novemberben tett az érdekképviseleteknek. Ennek lényege, hogy a szociális hozzájárulási adó további 0,5 százalékpontos csökkentése akkor várható 2018-tól, ha a versenyszférában 2017-ben legalább 11 százalékkal nő a bruttó átlagkereset. A törvénymódosítás benyújtásából arra lehet következtetni, hogy ez a feltétel a kormány szerint idén teljesülni fog – fejtette ki kommentárjában a Mazars adóigazgatója.
(MTI)
1. Frissített információs füzetek
7. számú információs füzet az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás legfontosabb szabályairól
Az Ekho-törvény hatálya az abban foglalt FEOR számokkal jelölt tevékenységet végző magánszemélyekre terjed ki, akik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választják. Természetesen egyéb feltételeknek is meg kell felelni az ekho választásához.
Az ekho alapja a kizárólag a foglalkozás-listában szereplő foglalkozásoknak megfelelő tevékenység bevétele, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A magánszemélynek az ekhoalap összegéből általános esetben 15 százalék ekhot kell fizetnie. Amennyiben a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas (ebben az esetben nem feltétel a legalább 183 nap nyugdíjasként eltöltött idő), a fizetendő ekho mértéke 11,1 százalék.
Érdemes tanulmányozni az információs füzetet azon magánszemélyeknek, akik az ekho szerinti adózást választják.
72. számú információs füzet a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól
A NAV információs füzete a következő kérdésekben nyújt segítséget:
- Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki diákként dolgozhasson?
- A munkavállaláshoz kapcsolódóan van-e valami teendő a NAV-nál?
- Milyen módon foglalkoztathatók a diákok?
- Ha a tanulót munkaviszonyban foglalkoztatják, milyen adó, illetve járulék kötelezettségek terhelik?
- Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják, akkor mennyiben térnek el az adó- és járulékfizetés szabályai a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól?
Ahogy azt már 27. heti összefoglalónkban is jeleztük, néhány adónem esetében megváltozott a bankszámlaszám, melyre a fizetési kötelezettséget teljesíteni kell. Az elmúlt héten felkerült a legújabb lista, amit utalás előtt mindig érdemes ellenőrizni, hogy biztos jó számlaszámra érkezzen a fizetett adó.
3. Frissített listák
ENSZ BT határozatok listája a terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi es vagyoni korlátozó intézkedésekről
EU által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
Szeptember 1-től alkalmazandó jövedéki fajtakódok listája
A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.
1. Barackot a KOBAK-ra
Ahogy azt a NAV egy külön közleményben is megerősítette, a számlázóprogramok NAV-hoz történő online bekötésének határideje 2018. július 1-re változott, tehát egy évet kaptak a vállalkozások (is) a felkészülésre. A hivatalos indokolás is a megfelelő- elő és felkészülésre hivatkozással magyarázza a határidő elhalasztását, de az egy év éppen ezért nem az édes semmittevés, hanem a tesztelésről fog szólni. A vállalkozások az online számla tekintetében elkészült fejlesztői XML állományaikat a NAV Külső Online Bejelentő és Adatszolgáltatási Keretrendszerében (röviden: KOBAK) tesztelhetik. A NAV IT helpdesket is felállított a tesztelők számára. A rendszerben ingyenes a részvétel, de előzetes regisztráció szükséges. A tesztelés ingyenes, és érdemes is, mert 1 év múlva a helytelen adatszolgáltatásért már „barack jár a kobakra”.
2. Frissülő információs füzetek
12. info füzet a Társas vállalkozók járulékairól
A szabályok érdemben nem változtak a legutóbbi füzet publikálása óta. Továbbra is arra érdemes figyelni, hogy a vezető tisztségviselői poszt járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet, ha nincs mellette legalább 36 órás munkaviszony, vagy hallgatói jogviszony. Érdemes tehát átgondolni – főleg a családi vállalkozások esetében – hogy az ügyvezetést ki vállalja, hiszen ha a fenti feltételeket nem teljesíti a kinevezett személy, akkor járulékot kell fizetni akkor is, ha a pozíciót díjazás nélkül tölti be.
91. info füzet: Egészségügyi szolgáltatási járulék
Abban az esetben azonban, ha pl. megszűnik a munkaviszony, vagy a nappali tagozatos tanuló, hallgató elvégzi az iskolát és már a diákigazolványa sem érvényes, de nem tud elhelyezkedni, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnik, ezért havonta 7 110 forint (napi 237 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. A biztosítás a jogviszony megszűnését követő 45 napig áll fenn, onnantól fizetni kell a fenti szolgáltatási járulékot. Figyelem: a szolgáltatási járulék-fizetési kötelezettség megszűnését jelezni kell a NAV-hoz. Ha nem jelenti be a magánszemély, akkor az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában továbbra is kötelezettként szerepel, és az adószámláján az egészségügyi szolgáltatási járulék folyamatosan előírásra kerül. Ez különösen a külföldre tartósan kiköltöző és ott munkát vállaló állampolgárok esetében volt jellemző hiba (azaz úgy hagyták el az országot, hogy azt nem jelezték a NAV-nak, így akár több évre is előírták számukra a járulékot.) Jó hír azonban, hogy kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét a NAV, a fenti hibába esett.
44. info füzet a Pénzügyi tranzakciós illetékről
03. info füzet az Egyéni vállalkozók járulékairól
Tájékoztató a Nyugdíjas szövetkezetről
Személyi kedvezmény érvényesítése
EKHO edzők és sportolók esetén
Rövid kiegészítés az osztalék adózásáról
3. Vám-jövedék
Tájékoztató bérfőzési napló használatához és meghatalmazáshoz
4. Frissített rendelkezések
Ahogy az már lenni szokott, ismét frissítésre került az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések listája.
A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.
Kitől kérdezzem? Hová küldjem?
Hétfőn a NAV központi ügyfélszolgálatai reggel fél kilenctől este hatig tartanak nyitva; az úgynevezett Általános Tájékoztató Rendszer – amely a 06-40/42-42-42-es telefonszámon érhető el – munkatársai pedig ugyanebben az időben hívhatók segítségért, tanácsért.
A NAV Igazgatóságainak elérhetősége itt található, számukra kell postázni az adóbevallásokat.
Az szja-bevallás határideje május 22-e éjfél, és eddig kell megfizetni is az adótartozást.
Mit tud a bevallástervezet?
Idei újdonságként 3,8 millió magánszemély számára készített bevallási tervezetet az adóhivatal; ezt legegyszerűbben – sőt, az utolsó napon kizárólag – a mintegy 2,7 millió, ügyfélkapuval rendelkező polgártársunk érheti el, nézheti meg. A NAV nem készített bevallás-tervezetet az őstermelőknek, az egyéni vállalkozóknak ás az adószámos magánszemélyeknek.
A NAV a munkáltatói és kifizetői adatszolgáltatások alapján készítette el a bevallás-tervezetet. Mindez azt jelenti, hogy akinek 2016-ban olyan jövedelme volt, amelyről a NAV nem tudhatott (például ingatlan-bérbeadásból vagy ingóság-értékesítésből), akkor azt be kell vallania az adóhatóságnak. Hasonló a helyzet az adókedvezményekkel: ha valaki tavaly jogosulttá vált egy vagy több újabb adókedvezményre (például családi adókedvezményre vagy első házasok adókedvezményére), akkor ezeket is fel kell tüntetnie az adóbevallásában.
Aki hibátlannak találja a NAV bevallás-tervezetét, annak nincs teendője – az adófizetésen vagy visszaigénylésen túl – , mert a jogszabály szerint a tervezet éjféltől automatikusan bevallássá válik. Aki hanyagságból vagy bármilyen más okból nem ismerkedett meg a bevallástervezettel, annak is lesz határidőre adóbevallása – legfeljebb nem a valós jövedelmei alapján. Fontos hangsúlyozni, hogy az adózó felelőssége, hogy határidőre pontos bevallást készítsen a NAV-nak, így a hanyagságból jóváhagyott bevallás-tervezet önellenőrzéssel korrigálandó.
A bevallás-tervez korrigálására két lehetőség van. Az egyszerűbb az ügyfélkapuval rendelkezők számára nyitott: ők a tervezetet elektronikusan kiegészíthetik.
Aki nem rendelkezik ügyfélkapuval, vagy a bevallás-tervezet nem keltette fel érdeklődését, az az szja-bevallás hagyományos útját választhatja, ami nem más, mint az önadózás, vagyis a 16SZJA nyomtatvány kitöltése és elküldése a NAV-nak. Az adóhatóság egyébként elsősorban az adózó által beküldött bevallást, vagy az adózó által javított tervezetet tekinti érvényes bevallásnak – ezek hiányában válik végleges adóbevallássá a NAV tervezete.
Jótanácsok papír alapú szja-bevalláshoz
A megszokott utat választóknak célszerű a NAV nyomtatványkitöltő programját használni, amely több dolgot kiszámít helyettünk és figyelmeztet egyes hibákra is. Aki papíron, kézzel tölti ki a bevallást, ügyeljen arra, hogy minden lapon szerepeljen a neve, adóazonosító jele és ha van, az adószáma. A munkáltatótól, kifizetőtől kapott 16M30-as igazolás segít eligazodnia a bevallás kitöltésekor. Ne feledjük a bevallást aláírni, mielőtt borítékba tesszük, és szerencsés, ha van másolatunk is róla.
Adófizetés, részletfizetés, visszaigénylés
A teljes éves elszámolás alapján kimutatott 1.000 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho), valamint ekho különadót nem kell megfizetni, és ezek visszaigénylése sem lehetséges. Adóvisszaigénylés esetén a bankszámlaszámot is ki kell tölteni. Amennyiben az adó visszatérítés módjaként a postai kézbesítést választja, akkor írja be az erre szolgáló helyre azt a címet, amelyre az utalást kéri; postai címre kért utalásnál nem jelölhető meg külföldi cím. Mindezen adatok megadására a bevallástervezet személyre szabott mellékletében és a 16SZJA nyomtatványon is lehetőség van.
Ha a bevallásban szerepel fizetendő személyi jövedelemadó vagy egészségügyi hozzájárulás, és ezek összege nem több mint 200 ezer forint, akkor idén is kérhető pótlékmentes részletfizetés, amit a bevallásban kell jelölni. Az első részlet megfizetésének határideje 2017. május 22.
A részletfizetés legfeljebb hat hónapra kérhető. A kérelem elfogadásáról a NAV nem küld külön értesítést, kizárólag azok kapnak visszajelzést, akik nem felelnek meg a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek.
Fontos a fizetési határidők betartása, mert ha az esedékes részlet befizetése elmarad, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozást egy összegben kell megfizetni. Ilyenkor a NAV a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel. Kizárólag azon magánszemélyek kérhetik a pótlékmentes részletfizetést, akik nem vállalkozók és nem kötelezettek áfa fizetésre. Aki a 16SZJA nyomtatványon teljesíti bevallási kötelezettségét, ugyanúgy kérheti a részletfizetést a bevallás „C” lapján, az (A) mező kitöltésével.
Rendelkezzünk az 1 százalékokról!
Tavaly több mint 2,1 millióan ajánlották fel érvényesen adójuk egy százalékát. A magánszemélyek döntésükkel majd 25 900 kedvezményezettet, összességében 14,5 milliárd forinttal támogattak. Mivel csaknem 4 millióan nyújtanak be szja-bevallást, nagyon sokan nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy adójuk 1 százalékával egy regisztrált civil szervezetet, másik 1 százalékával pedig egy egyházat támogathatnak.
Az 1 százalékokról szóló rendelkezést az ügyfélkapus elektronikus felületen és hagyományos módon is megtehetjük hétfőn éjfélig.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (EKHO) szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
A törvényjavaslat szerint egyéni vállalkozó esetében nem lesz alkalmazható az EKHO szerinti adózás abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó KATA szerint adózik.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA) és a kisvállalati adóról (KIVA) szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
KATA
A tervezet szerint 2018-tól a nappali tagozatos hallgatói jogviszony mellett vállalkozási tevékenységet folytatók sem minősülnek főállásúnak a KATA szempontjából, így nekik csak havi 25.000,-Ft lesz az adófizetési kötelezettségük.
A jelenlegi szabállyal ellentétben a KATA alanyiság nem szűnik meg az év utolsó napjával, ha azon a napon az adózó nettó módon számított adótartozása meghaladja a 100.000,-Ft-ot. Amennyiben az adózó az adóalanyiság megszűnéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig a tartozást megfizeti és a megfizetés tényét igazolja az adóhatóság visszavonja a határozatot.
A jelenlegi szabályozás pontosítása szerint a KATA alany bevételi nyilatkozata a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
Megerősíti a tervezet, hogy a korábban módosított szabály – miszerint a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatások nem minősülnek a kisadózó vállalkozás bevételének – 2013. január 1-ig visszamenően alkalmazható.
Pontosításra kerül a KATA adóalanyiság megszűnésével és a megszűnést követő újbóli választásával kapcsolatos szabály, így már az adóalanyiság megszűnését követő második év első napjától kezdődően lehet majd újra alkalmazni a KATA adózási módot.
KIVA
Kiegészítésre kerülnek a beszámoló-készítés szabályai a KIVA alanyiság választása és megszűnése kapcsán. Az új szabályok szerint az adóalanyiság kezdetét megelőző nappal, valamint KIVA alanyiság megszűnése esetén az utolsó nappal, mint mérlegforduló nappal beszámolót kell készíteni, letétbe helyezni és közzétenni.
Módosításra kerül az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetésének alapja, amennyiben korábban osztalékelőleg került megállapításra, illetve az esedékességére vonatkozó szabály.
Szükségtelenné vált így törlésre kerül az ellenőrzött külföldi társaság fogalma.
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
A könyveit az IFRS-ek szerint vezető adózókra vonatkozóan kiegészül a szabályozás. Az innovációs járulék alapjának meghatározásánál is figyelemmel kell lenni a későbbiekben a helyi iparűzési adóhoz hasonlóan a számviteli rendszerek elszámolásainak különbözőségére. . Ezt a szabályt először a 2018-as adóévre kell kötelezően alkalmazni.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
Határozott időszakra megállapított helyi adók esetén a javaslat szerint a harmadik naptári évtől növelheti az adó mértékét az önkormányzat, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel 50%-át.
Az adómérték emelését szigorú feltételhez köti a módosító javaslat és annak mértékét is maximalizálja az eredeti adómérték 130 %-ában. Előírja továbbá az adómérték emelést követő visszacsökkentését is, amennyiben a megfelelő körülmények fennállnak.
Az új szabály a módosító törvény hatálybalépését követően határozott időre megállapított adómértékekre alkalmazható.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a későbbi kötelezettségre előre befizetett összeg előrehozott adónak minősüljön, mely kizárólag jövőbeni adókötelezettség teljesítésére használható fel és nem téríthető vissza. Az előrehozott adóról bevallást kell benyújtani, melyben az adózó megjelölheti az egyes esedékességeket, amelyek kapcsán az összeget fel szeretné használni. Rendelkezés hiányában az előre fizetett adót mindig a soron következő kötelezettség teljesítésére kell felhasználni.
Megszűnik a korlátozás miszerint nem nyújtható be közvetlenül az önkormányzati adóhatósághoz papíralapon a helyi adóbevallási nyomtatványokat szabályozó miniszteri rendelet szerinti helyi iparűzési adóbevallási nyomtatványon bevallás, amennyiben a társaság helyi adórendeletben biztosított adóelőnyre jogosult és azt igénybe kívánja venni.
Lehetőség lesz az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás NAV-on keresztülibenyújtására is.
Újabb területen válik egyablakossá az adatbekérés, a cégjegyzésre kötelezett adóalanyok alapításakor a NAV továbbítja a szükséges adatokat az önkormányzatok felé, amennyiben azokra a székhely szerinti önkormányzat helyi iparűzési adórendelete hatályos. A KATA kapcsán felmerülő egyszerűsített adómegállapítási módot azonban ettől függetlenül külön be kell jelentenie az érintett társaságnak.
Az esetlegesen szükséges további adatok és teendők kapcsán az önkormányzat köteles tájékoztatni az érintett adóalanyokat.
Pontosításra kerül a tulajdonos fogalma, valamint a nettó árbevétel fogalmának módosításával egyértelműsíti a tervezet, hogy egyes speciális adóalanyoknál (egyesület, alapítvány stb.) az ingatlan bérbeadásból származó bevétel a vállalkozási tevékenység bevételének minősül.
A szélerőmű mellé a napelem-erőmű is bekerül a telephely fogalom felsorolásába.
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
Az adómentes gépjárművek kapcsán az önkormányzatnak a jövőben nem kell majd határozatot hoznia, elegendő azt a saját nyilvántartásában rögzíteni.
Az adómentességi szabályok alkalmazásának egyértelműsítéséhez részletesebb kifejtésre kerül a költségvetési szerv fogalma.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) módosítása
Bővül a visszterhes vagyonátruházási illetékalap-kedvezmény. Míg csere esetén eddig csak magánszemély felek között volt érvényesíthető a kedvezmény, a jövőben a magánszemély akkor is alkalmazhatja, ha a csereügylet során nem magánszemélytől szerezte meg a lakást.
Ha a magánszemély a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentéséig nyilatkozik arról, hogy egy másik lakóingatlanját értékesíteni fogja, kérheti, hogy az adóhatóság függessze fel az illeték kiszabását, hogy érvényesíteni tudja a cserét pótló vétel illetékkedvezményét. A módosítási javaslat szerint ez a lehetőség abban az esetben is alkalmazható, ha a szerzett lakás forgalmi értéke kisebb mint az értékesíteni kívánt ingatlané és ebben a helyzetben nem a cserét pótló vétel kedvezménye, hanem az illetékmentesség szabálya alkalmazható.
Bizonyos esetekben enyhítenék az ingatlanok lízingelésével foglalkozó vállalkozások kedvezményes illetékével kapcsolatos feltételek teljesítésének hiányából eredő pótilletékfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat.
A módosító törvény újrafogalmazza a forgalmi érték megállapítására vonatkozó szabályokat, melyek lényege alapvetően változatlan marad. Az adóhatóság a forgalmi értéket elsősorban az összehasonlító értékadatok alapján állapítja meg, de azok hiányban más értékmeghatározó módszert (nettó költségalapú értékbecslés, hozamszámításon alapuló értékbecslés stb.) is alkalmazhat.
Egyértelműsíti a tervezet, hogy az olyan külföldön bejegyzett szervezeteket, amelyek megfeleltethetők az Itv. szerinti gazdálkodó szervezet fogalmának illetőségtől függetlenül gazdálkodó szervezetnek kell tekinteni.
A sportcélú ingatlan visszterhes megszerzése, illetve az ilyen ingatlan létrehozása céljára vásárolt telek illetékmentessége kapcsán egyértelművé válik, hogy ez a mentesség egyfelől a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásról szóló, másfelől a bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal való összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokat tartalmaz.
Egyaránt illetékmentes lesz a papír alapon és az elektronikus úton benyújtott adóbevallások másolatának kiadása.
Fentieken túl néhány további kisebb kiegészítést és pontosítást is tartalmaz még a tervezet.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2018. január 1-től havi 7110 Ft-ról (napi összege 237 Ft) 7320 Ft-ra (napi összege 244 Ft) nő.
Az ingatlan bérbeadást érinti az EHO tv. módosítása
A tervezet szerint 2018-tól megszűnik az ingatlan bérbeadás kapcsán fizetendő 14%-os Eho fizetési kötelezettség, melyet egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény tartalmaz.
Áfaváltozások – kedvezményes kulcsok
Az adótörvényeket módosító törvényjavaslatban az áfát érintő tervezett változások is szerepelnek.
A hálózati szolgáltatás nem minősül internet-hozzáférési szolgáltatásnak
Az Országgyűléshez benyújtott javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében kimondja, hogy az ún. hálózati szolgáltatás nem minősül internet-hozzáférési szolgáltatásnak, melyből következően arra a kedvezményes áfa kulcs nem vonatkozik.
Változhatnak a papír alapú számla és nyugta nyomtatványok előállításának, forgalmazásának és nyilvántartásának részletszabályai
A javaslat felhatalmazást ad az adópolitikáért felelős miniszter számára a számla, egyszerűsített számla, nyugta előállítása, adóigazgatási azonosítása, forgalmazása, nyilvántartása szabályainak rendeletben történő megállapítására.
2018-tól 27%-ról 5%-ra csökken a fogyasztási célú halakra vonatkozó áfakulcs
Az 5%-os adókulcsot azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a fizetendő adó megállapításának időpontja 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Az 5 %-os áfa mérték az alábbi esetekre vonatkozik majd:
- Emberi fogyasztásra alkalmas élő hal, a díszhal kivételével 0301 vámtarifaszámból.
- Emberi fogyasztásra alkalmas hal (ideértve a halbőrt, ikrát, haltejet, halmájat és egyéb belsőségeket is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápa kivételével 0302 és 0303 vámtarifaszámból
- Emberi fogyasztásra alkalmas halfilé és más halhús (aprított is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápahús kivételével 0304 vámtarifaszámból.
- 2018-tól 18 %-ról 5 %-ra csökken az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó áfakulcs
A kedvezményes, 5 százalékos áfa kulcs azon internet-hozzáférési szolgáltatás tekintetében alkalmazandó először, amelynek az ún. elszámolási időszaka 2017. december 31-ét követően kezdődik, és amely tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja is 2017. december 31-ét követő időpontra esik. Abban az esetben, ha szolgáltatást nem időszakonkénti elszámolás mellett nyújtják, a kedvezményes kulcsot a 2017. december 31-ét követő adófizetési kötelezettségre kell először alkalmazni.
A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
A NAV nem fektet túl nagy hangsúlyt a 2016. évi személyi jövedelemadó-bevallás papír alapon történő benyújtásának lehetőségére. Pedig ez szabályos még akkor is, ha az illető ügyfélkapus belépéssel rendelkezik.
Nagyon sokan vannak az országban, akik rendelkeznek ugyan ügyfélkapuval – mert egy családtag vagy ismerős létrehozta, – de nem használják azt, mert számukra csak problémát okoz. Nagyon megnehezíti az életünket az adóhatóság nyomtatványkitöltő programjainak örökös módosítása, és egyenesen katasztrofális esemény az aktuális Java program letöltése, amely
-
kizárólag csak angolul érhető el, (ezt akkor sem értjük, ha lefordítjuk magyarra!)
-
egyes számítógépes operációs rendszerekben nem működik a Java,
-
tehát szoftveres külső szakembert kell igénybe venni, ami legalább 30.000 forint kiadást jelent.
Az ügyfélkaput és más rendszereket (pl.: nyomtatványletöltés) nagyon sokan nem használják. Ennek okai: az internetes ügyintézéssel kapcsolatos félelmek, az ismerethiány, a bonyolultság, a számítógép hiánya, az életkor, a romló látás, a hatalmas méretű NAV anyagok miatt. (Ezt egy olvasói levélből idéztem.)
A legnagyobb problémát minden adózó életében az szja-bevallás 300 oldalas kitöltési útmutatójának számítógépen történő olvasása jelenti. Mindig azt mondja az adóhatóság, hogy nem kell az egészet elolvasni, csak azt a részt, ami ránk vonatkozik. Ez nagyon jól hangzik, de tessék mondani honnan tudja egy nem az adózással foglalkozó ember, hogy mely részek vonatkoznak rá? Papíron viszont lapozgathatja, aláhúzhatja, szövegkiemelőzheti az érintett részeket, és így már konkrétabban tud kérdezni is.
Ha viszont papíron kérjük az ügyfélszolgálaton az útmutatót, nem akarnak adni, mondván, csak korlátozott számban áll rendelkezésükre. Elhiszem, hogy drága az előállítása, de az adózó állampolgárokat kellene előtérbe helyezni, és nem az elektronikus ügyintézésben reménykedni! Még azt is el tudom képzelni, hogy egy 100-200 forintot el lehetne érte kérni, bár biztosan nem tüzelési célra kérik az adózók a papíralapú kitöltési útmutatót. Az interneten 300 oldal olvashatatlan és értelmezhetetlen.
És végül beszéljünk arról is, hogy az ügyfélszolgálatos ügyintézők zöme ebben az időszakban ideges, zavart, türelmetlen és korántsem kedves. Ettől félnek az adózók, pedig az ügyintézők helyzete sem mondható könnyűnek. Ebben az időszakban az ügyfélszolgálatosoknak maximális támogatásra van szükségük, mert az ő felfogásuk szerint hülyeségeket tudunk ám kérdezni és azt is lassan, nehezen kifejezve magunkat.
Mindannyian tudjuk, hogy a határidők lejárta miatt ma már csak úgy értesülhetünk azokról az adataink összesítéséről, melyeket a foglalkoztatók jelentettek a NAV-nak, ha bemegyünk az adóhivatal ügyfélszolgálatára és kérjük, hogy nyomtassák ki nekünk (bevallási tervezet). Aki rendelkezik ügyfélkapuval, az mielőbb készítse el papíron a 16SZJA nyomtatványon a 2016. évi jövedelemadó bevallását, és adja postára ajánlottan tértivevénnyel az adóhatóság részére. (Enélkül május 22-én a bevallási tervezetet fogják érvényes bevallásnak tekinteni, és ezt csak önellenőrzéssel módosíthatjuk.)
A 300 oldalas kitöltési útmutatóban nem találjuk a területi adóhatóságok címeit. Panaszkodtak nekem, hogy a megyei NAV Igazgatóságok címeit sem könnyű megtalálni a NAV oldalán. Figyelem, ezek listája ezen az oldalon, a fejlécben az Igazgatóságok feliratra kattintva található meg a legördülő menüben.
Ne feledjük a bevallást aláírni, mielőtt borítékba tesszük! Legyen egy másolatunk is róla! Közben döntenünk kell az 1+1%-os adófelajánlásokról is!
Adó visszaigénylés esetén, a jelöléseket és a bankszámlaszámot is ki kell tölteni.
A teljes éves elszámolás alapján kimutatott 1.000 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho), valamint ekho különadót nem kell megfizetni, és ezek visszaigénylése sem lehetséges.
Amennyiben az adó visszatérítés módjaként a postai kézbesítést választja, akkor írja be az erre szolgáló helyre azt a címet, amelyre az utalást kéri. Postai címre kért utalásnál nem jelölhető meg külföldi cím.
Egy másik lehetőség az üres 16SZJA nyomtatvány kitöltésére, hogy valakit megkérünk, töltse le nekünk az ÁNYK keretprogrammal és vagy saját magunk elkészítjük a program segítségével, vagy valakit megkérünk a bevallásunk kitöltésére (a számok beírására) a nálunk lévő bizonylatok alapján. Ezután ki kell nyomtatni, aláírni, dátumot ráírni és ugyanúgy postára adni. Ez abból a szempontból előnyös megoldás, hogy a kitöltő program néhány dolgot kiszámít helyettünk, és a kitöltés egyes hibáira figyelmeztet.
Ha papíron, kézzel tölti ki a bevallást, ügyeljen arra, hogy minden lapon szerepeljen a neve, adóazonosító jele és ha van, az adószáma.
A munkáltatótól, kifizetőtől kapott 16M30-as igazolás segít eligazodnia a bevallás kitöltésekor.
Ha az adózó munkaviszonya 2016-ban megszűnt és nem létesített új munkaviszonyt abban az évben, akkor a kilépéskor kapott, Adatlap 2016 jelű igazolás alapján tudja kitölteni a bevallást. A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás (például táppénz) teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a magánszemély részére, naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetéskor), a teljes naptári évet lefedő ellátási időszak esetén pedig a naptári évet követő január hónap 31. napjáig igazolást ad.
Az olyan igazolást, amelynek alapján az adózó a bevételét, adóalapját vagy adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb 2017. február 15-ig kellett a magánszemélynek megkapnia.
Végül ismét hangsúlyozom, hogy beadhat papíralapú szja-bevallást az a magánszemély is, aki ügyfélkapus regisztrációval rendelkezik.
Amennyiben a külföldön dolgozók munkából (ott kötött munkaviszonyra irányuló szerződésből) származó jövedelme a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján (ha van ilyen egyezmény a két ország között!) külföldön adóköteles, akkor ezt nem kell bevallani, ha egyéb itthon adóköteles jövedelem nem keletkezett az adóévben.
2017. január 1-től lehetőségük van a magánszemélyeknek utólagos adófizetésre a 2016. június 30-ig megszerzett alábbi jövedelmeik tekintetében:
-
egyéb jövedelem;
-
kamatjövedelem;
-
értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;
-
csereügyletből származó jövedelem;
-
osztalékból származó jövedelem;
-
árfolyamnyereségből származó jövedelem;
-
ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem;
-
vállalkozásból kivont jövedelem.
A fenti alól kivételt képez az a jövedelem, melyre tekintettel a kifizető adóelőleget köteles megállapítani és levonni, illetve mellyel kapcsolatban a kifizetőnek adatszolgáltatási, igazolás kiadási kötelezettsége van.
Utólagos adófizetés esetén nem érvényesíthető semmilyen jogcímen kedvezmény, az szja mértéke 10% és önellenőrzési pótlékot kell fizetni.
Fontos, hogy nem önadózás útján történik az adókötelezettség teljesítése, hanem olyan bank útján, amelyet a NAV – a bank kérelmére – erre kijelölt. Feltétel, hogy a bank által a magánszemély javára az adókötelezettségek teljesítése céljából megnyitott bankszámlán a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló pénzösszeget 2017. június 30-ig befizetés vagy utalás alapján jóváírják.
Nagy kérdés – vajon ezúttal tényleg anonim lesz-e bankszámla forgalom. Ha nem, akkor a korábbi amnesztiákhoz hasonlóan ez a kezdeményezés sem lesz sikeres.
2. Megjelent információs füzetek
Az elmúlt hét során az alábbi információs füzetek láttak napvilágot:
A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2017. évben
Kik lehetnek KATA alanyok?
-
az egyéni vállalkozó;
-
az egyéni cég;
-
a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság;
-
a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.
Az információs füzet a fentiekre vonatkozóan tartalmaz minden lényeges információt az adóalanyiság választására vonatkozó szabályokról, a KATA alanyként történő bejelentkezés módjáról, a bejelentendő adatkörről, a tételes adóról, a KATA adóalanyiság megszűnéséről, valamint egyéb adónemről, illetve adónemre való áttérési szabályokról.
(52. heti írásunkban olvashat még a KATA-ról.)
A különleges adózói kör Közösségi ügyleteinek áfa szabályai
Általános forgalmi adó szerint különleges adózói körbe tartozó adóalanyok közösségi kereskedelmére speciális szabályok vonatkoznak. A különleges adózói körnek, ha a tárgyévben vagy az azt megelőző évben a Közösség más tagállamából történő beszerzései nem haladták meg a 10 000 eurónak megfelelő összeget (áfa nélkül számítva), akkor nem kell áfát fizetnie a közösségi beszerzései után.
Ezzel párhuzamosan, mivel Magyarországon mentesül a különleges adózói kör az adófizetés alól, ezért a számlát kibocsátó közösségi adóalany a saját tagállamának forgalmi adószabályai szerint az értékesítéshez kapcsolódóan adót számít fel, és hárít át a vevőre. Adófizetési kötelezettség az értékhatár túllépését követően keletkezik, valamint abban az esetben, ha a magyar adóalany megadja közösségi adószámát a külföldi partnernek. Utóbbi esetben értékhatártól függetlenül keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mint aki/amely erre az ügyletre, valamint az ezt követő összes olyan termék Közösségen belüli beszerzésére, amelyet részére az előbb említett ügylet teljesítésének évét követő második év végéig teljesítenek, adókötelezettséget választott volna.
További fontos részletek a NAV információs füzetében találhatóak.
A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai
2017. január 1-től szigorodtak a számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírások, melyeknek megfelelően már akkor is fel kell tüntetni a számlán a vevő adószámát, ha a számla áfa tartalma eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot. Figyelem: a belföldi összesítő jelentés szabályai nem változnak, csak július 1-jével! Természetesen önkéntesen már most is lehetőség van 1 000 000 Ft áfa összeg alatti számlák jelentésére.
Ami a pénztárgépeket illeti, idén év elejétől bővült azon adózók köre, akik kizárólag online pénztárgépet alkalmazhatnak. Az új szolgáltatások listáját itt olvashatja.
Érdemes áttanulmányozni a NAV információs füzetét, amely részletezi a számlákkal és nyugtákkal kapcsolatos lényeges tudnivalókat.
„Normál” áfa-alanyok Közösségi ügyleteinek áfa szabályai
Ebből az információs füzetből tájékozódhatunk a Közösségi partnerrel bonyolított tranzakciók legfontosabb szabályairól.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai
A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai
Diákok foglalkoztatásának alapvető szabályai
Utóbbi három témával kapcsolatban az Accace hírleveléből is tájékozódhat.
Hogyan részesülhetnek a kedvezményezettek az szja 1%-ból?
Hogyan lehet a személyi jövedelemadó 1%-ról rendelkezni 2017-ben?
Idén is rendelkezhetünk adónk 1+1 százalékáról a 2016. évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallással együtt. 1%-ot felajánlhatunk a NAV listájában szereplő elfogadott civil kedvezményezettek részére, valamint plusz 1%-ot az általunk választott, technikai számmal rendelkező egyház részére.
Magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adóztatása és járulékkötelezettsége
Hogyan és miként állapítható meg a magánszemély adóügyi illetősége? Mely állam szabályai szerint kell adózni? Mely külföldről származó jövedelmekre vonatkoznak speciális szabályok? Hogyan kerülhető el a kettős adóztatás? Milyen eljárási szabályok vonatkoznak a külföldről származó jövedelmekre? Kinek és mely országban keletkezik biztosítási jogviszonya? Milyen biztosítási szabályok vonatkoznak a kiküldött munkavállalókra? Mire kell ügyelnie a külföldi vállalkozásnak, ha Magyarországon foglalkoztatja munkavállalóit?
A fentiekre és egyéb hasonlóan izgalmas kérdésekre kapunk választ a NAV összefoglalójából.
A fizetési kedvezmények alapvető szabályai
Az Art. méltányossági lehetőséget biztosít azon adózók részére, akik (amelyek) a jogszabályokban meghatározott fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem tudják teljesíteni. Ezen eljárások alapja a végrehajtható okiraton alapuló fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére illetve elengedésére, összefoglaló néven fizetési kedvezményre irányuló kérelem, melyet a NAV megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságai fizetési kedvezmények (fő)osztályai részére kell benyújtani.
Tájékoztató az adóhatósági igazolások kiadásáról
A NAV-nál illetékmentesen igényelhető igazolások:
-
általános adóigazolás
-
nemleges adóigazolás
-
jövedelemigazolás
-
illetőségigazolás
Az igazolások megigényelhetőek elektronikus úton, az IGAZOL nyomtatványon keresztül, illetve személyesen az NAV bármely ügyfélszolgálatán a megfelelő dokumentumok benyújtásával.
A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózó a bankkártya használatával teljesítheti valamennyi, az állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét. Ezen túlmenően lehetőség van az árverési vételár, illetve vételár előleg bankkártyás kiegyenlítésére is. A bankkártyás fizetésre a NAV vezetője által kijelölt ügyfélszolgálatokon, nyitvatartási idő alatt van lehetőség.
A köztartozásmentes adózói adatbázis
A köztartozásmentes adatbázisban szereplés egyenértékű a tartozásmentesség igazolásával, vagyis a nemleges adóigazolással. Az adatbázisba való felvétel illetékmentes, azt az adózó a KOMA nevű nyomtatványon tudja igényelni. A NAV a kérelem alapján megvizsgálja, hogy a kérelmet benyújtó adózó minden feltételnek eleget tesz-e. Amennyiben igen, úgy a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba.
Vezető tisztségviselők és társas vállalkozások járulékkötelezettségei
Nem mindig és nem mindenkire vonatkozik a minimum járulékalap. Érdemes előre tervezni a konstrukciót. NAV információs füzete bemutatja, kik minősülnek társas vállalkozásnak, társas vállalkozóknak, valamint vezető tisztségviselőknek. Ezen túlmenően felsorolja, milyen jogviszonyban végezhetőek az előbbi tevékenységek és azok társadalombiztosítási vonzatát.
A cégautóadó és kapcsolódó SZJA kérdések
A cégautóadó 2017. évi változásairól előző heti cikkünkben részletesen olvashat. A jelenlegi információs füzet az általános szabályokat mutatja be.
Az információs füzet bemutatja az ekho-ra vonatkozó fontos szabályokat.
Nem csak társaságok, de magánszemélyek számára is fontos tudnivalókat tartalmaz a 9. számú információs füzet.
3. Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adókötelezettségét érintő változás
2017. év végéig eltérően kellett kezelni a lakóingatlanként és a nem lakóingatlanként nyilvántartott ingatlanok értékesítésekor keletkező jövedelmet személyi adó szempontjából. 2017. január 1-től megszűnik ez a megkülönböztetés, és egységesen a szerzési évet követő évet elsőnek tekintve az 5. évben értékesített ingatlanból származó jövedelmet az adóbevallásban nem kell szerepeltetni és utána adót sem kell fizetni. Ennek megfelelően olyan ingatlan esetén, melyet 2012-ben vagy azt megelőzően vásároltunk és 2017-ben vagy azt követően értékesítünk, nem keletkezik adóköteles jövedelem, és a bevallásban sem kell szerepeltetni az ingatlan értékesítésből származó jövedelmet.
4. Miként alakul át az államigazgatási intézményi rendszer?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Vám Főosztály főosztályvezetője által kiadott 7006/2017. felhívásban részletesen bemutatásra kerül az államigazgatási intézményi rendszer átalakítása.
5. Dohánygyártmányok kiskereskedelmi ára
Lássuk, miként módosult az elmúlt hét során a dohánygyártmányok kiskereskedelmi ára!
Érdemes megjegyezni, hogy az állami adó- és vámhatóság által közzétett árak hatályba lépésének napja – függetlenül attól, hogy az esetleg munkaszüneti nap – hétfő vagy csütörtök lehet. A kiskereskedelmi eladási árakat az ár alkalmazhatóságának kezdőnapját megelőző munkanapon 12 órától teszi közzé a NAV.
Fontos kiemelni, hogy az adójegyes dohánygyártmányok továbbra is kizárólag az adójegyen feltüntetett áron értékesíthetőek, így azokat a NAV listái külön nem tartalmazzák.
Az alábbi listákat érdemes megnézni, melyek tartalmazzák az alkalmazható árakat:
-
Alkalmazható dohánygyártmány kiskereskedelmi eladási árak listája
-
Kiskereskedelmi eladási árváltozással érintett dohánygyártmányok listája
-
2017. január 1-jét követően alkalmazott dohánygyártmány kiskereskedelmi eladási árak listája.
2017. január 26-tól az ebben a listában szereplő kiskereskedelmi ára vannak érvényben.
A tájékoztató fontos tudnivalókat tartalmaz az új jövedéki termékkategóriával, az elektromos cigarettával és annak töltőfolyadékával kapcsolatban.
7. Vámbiztosítékként elfogadható kötelezettségvállalási okmányok
A NAV Központi Irányítás Vám Főosztálya főosztályvezetője által kiadott felhívás a vámbiztosítékként elfogadható kötelezettségvállalási okmányok kitöltéséről ad tájékoztatást.
8. Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
Az elmúlt hét során is frissítésre került az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések listája.
9. Feketelisták
Mely magánszemély (és egyéni vállalkozók) rendelkeznek az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozással a 2016.12.31-i adatok alapján? Íme, a válasz.
És kik azon adózók, akik 100 millió forintot meghaladó, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló adóhiányt halmoztak fel a 2016. év végi adatok alapján? Íme, a lista.
A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.
| Az őszi adócsomagról szóló részletes cikkünket itt olvashatja. |
|---|
Egyszerűsített vállalkozói adó (Eva)
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózásra áttérő kkt., bt., egyéni cég által fizetendő osztalék utáni adót kiváltó adó mértékének 16 százalékról 15 százalékra csökken, tekintettel arra, hogy ezen adó megfizetésével az adózó tulajdonképpen a vállalkozás nyereségéből le nem adózott rész utáni személyi jövedelemadó megfizetése alól mentesül, melynek mértéke 2016-tól 15 százalékra csökkent.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho)
A törvény az új bevallási forma – az adóhatóság által készítendő adóbevallási tervezet – bevezetésével összefüggésben módosítja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás bevallására vonatkozó egyes rendelkezéseket.
Azokban az esetekben, amikor a magánszemély az év első felében vonul nyugdíjba (az adott évben több mint 183 napra részesül nyugdíjban), az Ekho tv. szabályai szerint minden ekhoval adózó jövedelmére (az aktív időszakban szerzettre is) az alacsonyabb (11,1%-os) közteher mértéket alkalmazhatja, vagyis a megfizetett különbözet visszajár számára. A hatályos törvény azonban nem tartalmaz olyan szabályt, amely alapján az adóhatóság a visszautalást jogszerűen teljesítheti. A új jogszabály alapján lehetővé válik a különbözet személyi jövedelemadó bevallásban történő visszaigénylése más túlfizetésekhez hasonlóan.
Kisadózó vállalkozások tételes adója (Kata)
A Katv. főállású kisadózó fogalma több ponton a Tbj. 31. § rendelkezéseiben meghatározott esetkörökkel összhangban határozza meg, hogy mikor nem minősül főállásúnak a kisadózó. A Tbj. 2016. június 16-ától hatályos 4. § q) pontjában foglaltak szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül. E rendelkezést beiktató 2016. évi LXVI. törvény 123. §-ához fűzött indoklás szerint ezzel egyértelművé válik többes jogviszony fennállása esetén (pl.: a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett egyéni vállalkozó) a járulékfizetésre vonatkozó szabályok alkalmazása.
A jogszabály szerint azon kisadózók, akik egyidejűleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állnak, nem minősülnek főállású kisadózónak – hasonlóan, mintha heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban állnának −, így 25 ezer forint tételes adó megfizetésére kötelezettek.
A törvény szerint az ingatlan bérbeadásból származó bevétel megszerzésének időpontját a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz annak érdekében, hogy az adóhatóság a bejelentést követően intézkedni tudjon az adóalanyiság megszüntetése iránt.
A jogszabály 6 millió forintról 12 millió forintra emeli azt a bevételi határt, amelynek túllépése esetén a magánszemély 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni. A módosítás lényegében azt jelenti, hogy az adózási mód az említett bevétel eléréséig alkalmazható.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban nem választhatják újra az adóalanyiságot. Az új jogszabály ezt az időszakot a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra csökkenti, ezzel több olyan adózó tudná az adóalanyiság megszűnését követően ismételten választani az adózási formát, akinek adóalanyisága nem szankciós jelleggel, hanem az adózó döntése következtében szűnik meg.
A törvény egyértelművé teszi, hogy a magasabb összegű tételes adó fizetési kötelezettség a bejelentését követően (a választására irányuló nyilatkozat benyújtását követően) terheli az adózót.
A jogszabály pontosítja az adóhatóság által kiállított igazolás tartalmát abban az esetben, amikor a kisadózó bevételének 60 százaléka nem éri el a minimálbér összegét. Ezzel az is pontosításra kerül, hogy amennyiben a bevételi nyilatkozat szerint a kisadózó az adott évben nem ért el bevételt (pl. az egyéni vállalkozó szüneteltette a tevékenységét), akkor az adóhatóság sem igazol számára jövedelmet.
Kisvállalati adó (Kiva)
A törvény értelmében a kisvállalati adó választhatóságának bevételi korlátja 500 millió forint marad, azonban az adóalanyiság megszűnése csak az 1 milliárd forintos határ meghaladását megelőző nappal esedékes, amelyet negyedévente szükséges vizsgálni.
Az új szabályok értelmében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező adózók esetében az adóhatóságnál meglévő tartozás mértékét a kisadózó vállalkozások tételes adójában alkalmazott metódus szerint kell a továbbiakban vizsgálni, amely elősegíti az egyértelmű jogalkalmazást.
[htmlbox adomozaik]
A tevékenységüket év közben kezdő vállalkozások számára probléma a jogszabályban előírt bejelentés határideje és módja. Az új jogszabály szerint a vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg. A cégjegyzésre nem kötelezett adózók az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezésüket papír alapon teljesítik. Az új szabályok alapján például egy tevékenységét év közben kezdő ügyvédi iroda már a bejelentkezése alkalmával választhatja a kisvállalati adóalanyiságot, ekkor azonban nem teljesülne a Katv. 19. § (1) bekezdésében előírt azon feltétel, amely szerint a kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezés kizárólag elektronikus úton teljesíthető. A törvény értelmében a tevékenységét év közben kezdő, cégbejegyzésre nem kötelezett adózók papír alapon is teljesíthetik a Katv. 19. § (1) bekezdés szerinti bejelentésüket, ha azt az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítik.
Általános forgalmi adó (Áfa)
Az alanyi adómentesség választására – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – abban az esetben jogosult az adóalany, ha sem a naptári évet megelőző évben, sem pedig az adott naptári évben nem haladja meg az árbevétele a törvényben előírt értékhatárt. Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályok szerint a választásra jogosító értékhatár 6 millió Ft, az új jogszabály szerint azonban az 8 millió Ft-ra emelkedik, a törvény átmeneti szabályként rendezi, hogy a 2016-os évben a 6 millió Ft-os árbevételt meghaladó, de a 8 millió Ft-os árbevételt meg nem haladó adóalanyok is élhessenek az alanyi adómentesség választásának lehetőségével.
A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.
Jövő évtől egyszerűsödik az szja-bevallás: az adóbevallási tervezet, az eSZJA legfőbb előnye, hogy az adóhatóság készíti el. Az eSZJA-megállapítás március 15-ig kérhető – akár sms-ben is – az adózó pedig ezt május 20-ig kiegészítheti vagy javíthatja – áll a Mazars legfrissebb összefoglalójában. A szakértők rámutatnak: az egyéni vállalkozók, az őstermelők, valamint áfafizetésre kötelezett személyek továbbra sem élhetnek ezzel az egyszerűsítéssel; az adó megfizetésének határideje továbbra is május 20-a marad.
Hat év telt el a nevezetes bejelentés óta, ami egy lapon említette a söralátétet és az adóbevallást. Ha ez nem is valósult meg, az adóhatóság mindenesetre igyekszik haladni a korral, és új, felhasználóbarát adóbevallási lehetőséget jelentett be az őszi adócsomagban. Az eSZJA, azaz az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet először a 2016-os adóévre vonatkozóan érhető majd el – foglalja össze a MAZARS legfrissebb jelentése. Az eSZJA bevezetésével az adóhatóság legfőbb célja, hogy mérsékelje az adózókra nehezedő adminisztrációs terheket.
„A 2016-os adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás teljesítésekor továbbra is választhatjuk a munkáltatói adómegállapítást, a bevallási nyilatkozat készítését és természetesen saját magunk is megírhatjuk a bevallást – mondta el Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere. Megszűnik ugyanakkor az egyszerűsített bevallás és az adónyilatkozat választásának lehetősége, helyettük vezeti be az adóhatóság az eSZJA-t.”
Hazánkban még mindig kevesen választják az elektronikus adóbevallást, habár arra már évek óta lehetőség van. Igaz ugyan, hogy tavaly az adóbevallások többségét, 717 ezret elektronikus úton töltötték ki, de ezek benyújtására nagyobb részt a hagyományos módon, azaz papíralapon került sor. Tavaly csupán 595 ezer adózó nyújtotta be bevallását elektronikusan, pedig az államnak is egyszerűbb és olcsóbb megoldás lenne, ha a jövőben többen élnének ezzel a lehetőséggel.
Az eSZJA abban az esetben vehető igénybe, ha nem a munkáltató készíti el adóbevallásunkat, illetve nem a bevallási nyilatkozatot választjuk. Nem élhet azonban bárki az új lehetőséggel: egyéni vállalkozók (katások sem, mezőgazdasági őstermelők, valamint áfafizetésre kötelezett személyek nem választhatják az eSZJA-t.
Az eSZJA-t az adóhatóság a rendelkezésére álló kontrolladatok alapján készíti el, felhasználva az adózó korábbi években benyújtott személyi jövedelemadó bevallásait, valamint az adóévben beérkezett havi járulékbevallásokból elérhető adatokat. A bevallási tervezet tartalmazza az SZJA-törvény és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (EKHO) szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmeket és azok adóját, az egyszerűsített foglalkoztatásból származó, mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet, a különadó-alapot képező bevételt és annak adóját, valamint az egészségügyi hozzájárulás alapját képező jövedelmet és az utána fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegét.
A magánszemély akkor sem veszíti el az adóról való rendelkezési jogát önkéntes pénztári befizetései után, ha az eSZJA-t választja. A számlavezetők az adóévet követő év január 31-ig szolgáltatnak adatot az adóhatóság részére, a NAV pedig ennek alapján teszi meg ajánlatát a nyilatkozatra.
Az elkészült adóbevallási tervezetet az adóhatóság március 15-től közzéteszi az ügyfélkapun keresztül egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen. A tervezetet május 20-ig az adózó javíthatja, ki is egészítheti elektronikusan vagy egy újonnan benyújtott bevallás formájában (amely teljes egészében felülírja a tervezetet). Az sem jelent azonban gondot, ha még nincs ügyfélkapus hozzáférésünk. Március 15-ig elektronikusan, postai úton, sőt sms-ben is kérhető az eSZJA elkészítése, ilyenkor az adóhatóság a bevallási tervezetet postán, papíralapon küldi meg. A NAV április 30-ig értesíti az adózót, ha az adatokban ellentmondást talál, illetve, ha visszaigényelhető vagy fizetendő adóösszeget állapít meg.
Szmicsek Sándor felhívta a figyelmet: „Amennyiben kézhez kaptuk adóbevallási tervezetünket, május 20-ig van lehetőségünk az ott feltüntetett adatokat javítani vagy kiegészíteni. Ha május 20-ig nem kérünk korrekciót és más módon sem nyújtunk be bevallást, úgy a NAV a bevallási tervezetet a magánszemély benyújtott adóbevallásának tekinti, és a benne szereplő adót bevallott adónak minősíti.”
Fontos kiemelni, hogy ha az adózó több bevallást is benyújt, akkor az elsőként megtett bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának. Az adó megfizetésére nyitva álló határidő nem változik: továbbra is május 20. marad.
Az adóhatóság nem áll meg a fejlesztésekkel ezen a ponton: jövő évtől bevezeti a több adónemet érintő fizetési kötelezettségek összevont, internetes felületen, bankkártyával történő fizetését.
Azon magánszemélyek, akik számára a munkáltatójuk nem vállalta az szja elkészítését, illetve akik az szja bevallásukat nem a NAV-val szeretnék elkészíttetni, két lehetőségük van.
Vagy a klasszikusnak tekinthető 1553-as adóbevallást, vagy a 1553ADO jelű adónyilatkozatot (ami évekkel ezelőtt csak „söralátétet” néven híresült el) töltik ki. A bevallási határidő közeledtével ez utóbbival kapcsolatban szeretnék egy rövid összefoglalást adni, hogy ki és mikor választhatja e bevallási formát.
Az adónyilatkozatot, a klasszikus adóbevalláshoz hasonlóan május 20-áig kell kitölteni, és megküldeni az adóhatóságnak. Szerencsére még van időnk a bevallás beadásának határidejéig, azonban már most érdemes végiggondolni, hogy jogosultak vagyunk-e, és ha igen szeretnénk-e adónkat adónyilatkozaton keresztül bevallani, amit az 1553ADOT számú nyomtatványon kell megtenni.
Milyen esetben választható az adó bevallása az adónyilatkozaton?
Fontos szabály, hogy kizárólag belföldi illetőséggel rendelkező magánszemély nyújthat be ilyen típusú adóbevallást és csakis abban az esetben, amennyiben nincs külföldről származó jövedelme. Továbbá fontos, hogy csak olyan munkáltatótól, kifizetőtől származhat jövedelme, aki az adóelőleget az év során megállapította, és levonta. Vagyis már itt az első körben kiesnek azok, akiknek a jövedelmük akár egy része után is saját maguknak kellett évközben az adóelőleget megállapítani és befizetni. További fontos szabály, hogy a ténylegesen fizetendő adó, és a munkáltató által már levont adó különbözete nem haladhatja meg az 1 000 forintot.
Három Navigátor adózási, számviteli témában,15% kedvezménnyel |
|---|
|
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! |
A választás feltétele az is, hogy a magánszemély az év során tételes költségelszámolással költséget nem számolt el. Jó hír azonban, hogy nem esik el az adónyilatkozat választása alól valaki, ha a 10 százalékos költséghányad alapján számolt el költséget.
Szerencsére a törvény nem zárja ki azokat, akik éltek a családi adókedvezménnyel, azonban náluk figyelni kell pár dologra. Így például csak azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik a családi adókedvezményüket nem osztják meg. Mindezt figyelembe véve azok a családosok választhatják ezen adóbevallási formát, akik év közben egy időben nem dolgoztak több munkáltatónál, ergo a másodállásban is dolgozók elesnek ezen adóbevallási formától.
Azok, akik év közben éltek a családi kedvezménnyel, azonban munkahelyet váltottak, abban az esetben választhatják csak az adónyilatkozatot, amennyiben a korábbi munkáltatótól kapott igazolást átadták az új munkáltatójuknak, és az érvényesíthető családi kedvezmény összege megegyezik az év során a munkáltatóknál figyelembe vett családi kedvezménnyel. Így sajnos a törvény szerint nem jogosultak azok az adónyilatkozat keretében az adóbevallásra, akik utólagosan szeretnék érvényesíteni a családi kedvezményt.
Kiesnek a körből az egyéni vállalkozók, az EKHO-t választók, és azok is, akik fizető-vendéglátó tevékenységükre vonatkozóan tételes átalányadózást választottak.
Ezen felül azoknak sincs lehetőségük a „söralátét” benyújtására, akiknek ingatlan, vagy vagyoni értékű jog átruházásából, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származik jövedelmük, illetve 2015-ben kaptak osztalékká nem váló osztalékelőleget, vagy a jóváhagyott osztalék adójával szemben a 2015-öt megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számoltak el. Továbbá azok sem élhetnek ezen választás lehetőségével, akik olyan jövedelmet szereztek, ami után az egészségügyi hozzájárulást (eho) saját maguknak kellett megfizetni.
A fentiek alapján meglehetősen sok feltételnek meg kell felelni, hogy a „söralátéten” keresztül lehessen eleget tenni az Szja bevallási kötelezettségnek, azonban azok, akik az év során kizárólag munkaviszonyból szereztek jövedelmet és munkáltatójuk az előírások szerint megfelelő összegben levonta az adóelőleget, nyugodtan választhatják az adónyilatkozatot is 2015. szja bevallásukra.
A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
A felhasználási szerződésekkel kapcsolatos adózási kérdésekről szóló cikkünkben megemlítettük, hogy a szerzői jogdíjas ügyletek esetében a magánszemélyek (egyéni vállalkozók is) nyilatkozhatnak úgy is, hogy adófizetési kötelezettségüket az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (továbbiakban Ekho tv.) szabályainak alkalmazásával teljesítik. Természetesen az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást nem csak a szerzői jogdíjas, hanem a törvény által megengedett egyéb tevékenységek tekintetében is választhatják az érdekeltek. E cikkünkben viszont a szerzői jogdíjas, ekho-s elszámolásokat vesszük górcső alá.
1. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás lényege
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, mint azt az elnevezése is mutatja, leegyszerűsíti a munkáltatók, kifizetők adminisztrációs feladatait. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az ekho hatálya alatt szerzett jövedelmek után a kifizetőnek kisebb mértékű közterhet kell fizetni, amelyek a továbbiakban bemutatásra kerülnek.
Ugyanez igaz a munkát elvégző magánszemélyre is. Fontos azonban, hogy bár az ekho alatti adózás rendkívül méltányos, ezt az adózási módot nem választhatja bárki, mert az Ekho törvény feltételeket szabott.
2. Az ekho választásának feltételei
2.1. A választásra jogosító jogviszony
Feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapján történő elszámolást kizárólag magánszemély választhatja. Társas vállalkozás vagy egyéb gazdálkodó szervezet nem. A magánszemély ekho alatti adózást választhat abban az esetben, ha a tevékenységet (pl. újságírás, könyvírás, szoforintverkészítés stb.) munkaviszony vagy megbízásos jogviszony keretében, egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozás közreműködő tagjaként végzi. Például egy kft. közreműködő tagja választhat ekho alatti elszámolást, de maga a kft. nem. A társas vállalkozások vagy egyéb gazdálkodó szervek által kibocsátott számla értékére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályrendszere nem alkalmazható.
2.2. A tevékenységi kör
A magánszemély akkor választhat az ekho szerinti adózást, ha munkaviszonyban, társas vállalkozásban személyes közreműködőként, illetve vállalkozási szerződés, vagy megbízási szerződés keretében olyan tevékenységet folytatott, amely alapján az Ekho tv. 3. § (3) – (3c) bekezdéseiben felsorolt besorolás alá esik. Ilyenek például az alábbi tevékenységek.
|
Tipikus preferált tevékenységek |
|
|
Telekommunikációs mérnök |
Képzőművész |
|
Grafikus és multimédia-tervező |
Iparművész, gyártmány- és ruhatervező |
|
Kulturális szervező (pl. producer) |
Zeneszerző, zenész, énekes |
|
Könyv- és lapkiadó szerkesztője |
Színész, bábművész |
|
Újságíró |
Segédszínész, statiszta |
|
Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő |
Segédrendező |
|
Rendező, operatőr |
Díszletező, díszítő |
|
Táncművész, koreográfus |
Sminkes, Sminkmester (kozmetikus nem) |
|
Cirkuszi és hasonló előadóművész |
Színházi kikészítő stb. |
|
Sportoló |
Sportedző |
(A táblázatban felsorolt tevékenységi felsorolás nem teljes körű, csupán eligazító jellegű, így a tévedések elkerülése végett az Ekho. törvény hivatkozott rendelkezését feltétlenül el kell olvasni!)
2.3. A klasszikus közterhek megfizetése
Az ekho választásának további feltétele, hogy rendelkezzen bármilyen tevékenységgel összefüggésben munkaviszonyból, megbízási, vállalkozási jellegű jogviszonyból származó, vagy társas vállalkozóként személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett olyan jövedelemmel, amely után az adó- és járulékkötelezettséget az általános szabályok szerint teljesítette. Ez a jövedelem lehet:
-
munkaviszonyból, vagy munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyból származó bármely olyan jövedelem, amely után a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egyéni járulékok megfizetésre kerültek (munkabér, pótlék, jutalom, prémium stb.).
-
megbízási jogviszonyból származó jövedelem. Ebben az esetben nem számít, hogy klasszikus megbízási díjról vagy adószámos magánszemély által megszerzett megbízási díjról van-e szó, hiszen a kettő között adó és járulékfizetés szempontjából nincs különbség. Arra figyelni kell, hogy nem a bevétel, hanem a bevétel költségekkel csökkentett összegét (jövedelmet) kell göngyölíteni.
-
a kérdéses jövedelem lehet az egyéni vállalkozói kivétje, hiszen a vállalkozói kivét után is általános szabályok szerint kell adót és járulékot fizetni.
-
ugyancsak az általános szabályok szerint adózó jövedelmek közé tartozik a társas vállalkozó közreműködő tagja részére kifizetett tagi jövedelem.
2.4. A bevételi korlát
Az Ekho. törvény többféle bevételi korlátot is tartalmaz. A bevételi korlát meghatározása egyrészt a tevékenység jellegétől, másrészt egyéni vállalkozók esetében az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá való tatozástól függ.
Az Ekho tv. a végzett tevékenység alapján alapesetben 60 millió forint, valamint a sport területén tevékenykedők esetében 125 millió forint bevételi korlátot állít. Ebből az következik, hogy a szerzői jogdíjas termékek esetében az általános, tehát a 60 millió forintos bevételi korlátot kell figyelembe venni, vagyis ha, a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor maximum 60 millió forint bevételre alkalmazható az ekho. Amennyiben a magánszemélynek ettől több bevétele keletkezik, az már nem adózhat az ekho szabályai alapján. Nyugdíjas magánszemély esetén a bevételi korlát –a végzett tevékenységtől függetlenül – 60 millió forint.
Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.
2.5. Az eva és az ekho
Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nem választhatta az ekho-t arra a bevételére, amely után az adókötelezettséget az eva szabályai szerint kellett teljesítenie.
Az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás tagja esetében a 60 millió forintos határt csökkenteni kell a társas vállalkozás bevételéből a társasági szerződésben az adózott eredményből megillető résszel, függetlenül attól, hogy a részesedést felvette-e. Ennek hiányában pedig a jegyzett tőkében való részesedése szerinti arányban, a vállalkozót megillető bevétellel kell csökkentenie a bevételi határt. Tegyük fel, hogy egy eva alá tartozó egyéni vállalkozó adóévben összesen 28 millió forintról bocsátott ki számlát. Ebben az esetben legfeljebb (60 millió – 28 millió) 32 millió forint szerzői jogdíjas jövedelme adózhat az ekho szabályai szerint.
3. Az ekho mértéke
A kifizető által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás mértéke 20 százalék abban az esetben is, ha a magánszemély nyugdíjas és abban az esetben is, ha nem az.
A magánszemély által fizetendő ekho már eltérő mértékű az előbb említett két jogviszony tekintetében. A nem nyugdíjas magánszemély által fizetendő ekho mértéke 15 százalék, amelyből 9,5 százalék személyi jövedelemadónak, 3,9 százalék nyugdíjjáruléknak, 1,6 százalék pedig természetbeni egészségbiztosítási járuléknak minősül.
A nyugdíjas magánszemély által fizetendő ekho mértéke 11 százalék, amelyből 9,5 százalék személyi jövedelemadónak, 1,6 százalék pedig természetbeni egészségbiztosítási járuléknak minősül.
Az ekho bontásából is látható, hogy az ekho alapján pénzbeli egészségügyi ellátásra vonatkozó jogosultság nem keletkezik.
4. Az ekho által kiváltott közterhek
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kiváltja:
-
a szociális hozzájárulási adót (27 százalék),
-
a szakképzési hozzájárulást (1,5 százalék),
-
a személyi jövedelemadót (15 százalék),
-
a nyugdíjjárulékot (10 százalék),
-
az egészségbiztosítási járulékot (7 százalék) és
-
a munkaerő-piaci járulékot (1,5 százalék) is azon jövedelmek esetében, amelyek az ekho alatt adóztathatók, és a jövedelmet szerző személy ezt választja.
Ha ezeket a közterheket csupán százalékos formában összeadjuk, akkor egyértelműen látható, hogy mind a munkáltatók, kifizetők, mind pedig a magánszemélyek estében lényegesen kisebb az adóterhelés, mint ha klasszikus módon számfejtenék bdevétgeleiket.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról a személyi jövedelemadó bevallásban kell számot adniuk a magánszemélyeknek.
A cikk szerzője Sándorné Új Éva okleveles adószakértő (GBA Consulting Kft.), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.