Az internet használatának adózási kérdései


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A sok negatív tapasztalat ellenére a napi munkavégzést jelentősen segíti, támogatja az internet használata. Bizonyos esetekben az adóbevallási és egyéb kötelezettségek teljesítése is csak elektronikus úton teljesíthető (például a ’08-as bevallás benyújtása). A hivatalos ügyek elvégzése mellett ugyanakkor nem ritka, hogy a magánszemély megtekinti a híreket vagy beérkezett e-mailjeit.


1. Internethasználat a munkahelyen

Számos olyan munkahely van, ahol a munkavégzés elengedhetetlen feltétele az internet használata. A hivatalos használat mellett gyakran előfordul, hogy az internet által elérhető szolgáltatásokat magáncélra is használják munkaidő alatt. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény (továbbiakban: Szja-tv.) 4.§ (2a) bekezdése alapján nem keletkezik bevétele a magánszemélynek, amennyiben az internet használatának biztosítása a munkavállaló magánszemély munkahelyén (a tevékenység végzésének helyén, azaz a munkáltató székhelyén/telephelyén), a munkavégzés hatókörében, a tevékenység ellátásának keretében valósul meg.

1.1. A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat

Előfordulhat olyan eset is, hogy a magánszemély otthon (is) végzi a munkát, és a munkáltató ennek érdekében számítógéppel látja el annak érdekében, hogy például interneten keresztül be tudja küldeni a „kész” munkát.
Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.11. pontja alapján egyéb indokkal adómentes bevételnek minősül a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat.

A személyes (magáncélú) használatra biztosított számítógép esetén az adómentes szabály abban az esetben alkalmazható, ha a munkavállaló nem szerzi meg a rendelkezési jogot (tulajdonjogot) az eszköz felett. A használatba adás konstrukcióját a munkáltató egyébként szabadon választhatja meg, azaz megoldhatja lízingelt vagy bérelt eszköz útján is. Az említett feltételek mellett a munkavállaló természetesen haza viheti, tehát az otthonában is adómentesen használhatja a számítógépet.

A számítógép használatának biztosításába beletartozik az alapgéphez szükséges minden olyan tartozék, amely a számítógép rendeltetésszerű, szokásos használatához szükséges. (Így monitor, egér, billentyűzet, nyomtató, bizonyos szoftvertermékek, egyéb alkatrészek)

1.2. Utalvány formájában adott juttatás

Az Szja-tv. az adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések között, az 1. számú melléklet 9.1. pontjában kimondja, hogy az utalvány is minősülhet adómentes juttatásnak, ha a juttatás feltételei alapján megállapítható, hogy az utalvány mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék-, szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az adómentes rendelkezésben foglalt feltételeknek. Így nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a munkáltató számítógép használatára jogosító utalványt adómentesen jutasson. Azonban a felhasználás körét nem lehet tágan értelmezni. Ha az utalvány felhasználásával a munkavállalónak csak számítógép bérlésére vagy például elmentett dokumentumok kinyomtatására van lehetősége, akkor az utalvány formájában adott juttatás adómentes. Nem alkalmazható viszont az adómentesség akkor, ha az utalvány az adómentesnek minősített juttatásnál tágabb körben is felhasználható, ha például a számítógép használata mellett az internet használatára is lehetőséget ad (nyilvános internetes kávézókban is felhasználható). Ugyanígy nem lehet szó adómentességről, ha az utalványt számítógép-alkatrész vásárlásánál vagy a bérelt számítógép javítása esetén is elfogadják.

Ugyanakkor a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy az Szja-tv. 70.§-a szerinti egyes meghatározott juttatásként biztosítsa az adómentesnél szélesebb körben felhasználható utalványt a munkavállalóinak. Ebben az esetben valamennyi munkavállalónak azonos feltételekkel és azonos értékben vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzatban meghatározott körnek részesülnie kell a juttatásban, illetve cafeteria keretében is biztosítható a juttatás.

Lepsényi Mária, az Adó szaklap 2013/11. számában megjelent cikkéből megtudhatja, hogy milyen adózási vonzata van, ha távmunkában, önálló tevékenyég keretében, vagy egyéni vállalkozóként használják a munkavállalók az internetet.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.