Ezt kell tudni a fejlesztési tartalék elszámolásáról az adóalapban
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A társaság ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel rendelkezik (a tulajdonos magánszemélyek követelésével). A tagok osztalék követelésével (követelés apportként) lehet-e jegyzett tőkét, illetve tőketartalékot emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van?
A kötelezettségként kimutatott, a tulajdonosok által fel nem vett osztalékkal (a tulajdonos szemszögéből: a térsasággal szemben fennálló követeléssel, mint apportálható eszközzel) a tulajdonos – a jogszabályok szerinti módon – a társaság jegyzett tőkéjét )vagy jegyzett tőkjét és tőketartalékát) emelheti.
A gazdasági társaságokról szóló törvény 13. § (2) bek szerint: „A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is – lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.”
Tekintettel arra, hogy a tag részére kifizetés nem történik, a tőkeemelés a magánszemélynél nem adóköteles. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 66. § (3) bek b) pontja szerint: „az adót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg.”
A kötelezettség csökkenése és a jegyzett tőke növekedése eredményt nem érint, így a társaságnak sincs adókötelezettsége.
A kérdést Kolbe Tünde szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és válaszok itt.
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!