Ezt kell tudni a fejlesztési tartalék elszámolásáról az adóalapban
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kényszertörlési eljárás legfőbb szabályai 2014. július 1-jei hatállyal jelentősen módosultak.
A kényszertörlési eljárás a cég jogutód nélküli megszűnését eredményezi, és amely a végelszámolással és felszámolási eljárással ellentétben a cég visszafordíthatatlan megszűnésére irányul.
A kényszertörlés elrendelése
A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el amennyiben:
Fő szabályként a kényszertörlési eljárás alá került cég gazdasági üzletszerű tevékenységet nem végezhet. A cég képviselője a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével járhat el, a kényszertörlés kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot – a Cégtörvényben foglalt kivételektől eltekintve – nem tehet. Tekintve, hogy az eljárás célja a társaság visszafordíthatatlan megszüntetése, a cégbíróság sem kérelemre, sem hivatalból – fő szabályként – nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről. Az eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja.
A kényszertörlés befejezése
A közzétételt követően megszerzett információk alapján a cégbíróság a kényszertörlési eljárás menetéről eltérően határoz:
a) Amennyiben a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből.
b) Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, azonban a bejelentés, illetve a vagyonfelmérés adatai alapján a cég vagyontalan, vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből és rendelkezik az eltiltásról.
c) Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, és bejelentés vagy a vagyonfelmérés adatai alapján a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cég vagyona valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt jelentősen csökkent, illetve fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, akkor a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását.
d) Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, azonban a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből és rendelkezik a vagyonnak a tagok közötti felosztásáról.
Számvitel és adózás a gyakorlatban 2014 – Két időpontban |
---|
1. nap: Számvitel a gyakorlatban 2014 Megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót. Értesülhet, hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás esetén. 2. nap: Adózás a gyakorlatban 2014 Fő adónemek szabályaiban bekövetkezett változások, KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjárműadó változásai és a reklámadó, egyéb, az adóalanyokat érintő évközi változások. A két napos képzés mérlegképes könyvelőknek vállalkozási szakon 16 kreditpontot ér! További részletek és jelentkezés: 2014. szeptember 24-25. és 2014. november 11-12. Az egyes napokra külön-külön is jelentkezhet! |
e) A cégbíróság a bejelentésre és a vagyonfelmérés adataira tekintet nélkül megszünteti a kényszertörlési eljárást és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását, ha a cég bírósági peres vagy nem peres eljárásban félként vesz részt, feltéve, hogy az eljárás a kényszertörlés elrendelését megelőzően indult.
A kényszertörlési eljárás módosított szabályairól Dr. Sramkó Szilvia ír a Számviteli Tanácsadó 2014/06. számában megjelent cikkében.
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!