Mikor kell speciális immateriális eszköz-értékelés?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Eszközértékelés royalty díj meghatározásával és diszkontráta számításának segítségével – ennek módszertanáról ír blogbejegyzésében az RSM DTM.

A cégértékelések során számtalanszor előfordul, hogy nem egy teljes társaságot kell értékelni, hanem csak egy-egy adott eszközt: tipikus eset, amikor az egyik társaságban levő eszközt (általában immateriális eszköz, vagy technológia, vagy védjegy stb.) egy másik társaságba szeretnénk átvinni vagy apportálni. Ez esetben szükséges lehet az adott eszköz felértékelése.

Több bevett módszertan is van, de a két legelterjedtebb a Royalty Díj-Megtakarítási Módszer és a Költség Módszer. Az RSM DTM blogbejegyzése a royalty díj-megtakarítási módszerét elemzi és mutatja be.

Royalty díjak megtakarításának módszere

Ez a módszertan azon a feltevésen alapszik, hogy ha valaki egy szellemi tulajdont (márkanév, védjegy, brand, technológia, know-how stb.) birtokol, annak nem kell azok használatért, hasznosításáért díjat (royalty vagy licenc díjat) fizetnie egy külső fél számára.

Minden egyéb körülményt azonosnak feltételezve, a szellemi termék tulajdonosa működésiköltség-megtakarítást, és így magasabb árbevétel-arányos profitot realizál egy azzal nem rendelkező versenytárshoz képest.

Ezen módszertan alapja az egymástól független felek között megállapított és fizetett szokásos piaci alapú royalty díj. A fizetendő royalty az immateriális javak hasznosításából eredő árbevételen alapul, amit a működéséhez használó vállalkozás üzleti terve határoz meg. Az éves fizetendő royalty díjak jelenértéke adja az immateriális javak értékét. A módszertan figyelembe veszi a royalty fizetésből fakadó adópajzs-hatásokat.

Kicsit leegyszerűsítve, a Royalty Díj-Megtakarítási Módszer(RDMM) a jövedelem és bizonyos mértékig a piaci összehasonlító megközelítés ötvözetének tekinthető. Részben az érték meghatározásához a diszkontált cash-flow-elemzés alapjait használja, másrészt felhasználja a hasonló vagyonelemek hasznosításának „piaci” árát, mivel az iparágban alkalmazott royalty díjak nemzetközi piaci információk alapján kerülnek beazonosításra.

A gyakorlatban azt is jelenti, hogy a márkaneveket, technológiát vagy egyéb szellemi termékeket vásárló vagy egy alapdíjat, és / vagy az illető vagyontárgy használatával vagy továbbértékesítésével kapcsolatos árbevétel valamilyen ráta (royalty rate) alapján meghatározott arányának megfelelő annuitást fizet az eladónak. Leggyakrabban csak a royalty rate alapján, általában az éves árbevétel 1-10 százalékának megfelelő „bérletet” fizet a felhasználó az eszköz használatáért.

A royalty díjak megtakarítási módszerének alkalmazása során a legfontosabb tételek:

  • a technológia hasznosításához kapcsolható árbevétel-előrejelzések,
  • a piaci „átlagos” royalty díj mértéke,
  • a számszerűsített költségmegtakarítás adóhatása,
  • a szellemi termék várható élettartamának ideje.

Árbevétel előrejelzése

Az árbevétel előrejelzése szükséges, mivel az tükrözi az eszközt felhasználó terveit, várakozásait a jövőbeni tevékenységéből származó árbevétel tekintetében, amely árbevétel megtestesíti az adott eszköz hasznosulását. Ezek alapján kell minél hosszabb időtávra elkészíteni az üzleti tervet.

Royalty-ráta becslése

A royalty díj meghatározásához meg kell vizsgálni, hogy a közelmúltban megkötött nemzetközi licenc adásvételi tranzakciók során (amelyek az eszköz használatához kötődő jogok voltak az adott iparági szektorban), milyen royalty díjakat alkalmaztak.

Az azonosított tranzakciók adatait felhasználva általában egy mediánértéket határozunk meg, vagyis hogy mennyi volt az átlagos piaci royalty díj. A leggyakrabban igénybe vett és széles körben használt fizetős adatbázis az az AUS Consultants által üzemeltetett RoyaltySource Intellectual Property Database nevű adatbázis.

A royalty alapú érték kalkulációja

Az előrejelzett árbevétel, a meghatározott royalty-ráta és az adópajzs-hatás figyelembe vételével kerül majd meghatározásra az eszközhöz köthető adózás utáni megtakarított éves royalty díj, amelyek a diszkontálandó cash-flow-t is képezik.

A vizsgált eszköz esetében szükség van a tulajdonos által megbecsült vagy a szakértők által megbecsült várható hasznos élettartamra. Azért fontos ez, mertaz ebből származó gazdasági előnyöket, a számítás során a royalty díjak megtakarítását csak arra az időszakra szabad figyelembe venni, további maradványértékkel nem szabad számolni.

Számvitel és adózás a gyakorlatban 2014 – Két időpontban

1. nap: Számvitel a gyakorlatban 2014

Megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót. Értesülhet, hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás esetén.

2. nap: Adózás a gyakorlatban 2014

Fő adónemek szabályaiban bekövetkezett változások, KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjárműadó változásai és a reklámadó, egyéb, az adóalanyokat érintő évközi változások.

A két napos képzés mérlegképes könyvelőknek vállalkozási szakon 16 kreditpontot ér!

További részletek és jelentkezés:

2014. november 11-12.

Az egyes napokra külön-külön is jelentkezhet!

Az előrejelzett cash-flow-ból egy megfelelően meghatározott diszkonttényező alkalmazásával számoljuk ki aztán a nettó jelenértéket.

Az RDMM-nek megfelelően amortizáló adópajzs-hatással (Tax Amortization Benefit – TAB-faktor) is kell kalkulálni: a tulajdonlással párhuzamosan az értéket amortizálni is lehet lineáris leírással a hasznos élettartam ideje alatt, amelynek adómegtakarító hatása van. TAB-faktor számításához szükséges még az Eszköz YY%-os megtérülési elvárása, az X éves hasznos élettartam, és adókulcs, amelyek alapján az amortizációskedvezmény-faktort (TAB-ot) megkapjuk. Ezzel az értékkel kell korrigálni a hasznos időtartamra tervezett eszköz hasznosításából eredő szabad cash-flow nettó jelenértékét.

Diszkontráta meghatározása

A szellemi termékekre eső cash-flow (jövedelem) diszkontrátája eltérhet az azt birtokló / használó társaság teljes eszközállományára eső jövedelem diszkontrátájától. A szellemi termékeket kockázatosabb eszközcsoportnak tekintjük, ennek megfelelően a rajtuk elvárt hozam is magasabb kell, hogy legyen, mint az eszközportfolió egészén elvárt átlagos hozam.

Ez a kockázatosság abból fakad, hogy azon eszközök értéke nagymértékben függ a társaság többi eszközének összetételétől, ráadásul kevésbé forgalomképesek, nehezebben likvidálhatók is.

A royalty díj-megtakarítási módszer következtetése, hogy a royalty díjak megtakarításának módszerével az előzőekben részletezett feltételezések alapján, az előrejelzett cash-flow a TAB-faktorral korrigált diszkontált nettó jelenértéke lesz a vizsgált Eszköz értéke.

A bejegyzés szerzője Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary elnök-vezérigazgatója. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Grant Thornton: újabb lendületet kap az e-számlázás és a számviteli digitalizáció

Fontos változások előtt áll a hazai vállalati számvitel: a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szerint a küszöbön álló uniós intézkedéscsomag újabb lendületet ad az e-számlázás és a számviteli digitalizáció elterjedésének. Amellett ugyanis, hogy kötelezővé válik az e-számla alkalmazása, az EU-s szabályozás kijelöli számviteli-, adózási- és ezzel összefüggésben az adatszolgáltatási gyakorlatok hosszú távú fejlesztési irányát. A cég szakemberei szerint a küszöbön álló szabályozás adta költség- és adminisztrációs teher csökkentési lehetőségeivel csak azon cégek tudnak élni, amelyek megfelelően felkészültek ezekre a strukturális változásokra. 

2023. január 23.

Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés (CBCR)

Múlt héten a számviteli törvény 2023. január 1-jén hatályba lépett módosításait foglaltuk össze. Ahogy akkor ígértük, most a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéssel, vagyis a CBCR-el foglalkozunk a módosított jogszabály mentén.