A magyar társasági adó halasztott adót eredményező tételei

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Számviteli Tanácsadóban megjelent cikksorozat tisztázza a halasztott adó fogalmát, szerepét, célját, valamint számítási példákon keresztül bemutatja, hogy bizonyos társasági adóalapot módosító tételek miként eredményeznek halasztott adófizetési kötelezettséget vagy halasztott adókövetelést. 

A halaszott adó nem más, mint a jövőbeni társaságiadó-hatások beemelése a pénzügyi, számviteli kimutatásokba. Létezik ez a magyar társasági adózás és a számvitel relációjában is, csak a számviteli törvény alapján nem kezeljük, kizárólag a tárgyévben fizetendő adóban jelenik meg a hatásuk.

A társasági adó törvény alapján a következők a legjellemzőbb adóalapot módosító tételek, amelyek halasztott adót eredményeznek:

• értékcsökkenés,
• maradványérték,
• fejlesztési tartalék,
• céltartalék,
• vevőkövetelések értékvesztése,
• előző évek áthozott vesztesége.

Értékcsökkenés

Ha a magyar szabályozást gondoljuk végig, be fogjuk látni, hogy a halasztott adó nálunk is az elszámolási rendszerben van, csak számviteli értelemben nem foglalkozunk vele. Nézzünk erre egy értékcsökkenéssel kapcsolatos példát! Van egy tárgyi eszközünk, amelynek a bekerülési értéke 5.000 eFt, maradványértéke nincs. A számviteli törvény szerint 5 év alatt számoljuk el értékcsökkenésként, a társasági adó törvény szerint legyen 4 év az elszámolhatóság időtartama. A magyar előírások alapján ezt úgy értelmezzük, hogy az adóalapot növeljük 1.000 eFt-tal és csökkentjük 1.250 eFt-tal, azaz a tárgyévben az adóalap-módosításokkal lekezeljük a számviteli törvény és az adótörvény eltérő előírásait. Első évben 250 eFt-tal csökkentjük az adóalapunkat. Ez a kedvező helyzet egészen a 4. év végéig fennáll, amikor is már adótörvény szerinti értékcsökkenés nem lesz, ezzel szemben számviteli értékcsökkenés igen. A számviteli értékcsökkenés adóalapot növel, így adófizetési kötelezettséget jelent. Azaz összességében ma, amikor az eszközt megvásároltuk és az értékcsökkenéséről döntöttünk, tudjuk, hogy az 5. évben emiatt adót kell fizetnünk. A magyar számviteli szabályozás alapján ezt nem kell megjelenítenünk, az IFRS-ben viszont el kell számolni, jelen esetben halasztott adófizetési kötelezettségként.

Céltartalék

Adózási szabályaink szerint a képzett céltartalék adóalapot növel, a feloldott/felhasznált céltartalék pedig adóalapot csökkent; azaz a céltartalék is átmeneti, időben visszaforduló különbséget jelent. Kimondtuk, a jövőben válik levonhatóvá, így halasztott adókövetelést jelent. Példa:

A vállalkozásunk 25.000 eFt összegben mutat ki könyveiben céltartalékot.

A céltartalék számviteli törvény szerinti értéke = 25.000 eFt.

A céltartalék adótörvény szerinti értéke = 0 eFt, hiszen a jövőben válik levonhatóvá.

Vegyük észre, hogy már nem eszközről, hanem kötelezettségről beszélünk, azaz a logika megfordul: ha a kötelezettség számviteli törvény szerinti értéke magasabb az adótörvény szerinti értéknél, akkor halaszott adókövetelés keletkezik.

A számvitel nagy kézikönyve 2015 + 57 számviteli eset megoldása
érdekes számviteli példák jogszabály alkalmazási tippek döntési alternatívák könyvelési lépések ábrák és táblázatok A népszerű szakkönyv áráért most az 57 számviteli eset megoldása című könyvet is megkapja! Rendelje meg most a két könyvet egy áráért! >>

Vevőkövetelések értékvesztése

Az értékvesztés visszafordul: vagy úgy, hogy a követelést az adósunk kifizeti, vagy pedig behajthatatlan követelésként történő elszámolással. Azaz az értékvesztés adóalapot növelő összege a jövőben adóalap-csökkentővé válik, ebből következően halasztott adókövetelést jelent. Példa:

Legyen a vevőkövetelésünk összege 40.000 eFt, a halmozott értékvesztés 12.000 eFt.

Számviteli törvény szerinti érték = 28.000 eFt.

Adótörvény szerinti érték = 40.000 eFt.

Különbség: 12.000 eFt, ez a halasztott adókövetelés alapja.

A halasztott adókötelezettség és adókövetelés elszámolhatósága az IFRS-ben

A halasztott adókötelezettségek elszámolása alapvetően kötelező. A halasztott adókövetelés elszámolását, annak érvényesíthetőségét a standard feltételekhez köti. A halasztott adókövetelés akkor számolható el, ha valószínű, hogy a jövőben a vállalkozás olyan összegű adóköteles eredményt ér el, amellyel szemben érvényesíthető a levonható átmeneti különbség összege, azaz a jövőbeni eredmény fedezi a levonható átmeneti különbség összegét. A „jövőben” kifejezés alatt azt az időtartamot kell érteni, amelynek eredményét a vállalkozás megbízhatóan meg tudja becsülni.

A halasztott adó számviteli kérdéseiről Madarasiné Dr. Szirmai Andrea ír a Számviteli Tanácsadó 2014/12., 2015/01. és 2015/02. számaiban megjelent háromrészes cikksorozatában.

---