Az infláció hatása a pénzügyi kimutatásokra (2. rész)


Írásom második részében azt vizsgálom meg, hogy az infláció milyen hatással van a tárgyi eszközökre, készletekre és a saját tőkére.

A cikk 1. részében bemutattuk a magyar infláció ismérveit és egy példa segítségével szemléltettem annak hatását a vevőkövetelésekre-árbevételre és a szállítói kötelezettségekre-ELÁBÉ-re.

A cikk 2. részében azt vizsgálom meg, hogy az infláció milyen hatással van a tárgyi eszközökre, készletekre és a saját tőkére.

Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközök témakörét tekintve az infláció kapcsán két területre szeretném felhívni a figyelmet:

  1. A tárgyi eszközök inflációval való kapcsolatának egyik legnagyobb problémája az, hogy úgynevezett amortizációs hiány keletkezik az alábbiak szerint.

A tárgyi eszközök értékcsökkenése a múltbeli bekerülési értéküket alapul véve került megállapításra, és ez csökkenteni fogja a vállalkozás eredményét, viszont még a technológia változatlanságát feltételezve is, ugyanezen eszköz pótlása csak egy magasabb, inflációval növelt értékű eszközzel lehetséges. A hiba forrása az ez által keletkező látszatnyereség, mivel ha a gazdálkodó a teljes keletkezett eredményt kifizeti osztalékként, akkor nem fogja tudni pótolni az elhasználódott eszközöket azok értéknövekedése miatt.

Nézzünk erre egy egyszerű példát:

Tegyük fel, hogy egy társaság 2021.01.01-én nettó 200 MFt értékben vásárol 200 db tárgyi eszközt, melyek hasznos élettartama 2 év. Maradványértéket a várható teljes elhasználódás miatt nem állapít meg, így az éves értékcsökkenés összege 100 MFt. A pótlásként beszerzett eszközök várható beszerzési ára 2023.01.01-én már nettó 250 MFt lesz.

Feltételezzük, hogy a gazdálkodó összes bevétele, ami 1.000 MFt és értékcsökkenésen kívüli összes költsége, ráfordítása – beleértve a társasági adót is – ami 650 MFt, pénzben is realizálódott. Nincs számviteli akadálya, hogy az így keletkezett eredményt osztalékként kifizesse a tulajdonosok részére, amire az egyszerűsítés miatt az év utolsó napján sor is kerül.

Az 1. számú táblázat adataiból az derül ki, hogy amennyiben a társaság a teljes képződött és cashflow-ban is realizált eredményét kifizeti osztalékként, úgy 2023.01.01-én a tárgyi eszközök beszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet nem fog rendelkezésre állni, hiszen az eszköz pótlásához 250 MFt-ra lesz majd szükségük a záró pénzeszköz állományuk pedig csupán 200 MFt 2022.12.31-én.

  1. számú táblázat
Adatok MFt-ban
Megnevezés 2021. év 2022.év
Nyitó pénzeszköz az év első napján (1) 200 100
Összes bevétel (2) 1000 1100
Összes költség, ráfordítás – kivéve az értékcsökkenést (3) 650 700
Értékcsökkenés (4) 100 100
Számviteli eredmény (5)=(2)-(3)-(4) 250 300
Költségnek, ráfordításnak nem minősülő kiadás (beruházás) (6) 200 0
Záró pénzeszköz az év utolsó napján osztalékfizetés előtt (7)=(1)+(2)-(3)-(6) 350 500
Kifizethető- és kifizetett osztalék (7)=(5) 250 300
Megmaradó pénzeszköz osztalékfizetés után (8)=(6)-(7) 100 200

Megoldást a problémára a jogszabályon, vagy a saját elhatározáson alapuló tartalékképzés jelenthet, mivel a lekötött tartalék osztalékfizetési korlátot jelent a gazdálkodó számára.

  1. A tárgyi eszközök egy speciális csoportját képezik az ingatlanok. Az ingatlanok is bekerülési értéken vannak nyilvántartva a vállalkozások könyveiben és ahol azt a számviteli törvény nem tiltja, még értékcsökkenést is számolhatunk el rájuk.

Hosszú távon úgy tűnik, az ingatlanok többségének értéke folyamatosan, az inflációt meghaladó mértékben növekszik.

A magyar számviteli törvény a befektetett eszközök közé sorolt ingatlanoknál lehetőséget ad arra, hogy könyvvizsgálati kötelezettség mellett a gazdálkodók élhetnek az értékhelyesbítés eszközével és azokat piaci értéken szerepeltethetik könyveikben.

Az értékhelyesbítés az eszközök piaci értéken történő bemutatása mellett nem eredményezi annak hozamkénti elszámolását az eredménykimutatásban, csupán a saját tőke értékét növeli majd az értékelési tartalékon keresztül az alábbiak szerint:

T1 Ingatlanok értékhelyesbítése – K4 Értékelési tartalék

A legtöbb vállalkozás a könyvvizsgálatból adódó többlet adminisztráció miatt ezzel a lehetőséggel nem él, ezért az eszközeiben nem realizált „rejtett” nyereség keletkezik az infláció hatására.

Készletek

Inflációs környezetben abból a feltételezésből kell kiindulnunk, hogy a vállalkozások vásárolt és saját termelésű készleteinek értéke folyamatosan növekedni fog. A hatályos szabályozás szerint a készleteket bekerülési értéken kell nyilvántartani a könyvekben. A készletek értékelésekor, azok költségként, ráfordításként való elszámolásakor azok homogenitása miatt csoportos készletértékelési eljárásokra van szükség.

A csoportos készletértékelési eljárás csak FIFO (First in-first out) vagy átlagos (súlyozott) nyilvántartást jelenthet, mivel a LIFO (Last in-first out), a HIFO (High in-first out) és a LOFO (Low in-first out) szerinti elszámolás a magyar számvitelben nem engedélyezett.

Az alábbi példa azt mutatja be, hogy az eltérő csoportos készletértékelési eljárások milyen hatással vannak a készletek értékére és az eredményre.

Egy vállalkozás az alábbi beszerzéseket és értékesítéseket hajtja végre 2021-ben:

Beszerzések:

2021.11.15-én 100 db * 200 eFt/db = 20.000 eFt

2021.12.15-én 200 db * 250 eFt/db = 50.000 eFt

Összesen: 300 db 70.000 eFt

Értékesítések:

2021.12.31-én 150 db *400 eFt/db = 60.000 eFt

Készletek értéke 2021.12.31-én:

2021.12.31-ei árinformációk szerint a termék utolsó lehetséges beszerzési ára 270 eFt/db, így az ez alapján számított záró készletérték 150 db * 270 eFt/db = 40.500 eFt

A készletekkel kapcsolatos számításokat a 2. számú táblázat tartalmazza.

A táblázatot és a saját tőkéről szóló tudnivalókat a cikk folytatásában találja.

A cikk szerzője Dzsudzsák Zsolt okleveles könyvvizsgáló, okleveles adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója.



Kapcsolódó cikkek

2022. november 30.

Elektronikusan számlázni nem kell félnetek jó lesz

Tapasztalataink szerint még mindig rengeteg aggály, rossz beidegződés és téves feltevés kapcsolódik az elektronikus számlázáshoz a magyarországi adózók körében. Pedig nem csak a kapcsolódó jogszabályi környezet enyhült, de a magyar adóhatóság hozzáállása is sokkal támogatóbbá vált az elmúlt évek során. Cikksorozatunk első részében az elektronikus számlázás jogszabályi hátterét vizsgáljuk meg!

2022. november 11.

Bizonytalan nyereségadópozíciók kezelése az IFRS-ben

Aki valaha készített adóbevallást, annak nem kell magyarázni, hogy a bizonytalanság – különösen az értelmezési bizonytalanság – mennyire gyakran jelentkezik az adózás területén. Néha a jogszabályok értelmezése vezet nem egyértelmű eredményre, néha a tranzakció összetett és újszerű jellege adja fel a leckét a szakembereknek. Nem vitás, hogy azt is el kell fogadni a területen munkálkodóknak, hogy olyan adórendszert és jogi környezetet építeni nem lehet, ahol ez a bizonytalanság teljesen elkerülhető.