Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Már nem a jogszabályi változások adják a téma aktualitását, hanem sokkal inkább azon adózói igények és a környezet változása, amelyeknek eredményeként az Online Számla rendszerén belül új szolgáltatások jelennek meg. Írásunk néhány kockázatra is felhívja a figyelmet.
Magyarországon a számlaadat-szolgáltatás 2018. július 1-jén kezdődött történetében 2021 januárja volt az utolsó jogszabályi mérföldkő, s onnantól már szinte az összes belföldi adóalany által kiállított számla adatait ténylegesen látja az adóhivatal. Felvetődik erre tekintettel a kérdés, hogy milyen aktualitásokról lehet egyáltalán beszámolni 2022 végéhez közeledve? Ma tényleg nem a jogszabályi változások adják a téma aktualitását, hanem sokkal inkább azon adózói igények és a környezet változása, amelyeknek eredményeként az Online Számla rendszerén belül új szolgáltatások jelennek meg. Cikkemmel ezeket a szolgáltatásokat próbálom körbejárni, s ugyanakkor felhívni a figyelmet néhány kockázatra is.
Számlaadat-szolgáltatás vagy számla?
A vállalkozások – és sajnos még néha a könyvelők – egy részénél nem válik el egymástól a számla és a számlaadat-szolgáltatás. A kettő között pedig éles határvonalat kell húzni. A számlaadat-szolgáltatás és a számla közötti eltéréseknek alapvetően az alábbi okai lehetnek:
A fentiek alapján is látható, hogy az adatszolgáltatás nem egyenlő magával a számlával. Amennyiben egy vállalkozás vagy egy könyvelő úgy dönt, hogy az adatszolgáltatások alapján könyveli le a gazdasági eseményeket, akkor bizony a fenti kockázatokat futja, de még jogszabályt is sért, mivel a Számviteli törvény alapján a könyvelés alapjának a számviteli bizonylatoknak kell(ene) lenniük. Másrészt arról sem szabad elfeledkezni, hogy az áfa törvényben a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele a számla rendelkezésre állása.
Mindezek ellenére nem lehet azt mondani, hogy az adatszolgáltatás a könyvelésben ne vehetne részt. Jelenleg már szinte nincs is olyan könyvelő program Magyarországon, amely ne lenne képes az Online Számla rendszerbe bekérdezni és onnan a számlaadatokat letölteni. Az adatletöltéssel a könyvelő el tudja kerülni a sok számla jelentette komoly mennyiségű manuális adatrögzítési munkát. Az adatszolgáltatás továbbá arra is jó, hogy a könyvelő tudja, milyen számlát keressen az ügyfelénél. Például ha néhány számlát nem adott át neki az adott hónapban, akkor pontosan tudja, hogy mennyi számla hiányzik, ami esetleg az ügyfél autójában hever, vagy valamilyen más dokumentummal került összecsatolásra.
Lehetne-e az adatszolgáltatás a számla?
Az előzőek alapján már maga a kérdés is furcsának hathat, azonban a válasz az, hogy igen. A 2021-es jogszabályi és adatszolgáltatási változások magával hoztak egy olyan változtatást, amelynek alapján az adatszolgáltatás adóhivatalnak történő megküldésével megtörténik a számla kibocsátása is, és a számla maga az adatszolgáltatást. Ezt nevezzük NAVXML elektronikus számlának. A számlabefogadó az adatszolgáltatás letöltésével a számlát is letölti, így az előzőekben felsorolt problémáktól egy csapásra tud mentesülni és sokkal egyszerűbb számlázási folyamatot lehet kialakítani.
Bármennyire egyszerűnek tűnik első olvasatra a fenti folyamat, a gyakorlatban nem véletlenül nem terjedt el lényegesen ez a fajta számlázási módszer. A jelenlegi jogszabályi környezetben korlátozottan lehet ugyanis használni, mivel a magánszemélynek és a külföldi adóalanyoknak például nem lehet ezen az úton számlát kiállítani. Ezeknek a korlátozásoknak jogszabályi és technikai okai vannak, s ott van még a számlakép megjelenítés hiánya is. Az adatszolgáltatás XML-t feldolgozni nagyon jól lehet gépi úton, ugyanakkor megvan az a jogos – és egyébként jogszabály által is elvárt – igény, hogy emberi szem számára könnyen érthető és értelmezhető módon megjelenítsük a számlát (pl. egy PDF számlakép formájában). Kérdéseket vet fel továbbá az archiválás, a befogadás visszaigazolása stb. Ezen kérdések jelentős részére persze az adóhivatalnak szükséges a megfelelő válaszokat megtalálnia, hogy ez a fajta számlázási módszer a jövőben sokkal egyszerűbb, hatékonyabb és népszerűbb legyen. Erre meg is vannak az adóhivatali elképzelések, amelyek alapján a következő évben remélhetőleg fogunk is már látni megvalósult megoldásokat.
Milyen hatással van az eÁfa projekt az adatszolgáltatásra?
Talán a legfontosabb üzenet, hogy az áfabevallás kiajánlással is kapcsolatos eÁfa projekt nem állt le, jelentős változtatásokkal jelenleg is folyik az adóhivatalon belül. A számlaadatok felhasználásának az adózók által talán jobban látható következő adóhivatali szolgáltatása lehet talán az áfabevallások támogatása. Ez nem feltétlenül jelent majd egyetlen megoldást, hanem sokkal inkább szolgáltatási csomagot. Mind ahogyan a vállalkozások ügyviteli folyamatai, specialitásai között is jelentős különbségek vannak, az áfabevallás adóhivatali támogatása is több szolgáltatásból fog majd állni.
Az előre kitöltött áfabevallás tervezet kiajánlása inkább az áfa szempontjából egyszerű kisvállalkozások számára lehet hasznos. A szolgáltatáscsomag azonban nem csupán a felületi megoldásból fog állni, hanem a könyvelő programokkal történő adatkapcsolatok kialakítást követő adatcseréből. Az adóhivatali rendszerek számos olyan adatot tárolnak, amelyet a könyvelők vagy akár maga a könyvelőprogram is hatékonyan tud használni akár a bizonylatok rögzítésénél, azok ellenőrzésénél, az áfaanalitika összeállításánál. Mindezek az információk jelentős üzleti értéket hordoznak a vállalkozások és könyvelők számára.
A fentiekből következik, hogy az adóhivatal az áfabevallás tekintetében el fog szakadni a jelenlegi ÁNYK űrlapos adóbevallástól, sokkal modernebb és hatékonyabb adóbevallási formák jelennek meg. Mindezek azonban nem jelentik azt, hogy a jelenlegi adatszolgáltatási megoldásokat alapjaiban újra kell gondolni. Apróbb változtatások lehetnek, ezek a változtatások azonban a vállalkozási szinten nem lesznek érezhetőek.
Mi lesz a hibás adatszolgáltatásokkal?
Hibás adatszolgáltatásnál nem lehet mindig könnyedén eldönteni, hogy a számla adattartalma, vagy az adatszolgáltatás tartalma okozza a problémát. Magára a problémára az Online Számla rendszer automatikusan küldött válaszüzenetein (error, warning üzeneteken) keresztül értesül az adózó és ezáltal próbálja az adóhivatal felhívni a figyelmet a hibás számla kiállítási gyakorlatra vagy a nem megfelelő adatszolgáltatásra. Az error és warning üzenettípusok mellett 2022-ben az adóhivatal bevezetett egy info típusú üzenetet is. A három üzenettípus közötti, jelentésbeli különbségek az alábbiak:
A fentiek közül az adóhivatal az error és warning eseteket vizsgálja sokkal alaposabban, mivel ekkor jelentős jogszabályi problémák is lehetnek. Vannak olyan warning esetek, amelyek alapján bár az adatszolgáltatás feldolgozásra került, azonban annak értelmezése jelentős problémákat vet fel, így például az adóhivatal hibás következtetéseket von le az adatszolgáltatások és az adóbevallás összehasonlításával kapcsolatban, avagy az áfabevallás kiajánlásban lehetnek hibák. Ezen hibák visszamutatásával lehet a leghatékonyabban elérni azt, hogy a számlák adattartalma és az adatszolgáltatás minősége javuljon. A következő években sem várható ebben változás, és az adóhivatal oldaláról továbbra is várható az error és warning problémákkal érintett adatszolgáltatásokra történő figyelemfelhívási kampány.
A cikk folytatásában arról olvashat, hogy mi várható európai szinten az adatszolgáltatások témájában.
A cikk szerzője Czöndör Szabolcs (főosztályvezető, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága Kockázatkezelési és Ellenőrzés-támogató Főosztály), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója.
