Az osztalék előírásának és könyvelésének szabályai

Szerző: Héhn Miklós
Dátum: 2020. szeptember 18.
Címkék: , , ,
Rovat: , ,
Az osztalék előírás és elszámolás szabályairól szerzett tudásunkat nem árt felfrissíteni beszámoló készítés idején. Fontos tisztában lenni azzal, milyen megkötések vonatkoznak az osztalék kifizetésére.

Lekötött tartalék befolyása az osztalék forrására

A COVID-19 járványügyi helyzetre reagálva a 2020 tavaszán hatályba lépett új kormányrendelet értelmében a fejlesztésitartalék-képzésre vonatkozóan kedvezőbb feltételek kerültek meghatározásra. A korábbi szabályozás módosításával a fejlesztési tartalék összege már elérheti az adózás előtti eredmény (nyereség) teljes összegét is. Az adóévenkénti maximális keretösszeg viszont nem változott, fejlesztési tartalék jogcímen továbbra is legfeljebb 10 milliárd forint képezhető.

A kedvezőbb lehetőség az adózó döntése alapján már a 2019-es adóévre is igénybe vehető. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy akár az adózás előtti nyereség 100 százalékára képezhető lekötött tartalék összege befolyásolja az osztalék kifizetésének lehetőségét!

A számviteli törvény értelmében a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha a saját tőke összege nem csökken egy bizonyos limit alá.

A meghosszabbított határidőig hátralévő néhány napban még van idő átgondolni, hogy az osztalékfizetési terveket a fenti küszöbérték szabály nem húzza-e át és megtenni a szükséges lépéseket, konzultálni, ha a helyzet ezt kívánja.

Mikor fizethető osztalék?

Az osztalék előírására és elszámolására vonatkozó szabályok a korábbi gyakorlathoz képest jelentősen megváltoztak a 2016. évi számviteli változások miatt. A változtatás célja az volt, hogy összhangba hozza a magyar számviteli törvényt a nemzetközi számviteli előírásokkal, könnyebb legyen a beszámoló elfogadásának adminisztrációja (nem kell külön osztalék előtti és külön osztalékkal együtt mérleget készíteni).

A hatályos előírások alapján az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Figyelni kell azonban arra, hogy a negatív eredménytartalék csökkenti az osztalékfizetés lehetőségét, továbbá szigorodtak az osztalékfizetési korlát szabályai is, a tőketartalék nem nyújthat fedezetet a negatív eredménytartalékkal szemben a fedezet számítása során.

A változás a korábbiakhoz képest a pozitív szófordulattal történő kiegészítés az értékelési tartalék előtt és a szabad eredménytartalék és a saját tőke meghatározásánál a mérlegkészítésig elszámolt, kapott (járó) osztalék összegével történő növelési lehetőség. Az utóbbi módosításra azért volt szükség, hogy az osztalék kimutatása tekintetében bekövetkezett számviteli szabályozás módosulása ne érintse a kifizethető osztalék nagyságát.

A fizetendő osztalék elszámolása a beszámolókban

A fizetendő osztalék elszámolása a 2016-os üzleti évtől úgy módosult, hogy a megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban.

A tulajdonosoknak fizetendő osztalék számviteli elszámolására a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával kerül sor, eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy adott üzleti évről, jelen esetben 2019-ről készített beszámolóban megjelenő adózott eredmény osztalékként történő felhasználásáról, a tárgyévet követő időszakban, azaz2020-ban, a beszámoló elfogadásakor kell döntést hozni.  A jóváhagyott osztalékot azonban így a tárgyidőszakot követő üzleti évben, tehát 2020-ban kell a számviteli nyilvántartásokban kimutatni. A Ptk. kimondja, hogy az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg.

Természetesen a jóváhagyott osztalék előírása és anyagi rendezése a jelenleg hatályban lévő előírások szerint is időben elválhat egymástól.

A kapott osztalék elszámolása a beszámolókban

Természetesen egy vállalkozás életében nem csak osztalékfizetés keretében kerül szóba az osztalék kérdése, hiszen az osztalékot kapó fél is lehet vállalkozás. A jelenlegi szabályok azt mondják ki, hogy egy adott évi beszámolóban csak a mérleg-fordulónapig ténylegesen be is folyt osztalék összegét lehet kimutatni.

Osztalékelőleg

Az osztalékelőleg szabályai nem módosultak. Kifizetéséről határozhat a taggyűlés, két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban, amennyiben

a társaság közbenső mérleget (vagy beszámolót) készít, és abból megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalékfizetéshez szükséges fedezettel,

a kifizetés nem fogja meghaladni a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét, a saját tőke összege a helyesbítés után sem csökken a törzstőke összege alá.

IFRS beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkozó szabályok változása

IFRS beszámolót készítő vállalkozások esetében az osztalékfizetés (jóváhagyás) szabályai annyiban módosultak 2016-os üzleti évtől, hogy pontosításra került, hogy az IFRS beszámolót készítő vállalkozásoknak is a magyar szabályok szerinti beszámolót készítő vállalkozásokkal azonos számítási szabály alapján kell az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat meghatározni. A módosításban arra is kitérnek, hogy az eredménytartalékként az IFRS-esekre történő áttérés előtt keletkezett ilyen tartalmú tételeit is ki kell mutatnia az IFRS szerinti eredménytartalékban, továbbá szintén az eredménytartalékként kell kimutatni az IFRS-ekre történő áttérést követően a veszteségek fedezetére a jegyzett tőkéből, tőketartalékból vagy egyéb más tartalékból átvezetett összeget is.  Ezeket a szabályokat 2019. január 1-től kezdődő üzleti évekre kell alkalmazni, azonban lehetőség van a 2018-as üzleti évre is figyelembe venni őket.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM  partnere, vezérigazgató-helyettese. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Csökkennek az áfabevételek
2020. október 22.

Az államháztartási hiány óriási megugrását leginkább a járvány okozta többletkiadások indokolják. Az áfabevételek csökkentek, több jelentős adónemből több folyt be a büdzsébe szeptember végéig.