Az osztalék és az osztalékelőleg kifizetésének szabályai
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy vállalkozás alapvető, végső célja a tartós fennmaradás, stabilitás, tevékenységének jövedelmező, profit-maximalizálásra törekvő folytatása, ami mostanában a szokottnál is nagyobb figyelmet, gondosságot igényel, hiszen a vírusfenyegetettség majd minden társaságot rendkívüli helyzetbe hozott.
A kettős könyvvitelt vezető félmillió gazdasági társaság tulajdonosainak egyik legfontosabb jogosultsága, hogy ha a vállalkozásuk nyereségesen gazdálkodik, akkor a befektetésük után, a már teljesített vagyoni hozzájárulásuk – vagy a létesítő okiratban rögzített rend szerinti – arányában osztalékot (hozamot) kapjanak. Osztalékban csak az részesülhet, aki az osztalékfizetésről szóló taggyűlési határozat meghozatalának időpontjában – vagy a létesítő okiratban rögzített más időpontban – tagsági jogok gyakorlására jogosult. Ennek elsősorban üzletrész-adásvételek esetében van jelentősége, amikor kérdésként merülhet fel, hogy az adott üzleti év után járó, de még meg nem állapított osztalék a régi vagy az új tagot illeti-e meg.
A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) és a Számviteli törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatályos előírásai szerint a kft. taggyűlése az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg – az ügyvezetés javaslatára, bár ennek sem kötelező, sem korlátozó jellege nincs – dönthet az osztalék kifizetéséről. Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmát tekintve az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg. [Ptk. 3:335. § (2) bek. e) pont].
2016-tól az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék [Sztv. 39. § (3) bek.], amely csak akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Az osztalékfizetés maximumának kiszámításakor a szabad eredménytartalék és a saját tőke meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévi mérlegkészítés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalékot, részesedést. Ugyanakkor a negatív eredménytartalékkal szemben a tőketartalék nem nyújthat fedezetet. Nézzünk néhány számpéldát a kifizethető osztalék maximumának meghatározására.
Megnevezés |
A kft.-k megjelölése (eFt) |
„A” |
„B” |
„C” |
„D” |
„E” |
„F” |
Jegyzett tőke |
3 000 |
3 000 |
3 000 |
3 000 |
3 000 |
3 000 |
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke |
–1 000 |
–1 000 |
–1 000 |
–1 000 |
–1 000 |
–1 000 |
Tőketartalék |
2 000 |
500 |
1 500 |
500 |
4 000 |
2 000 |
Eredménytartalék |
0 |
0 |
–2 000 |
7 000 |
7 000 |
–5 000 |
Lekötött tartalék |
3 000 |
3 000 |
3 000 |
3 000 |
3 000 |
3 000 |
Értékelési tartalék |
6 000 |
6 000 |
6 000 |
6 000 |
–2 000 |
–3 000 |
Adózott eredmény |
4 000 |
4 000 |
4 000 |
0 |
–5 000 |
7 000 |
Saját tőke az osztalékfizetés előtt |
17 000 |
15 500 |
14 500 |
18 500 |
9 000 |
6 000 |
Mérlegkészítésig elszámolt járó osztalék |
0 |
0 |
0 |
2 000 |
2 000 |
0 |
Megoldás
Megnevezés |
A vállalkozások megjelölése (eFt) |
„A” |
„B” |
„C” |
„D” |
„E” |
„F” |
1. Eredménytartalék |
0 |
0 |
– 2 000 |
7 000 |
7 000 |
–5 000 |
2. Adózott eredmény |
4 000 |
4 000 |
4 000 |
0 |
–5 000 |
7 000 |
3. Mérlegkészítésig elszámolt járó osztalék |
0 |
0 |
0 |
2 000 |
2 000 |
0 |
4. Osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrás |
4 000 |
4 000 |
2 000 |
9 000 |
4 000 |
2 000 |
5. Jegyzett, de … (–) |
–1 000 |
–1 000 |
–1 000 |
–1 000 |
–1 000 |
–1 000 |
6. Tőketartalék (+) |
2 000 |
500 |
1 500 |
500 |
4 000 |
2 000 |
Értékelési tartalék, ha mínusz |
– |
– |
– |
– |
–2 000 |
–3 000 |
8. Összes forrás csökkentő (5.+6.+7., ha ez negatív) |
+1000 |
– 500 |
+ 500 |
– 500 |
+1 000 |
–2 000 |
9. Kifizethető osztalék (4. + 8., ha a 8. negatív) |
4 000 |
3 500 |
2 000 |
8 500 |
4 000 |
0 |
Az osztalékot a kifizetőnél az erre vonatkozó döntés napjával, vagyis a tárgyévet követő üzleti évben kell lekönyvelni eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként, annál pedig, aki kapja (ha az jogi személy) – ugyancsak a járó osztalék döntésének napjával – kell elszámolni bevételként (függetlenül attól, hogy pénzügyileg mikor teljesítik) és követelésként (nem elhatárolásként!). Bár az osztalékról a tárgyévi beszámoló elfogadásakor döntenek, a könyvelésére mégis a következő üzleti évben kerül sor szimmetrikusan, mindkét félnél.
Nem kerülhet sor osztalékfizetésre – hitelezővédelmi okok miatt –, ha a kft. helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a kft. törzstőkéjének a mértékét [Ptk. 3:162. § (1) bek.], vagy ha az osztalékfizetés veszélyeztetné a kft. fizetőképességét [Ptk. 3:184. § (1) bek.]. Amennyiben ennek ellenére történik osztalékfizetés, akkor azt a tagoknak a kft. részére vissza kell fizetniük. [Ptk. 3:186. § (3) bek.]
Úgy gondolom, a koronavírus-járvány miatti gazdasági válsághelyzetben a tulajdonosoknak nem árt egy kis önmérséklést tanúsítaniuk. Pénzügyi megfontoltságból mindenképpen ajánlott csökkenteni, vagy későbbre halasztani az osztalék kifizetését. Több országban ezért a hatóságok nyomatékosan arra kérik a társaságokat, hogy függesszék fel osztalék- és részvényvisszavásárlási kifizetéseiket, illetve a javadalmazási politikájukban szereplő változó javadalmazások teljesítését halasszák el. Egyes elemzők ennek hatására már 40-50%-os osztalékfizetés csökkentéssel számolnak. Összehasonlításként talán érdemes felidézni, hogy a 2008-as pénzügyi válság idején átlagosan 20%-kal csökkentek az osztalékok.
Az osztalékelőleg fizetési szabályairól itt olvashat bővebben.
A cikk szerzője Prof., Dr. Lukács János, a Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet igazgatója (Budapesti Corvinus Egyetem), az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület elnöke, és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.