Az utólagos engedmények az áfában, tao-ban és a számvitelben

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2018. július 10.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha az engedményeket különböző szempontok szerint csoportosítjuk, úgy jellemzően megkülönböztethetjük az azonnali vagy utólagos engedményeket, a számlázott illetőleg nem számlázott (azaz áfaalapot módosító vagy nem módosító) engedményeket, illetőleg céljuk alapján beszélhetünk a fizetési határidőt megelőző pénzügyi rendezésre (skontó), a vásárolt áru mennyiségére (rabatt), vagy egyéb üzletpolitikai célra tekintettel adott engedményekről illetőleg a pénzvisszatérítéses konstrukcióról (amikor az engedmény tényleges nyújtása nem a közvetlen vásárló részére történik).  


Miután az azonnali engedmények közös jellemzője, hogy esetükben az érvényesítés azt jelenti, hogy az adott ügylet kapcsán kiállítandó bizonylat (számla) már elve az engedmény összegével csökkentett összegről szól, így az ilyen típusú engedmények speciális kezelést nem igényelnek sem áfában, sem társasági adóban, sem számvitelben (az értékesített termék, illetőleg nyújtott szolgáltatás a bizonylaton szereplő értéknek megfelelően kerül a könyvekbe). A jogszabályok speciális rendelkezéseket jellemzően az utólagos engedményekre vonatkozóan tartalmaznak, így a továbbiakban ezekkel foglalkozunk.

Áfa

A jogszabályi rendelkezések értelmében az adóalanyoknak lehetőségük van arra, hogy az utólagosan adott árengedménnyel ne csökkentsék az eredeti értékesítés adóalapját. Ezen megoldást a joggyakorlat „nem számlázott árengedménynek” tekinti.  A nem számlázott árengedmény alkalmazása gazdaságilag egyébként akkor indokolt, ha az árengedmény nem rendelhető hozzá egyetlen konkrét szállításhoz, ezáltal a bizonylatkorrekció gyakorlati megvalósítása nehézségekbe ütközhet. Sok esetben nincs is értelme az adóalapot módosítani, hiszen az tulajdonképpen csak adminisztrációs terhet jelent az egyes szereplők oldalán, miután az árengedményt nyújtó adóalany a költségvetésből visszakapott áfát átutalja a kedvezményben részesülőnek, aki ezen összegnek megfelelően korrigálja az általa korábban levont áfa összegét. A nem számlázott árengedmény esetében tehát a felek nem módosítják az árengedménnyel érintett ügylet áfa alapját, ezáltal az árengedmény felek közötti elszámolása nem tartozik az áfa hatálya alá (és mint ilyenről számlát sem lehetséges kiállítani).

Az adóalany dönthet ugyanakkor úgy is, hogy az eredeti értékesítés adóalapját (fizetendő adót) utólag csökkenti, amelynek elengedhetetlen feltétele, hogy az adóalany az eredetileg kibocsátott bizonylatot utólag korrigálja (pénzvisszafizetéses konstrukció esetében egyéb, a jogszabályban foglalt követelményeknek kell eleget tenni). A fizetendő adót csökkentő tétel ilyen esetekben legkorábban abban az adómegállapítási időszakban számolható el, amely időszakban a módosító bizonylat a jogosult személyes rendelkezésére áll.

Számvitel

A szerződésen alapuló, forgalmi engedményt a számviteli törvény értelmében, mint konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag adott (fizetendő) engedményt az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.

Az előrehozott fizetésre tekintettel adott, nem számlázott engedmény esetében ugyanakkor azt kell megvizsgálni, hogy az engedmény miként viszonyul az eredeti ellenértékhez. Ha az engedmény nem haladja meg az ellenérték 3%-át, úgy azt a pénzügyi műveletek ráfordításaként kell kimutatni az engedmény nyújtójánál, míg a 3%-ot meghaladó, nem számlázott engedmény elengedett követelésként kezelendő, azaz annak összegét az egyéb ráfordítások között kell kimutatni. Előfordulhat ugyanakkor az is, hogy az engedmény nyújtására akkor kerül sor, amikor a partner az ellenértéket már megfizette. Ilyen esetekben a 3%-ot meghaladó engedményt (azaz az utólagos visszatérítést) véglegesen átadott pénzeszközként kell kimutatni az egyéb ráfordítások között.

A jogértelmezés alapján minden egyéb utólagos, nem számlázott engedményt elengedett követelésként (azaz egyéb ráfordításként) kell kezelni.

Számlázott (azaz bizonylatkorrekcióval) járó engedmények a nettó árbevétel összegét csökkentik, míg az áfa törvény szerinti pénzvisszafizetéses konstrukció kapcsán egyéb dokumentációval kísért engedményt az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.

Társasági adó

A társasági adó törvény rendelkezései szerint speciális módosító tétel nem kapcsolódik az egyéb ráfordításként könyvelendő, nem számlázott – forgalomra tekintettel adott – árengedményhez.

Nem számlázott skontó esetében, ha annak összege az ellenérték 3%-át nem haladja meg, úgy az adózás előtti eredményt módosító tételt elszámolni szintén nem kell, és a 3%-ot meghaladó kedvezmény, mint elengedett követelés után is az adózás előtti eredményt módosító (növelő) tétel akkor számolandó el, ha az elengedésre kapcsolt vállalkozások között kerül sor.

Abban az esetben viszont, ha a skontó mint véglegesen átadott pénzeszköz került kimutatásra (az engedmény nyújtására akkor kerül sor, amikor a partner az ellenértéket már megfizette, így annak meghatározott része utóbb visszautalásra kerül a partnernek), úgy annak összegével az adózás előtti eredményt meg kell növelni, kivéve, ha az engedmény nyújtója rendelkezik az engedményben részesülő nyilatkozataival (előzetes nyilatkozat, majd az abban foglaltak megerősítése a társasági adóbevallása elkészítését követően), mely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti.

Az egyéb, nem számlázott engedmények után – tekintettel arra, hogy azok elengedett követelésként kezelendők – akkor kell adózás előtti eredményt növelő tételt elszámolni, ha az engedmény nyújtása kapcsolt vállalkozás részére történik.

A számlázott engedmények, mint a nettó árbevétel összegét csökkentő tételekre vonatkozóan a jogszabály adózás előtti eredményt módosító tételt nem tartalmaz. Nem kell módosító tétellel számolni az egyéb ráfordításként kimutatott, a pénzvisszatérítéses konstrukció keretében nyújtott engedmény esetében sem.

Az engedmények adózási, számviteli kezelésére vonatkozóan előbbiekben bemutatott rendelkezések jellemzően a jogszabályokból is egyértelműen levezethetők, ugyanakkor a jogszabályok mellett bizonyos esetekben kellő iránymutatással az adózási illetőleg számviteli kérdések szolgálhatnak.

A cikk szerzője Kardos Péter, az Ecovis Tax Solution partnere. Az Ecovis az Adó Online szakmai partnere. További blogbejegyzések: Ecovis Tax Blog.


Kapcsolódó cikkek:


A behajthatatlan követelés a társasági adóban
2019. augusztus 7.

A vállalkozások üzletmenetük során szembesülhetnek azzal, hogy egy másik adózóval szemben fennálló, elismert, lejárt követelésüket nem tudják érvényesíteni, mert az érintett fél nem fizet, és esetlegesen nem is elérhető. Szintén előfordul, hogy egy társaság utólag értesül arról, hogy egy korábbi partnerét – akivel szemben fennálló követelése még a könyveiben szerepel – törölték a cégnyilvántartásból, kényszertörlési, csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatását követően. A gazdálkodókban felmerül ilyenkor a kérdés: az érintett követelés tekinthető-e, és ha igen, milyen feltételekkel behajthatatlan követelésnek. Az Adó szaklap írása a behajthatatlan követelés számviteli és társaságiadó-vonatkozásait járja körbe.

A pénzügyi lízing számviteli problémái
2019. augusztus 6.

A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak. A lízingbevevők jelentős részénél pedig fel sem merült az áttérés kérdése, így számukra ma is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó, amiről akár azt is hihetnénk, hogy mindent tudunk róla. Az utóbbi idők szakmai megkeresései azonban azt mutatják, hogy a kapcsolódó kérdések újra és újra felmerülnek, hiszen mikor már lassan minden a témához kötődő írás az IFRS 16-ról, annak izgalmas, és gyökeresen új megközelítéséről szól, a lízingbevevőknek még nem ez a fontos…

Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.