Online számla-adatszolgáltatás: ha megcsúszás van

Szerző: Ado Online
Dátum: 2018. július 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mivel a valós idejű adatszolgáltatás sokaknak gondot okoz, a NAV egy hónapos türelmi időt adott az adatszolgáltatásra. Ez azonban nem az online bejelentési kötelezettség elhalasztását jelenti, csupán az azonnali adatszolgáltatás alól mentesít. A csúszásban lévőknek – ha házon belül máshogy nem tudják megoldani a problémát – még mindig a kiszervezés lehet a legjobb megoldás –  áll a Mazars legfrissebb elemzésében.


Egy hónapos szankciómentességet garantál a NAV azoknak a vállalkozásoknak, amelyek számlázó programja nem képes az új szabályok szerinti számlaadat-szolgáltatásra – hívta fel a figyelmet közleményében a Mazars. A türelmi időszak feltétele ugyanakkor, hogy a szükséges adatoknak július végéig be kell érkezniük az adóhatósághoz.

„Számítottunk arra, hogy július 1-jén nem áll majd készen minden vállalkozás az online adatszolgáltatásra, még akkor sem, ha időben megkezdte a felkészülést. Épp ezért sejthettük azt is, hogy a NAV nem fogja rögtön a legszigorúbb (számlánként akár 500 ezer forintos) szankciókat alkalmazni. Eddig azonban nem volt hír semmiféle türelmi időszakról. Most ebben történt változás: az adóhatóság hó végéig nem bírságolja az adatszolgáltatás mulasztását, ha az adott cég képviselője regisztrál az Online Számla rendszerben és a számlaadatok utólag megérkeznek a NAV-hoz” – mondta el Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere.

Fontos tehát, hogy a szankciómentes időszak csak az adatszolgáltatás azonnaliságára vonatkozik, azaz a bejelentésre kötelezett számláknak 2018. július 31-ig ugyanúgy be kell érkezniük az adóhivatalhoz. A mikro- és kisvállalkozások helyzete egyébként egyszerűbb, hiszen ők saját szoftverük helyett egyszerűen használhatják az Online Számlázót. Ehhez szöveges és videós oktatóanyagokat is készített a NAV. Komolyabb problémát jelent az átállás azoknak a cégeknek, amelyek integrált vállalatirányítási és könyvelési folyamataiba nem illeszthető be egy ilyen egyszerű megoldás.

[htmlbox sznkk_2018]

 

Az integrált rendszerek használata főként a nagyvállalatokra jellemző, nekik nagy könnyebbség lehet a türelmi időszak. Az ilyen cégek többsége azonban nagy mennyiségű számlát bocsát ki, ezek Online Számlázóba való feltöltése pedig komoly feladatot róhat rájuk. Az átmeneti időszakra, amíg az ilyen társaságok vállalatirányítási rendszerei nincsenek felkészítve az online számlázásra, a legegyszerűbb és legbiztonságosabb megoldást az nyújthatja, ha a számlázási tevékenységüket kiszervezik egy olyan szolgáltatónak, amely felkészült a valós idejű adatszolgáltatásra.

„Ha egy cég elmaradásban van, és az átmeneti időszakban nem tudja kezelni az adatszolgáltatás miatt keletkező plusz terhelést, akkor mindenképp érdemes elgondolkodni a kiszervezésen. Erre a törvény szerint van is lehetőségük, hiszen írásos meghatalmazás alapján a számla kiállítását más személy számára át lehet adni. Ez jogszerű és viszonylag gyors megoldást adhat – akár csak átmenetileg, a saját rendszer felkészítéséig – a problémára” – idézi a közlemény Szmicsek Sándort.  


Kapcsolódó cikkek:


A behajthatatlan követelés a társasági adóban
2019. augusztus 7.

A vállalkozások üzletmenetük során szembesülhetnek azzal, hogy egy másik adózóval szemben fennálló, elismert, lejárt követelésüket nem tudják érvényesíteni, mert az érintett fél nem fizet, és esetlegesen nem is elérhető. Szintén előfordul, hogy egy társaság utólag értesül arról, hogy egy korábbi partnerét – akivel szemben fennálló követelése még a könyveiben szerepel – törölték a cégnyilvántartásból, kényszertörlési, csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatását követően. A gazdálkodókban felmerül ilyenkor a kérdés: az érintett követelés tekinthető-e, és ha igen, milyen feltételekkel behajthatatlan követelésnek. Az Adó szaklap írása a behajthatatlan követelés számviteli és társaságiadó-vonatkozásait járja körbe.

A pénzügyi lízing számviteli problémái
2019. augusztus 6.

A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak. A lízingbevevők jelentős részénél pedig fel sem merült az áttérés kérdése, így számukra ma is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó, amiről akár azt is hihetnénk, hogy mindent tudunk róla. Az utóbbi idők szakmai megkeresései azonban azt mutatják, hogy a kapcsolódó kérdések újra és újra felmerülnek, hiszen mikor már lassan minden a témához kötődő írás az IFRS 16-ról, annak izgalmas, és gyökeresen új megközelítéséről szól, a lízingbevevőknek még nem ez a fontos…

Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.