Beruházási hitel: a devizanem-váltás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Devizában vagy deviza alapon történő hitelfelvételkor az adós minden esetben árfolyamkockázatot vállal. Az elmúlt évek komoly árfolyamváltozásai akár veszteségbe is fordíthatják a jelentős devizahitellel rendelkező társaságokat.

A gazdálkodó számára a devizában felvett hitel két formában jelent eredménykockázatot. Egyrészt az egyes törlesztések során a devizás kötelezettség könyv szerinti árfolyama és a pénzeszköz-csökkenés közötti különbözet a pénzügyi eredményben kerül kimutatásra mint realizált árfolyamkülönbözet. Másrészt az év végi értékeléskor a gazdálkodó a devizában fennálló kötelezettségét a forduló napi árfolyamra átértékeli, mely során olyan árfolyam-különbözetek is elszámolásra kerülnek, amelyek realizálása valójában még nem történt meg, és – az árfolyamok jövőbeli alakulásától függően – nem is biztos, hogy meg fog történni.

A számviteli törvény lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozás elhatárolja a beruházáshoz, immateriális jószág beszerzéséhez felvett devizahitel év végi értékelése során keletkező nem realizált árfolyamveszteségét. Ehhez az elszámoláshoz részben céltartalék-képzés, részben lekötött tartalék képzése kapcsolódik, amely így osztalékfizetési korlátot jelent.

Az árfolyamváltozatások azonban azt is eredményezték, hogy a vállalkozások egy része menekülni próbált a gyorsan dráguló devizanemben felvett hiteléből úgy, hogy a bankkal kötött szerződésmódosításban megváltoztatták a hitel devizanemét (forintra vagy más devizára). Ha olyan hitel devizanemének a megváltoztatására kerül sor, amelynek nem realizált árfolyamveszteségét a vállalkozás a fentiek szerint elhatárolta, akkor fontos számviteli kérdésként merül fel, hogy mit kell tenni a korábban elhatárolt árfolyamveszteséggel. Ennek eldöntéséhez fontos tisztázni, hogy a korábbi hitel visszafizetéséről és új hitel felvételéről van-e szó, vagy a tartozás pénznemének szerződésmódosítás keretében történő megváltoztatásáról.

Abban az esetben, ha új hitel felvételéről van szó, akkor el kell számolni a korábban nem realizált és elhatárolt árfolyamveszteség jelenlegi teljes feloldásából származó veszteséget (hiszen a szóban forgó kötelezettség, amelyhez az elhatárolás kapcsolódik, ebben az esetben megszűnik). Ha viszont az eredeti kötelezettség nem szűnik meg, csak a devizanemének változtatására kerül sor szerződésmódosítás keretében, akkor az elhatárolást nem kell megszüntetni, mert a szerződésmódosítással történő devizanemváltás nem minősül visszafizetésnek. Az utóbbi esetben azonban figyelni kell arra, hogy ha az átváltás kapcsán árfolyamnyereség kerül elszámolásra, akkor az ennek megfelelő összeggel az elhatárolt árfolyamveszteséget is fel kell oldani.

A devizás beruházási hitel árfolyamveszteségének elhatárolásáról és egyéb kapcsolódó kérdésekről részletesen olvashat Kardos Péter cikkében, amely a Számviteli Tanácsadó 2011/10. számában jelent meg.

---