Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hamarosan itt van május 31., a beszámoló beadásának és közzétételének utolsó napja. Az RSM DTM blogbejegyzésében a leggyakoribb hibákat és a mulasztókat sújtó szankciókat össegzi.
A gazdasági életben május 31. egyet jelent a társasági adóról, az iparűzési adóról, az innovációs járulékról, az energiaellátók különadójáról, a szakképzési hozzájárulás különbözetéről, a hitelintézeti járadékról, illetve a kettős könyvvitel alá tartozó eva-alanyok egyszerűsített vállalkozási adójáról szóló bevallás leadásával. És ha mindez nem lenne elegendő, ez a nap a beszámoló beadási határideje is. Ez már önmagában is szép felsorolás, hát még időben és hibátlanul, a törvényi előírásoknak megfelelően teljesíteni mindent!
A beszámoló benyújtására, illetve közzétételére kötelezett társaságoknak a közzétételre és letétbe helyezésre vonatkozó kötelezettséget a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felé kell teljesíteniük. Az elektronikus nyilvántartó lap az adóhatósághoz is bekerül, így automatikusan ellenőrizni tudják, hogy a kötelezettek közül ki tett, és ki nem tett eleget a beszámoló beadására vonatkozó kötelezettségének.
Korábban, 2002 és 2008 között a vállalkozások nagyon lazán kezelték beszámoló beadási kötelezettségüket: volt olyan cég, amelyik több év múlva tette csak közzé a korábbi évekre vonatkozó beszámolóját. Sok példa volt arra is, hogy bizonyos éveket közzé sem tettek egyes vállalkozások. Ezek nyomán a gazdaság jobb ellenőrizhetősége érdekében az adóhivatal szankciókat vezetett be. A hatóság szigorú pénzbírságokat szab ki azon mulasztókra, akik késve, vagy egyáltalán nem adják be beszámolóikat.
Szankciók
Aki május 31-ig nem küldi be, és nem teszi közzé elektronikusan beszámolóját, azt az adóhatóság 15 napon belül felszólítja a közzétételi kötelezettség teljesítésére. Tavaly csak az első 15 nap után kezdték el a beszámolók ellenőrzését, idén a jogszabály úgy szól, hogy 15 napon belül a NAV hivatalból naponta köteles ellenőrizni és összevetni a közzététel állapotát. A mulasztók számára az adatfeldolgozástól függően fogja kiküldeni a felszólításokat a maximum 500 ezer forintig terjedő pénzbírsággal.
A NAV a pénzbírság mellett felszólítja a vállalkozást, hogy 30 napon belül pótolja a hiányosságát, s tegye közzé a beszámolóját. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a 31. napon a rendszer már jelzi, hogy a következő felszólítást is ki kell küldeni a mulasztó adózónak. Ekkor a hatóság már 1 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhat. A második felszólításban a bírság mellett újabb 60 napot biztosítanak a beszámoló beadására. Amennyiben ez is eredménytelenül telik el, vagyis továbbra sem kerül közzétételre a beszámoló, akkor hivatalból törlik a társaság adószámát.
| Mérlegképes Kreditkártya |
|---|
|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
Az adószám törlésével egy időben kezdeményezik a cégbíróságnál a cég megszűntnek nyilvánítását. A cégbíróság ezek után felszólítja az adózót, hogy állítsa vissza a törvényes működését, tegye közzé a beszámolóját. Amennyiben a cégbíróság sem jár eredménnyel, akkor megszűntnek nyilvánítja a céget, és megindítja kényszertörlési eljárást. A cég törlése mellett sor kerül az egyedüli, vagy többségi befolyással rendelkező tag, vezető tisztségviselő eltiltására, aki így 5 évig nem tölthet be más vállalkozásnál azonos tisztséget.
Amennyiben a céget törlik a cégnyilvántartásból, és vagyon hiányában a hitelezőket nem tudták kifizetni, a hitelező a bíróságtól kérheti a többségi befolyással rendelkező tag/vezető tisztségviselő felelősségének megállapítását.
Jogkövetkezmények tekintetében az adóhatóság az utóbbi időben erőteljesen lép fel: peres úton a megszüntetésre kerülő cég korábban korlátolt felelősségű tagját és ügyvezető igazgatóját is előveheti.
A mulasztási bírság kiszabásánál a NAV figyelembe veszi, hogy az adózó életútjában milyen korábbi események voltak. Így például egy patyolat tiszta előélettel rendelkező adózó legfeljebb 100 000-200 000 forintos maximum bírságra számíthat, hiszen gyakorlatilag az is előfordulhat, hogy valami technikai hiba miatt nem tudta időben beadni a beszámolóját. Vannak esetek, amikor az adózó bizonyítani tudja, hogy bizonyos akadályokba ütközött, és ilyenkor akár fellebbezhet is a bírság kiszabása ellen. Az utóbbi években a szigorítások miatt azért a legtöbb adózó jogkövető magatartást tanúsít, és határidőre közzéteszi a beszámolóját.
Leggyakoribb hibák
A tipikus hibák egyike, hogy rossz vagy üres fájlt csatolnak a beküldéskor a nyomtatványhoz. A pdf készítését követően mindig célszerű ellenőrizni, hogy ha megnyitjuk a fájlt, valóban látszanak-e a beszámoló becsatolt részei.
Gyakori hibaként fordul elő az is, hogy a beszámoló kitöltésekor 4 mellékletet jelölnek meg csatolmányként, de ténylegesen csak 3 dokumentumot csatolnak a beadáskor. Ez is technikai hibának számít, így újra be kell fizetni a 3000 forintos közzétételi díjat, és már az új befizetést igazoló pdf-dokumentummal kell a beszámolót újra beadni.
Sokan abba a hibába is beleesnek, hogy egy visszadobott beszámoló javítását követően ugyanazzal a befizetést igazoló dokumentummal nyújtják be újra a beszámolót, mint az előzőt. Pedig egy befizetési igazolást csak egyszer lehet felhasználni.
További hibák, amelyekre érdemes figyelni:
Célszerűnek tartom azt is, ha a beszámolót beküldő személy a beküldés után ellenőrzi az interneten, hogy valóban közzétették-e. Ez azért fontos, mert ha rövid időn belül nem látja, nem tud rákeresni a honlapon, akkor valami nem stimmel. Sokszor így gyorsabban kiderül a hiba, mert az automatikusan visszakapott üzenetet kevesen szokták megnézni az értesítési tárhelyen. Több esetben is tapasztaltuk, hogy véletlenül a korábbi év nyomtatványát kitöltve küldték be a beszámolót, amely így nem minősült közétettnek.
Megőrzési kötelezettség
A jogszabály előírja, hogy aki a beszámolót az ügyfélkapun keresztül benyújtja, azaz elektronikus aláírásával ellátta azt, annak 8 évig papír alapon olvasható formában kötelező megőriznie a beszámolót. Ezzel tudja igazolni a beszámoló valódiságát és tartalmát a későbbi esetleges ellenőrzések során.
A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. partnere, számviteli üzletágának vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
