Borszámvitel: fehér vagy vörös?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A borászat nemcsak különleges ágazat, gazdasági tevékenység, hanem a számviteli elszámolásokat illetően is speciális.
A bor előállításával foglalkozó gazdasági társaságok a mezőgazdasági vállalkozások közé tartoznak, és speciális sajátosságaiknak köszönhetően a rutinszerű számviteli elszámolások nem mindig vezetnek eredményre.
A borkészítéssel kapcsolatban alapvetően három fázis különíthető el:
- a szőlőültetvényi munkálatok,
- a feldolgozási folyamatok, illetve
- a palackozási tevékenység.
Borspecifikus számlakeret és számlatükör
A mezőgazdasági termékek sajátosságait figyelembe véve a közvetlen önköltséget célszerű az utókalkuláció módszerével megállapítani. Ekkor a 6. Költséghelyek, általános költségek és 7. Tevékenységek költségei számlaosztályok használata nagyban elősegíti az önköltség pontos meghatározását.
Készletnyilvántartás
A bor előállítása során, miközben a szőlőből bor lesz, többfajta folyamat megy végbe, ennek következtében a félkész termékek, illetve a befejezetlen termékek tárháza igen széles. A borászattal foglalkozó gazdasági társaság a tulajdonában lévő készletek változását az úgynevezett szőlőbor-pincekönyvben köteles vezetni. A pincekönyv adatai alapján tárgyidőszakonként – évente két alkalommal – kötelező megállapítani a készletváltozásokat és a tárgyidőszak tényleges zárókészletét. A készletnyilvántartással kapcsolatban alkalmazott, az analitikus nyilvántartásokhoz kapcsolódó sajátos bizonylatok a mázsajegy, a szállítólevél, az elektronikus egyszerűsített kísérő okmány (e-EKO), az elektronikus termékkísérő okmány (e-TKO) és a borkísérő okmány (BKO).
A szőlőtermeléssel kapcsolatos számviteli sajátosságok
A szőlőtermelés közvetlen előállítási költségein belül a következők elkülönített elszámolása szükséges:
- A folyó évi növénytermelés költségei: a tárgyévben betakarított szőlő összes költségét tartalmazzák, függetlenül attól, hogy melyik évben merültek fel. Egy adott termékre vonatkozóan felölelik a vele kapcsolatos első munkaművelettől (pl. talaj-előkészítés) a végleges tároló helyre történő beszállításig az összes felmerült közvetlen költséget.
- A következő év vagy évek növénytermelésének költségei: azok a költségek, amelyek csak a következő évi szőlő előállítása érdekében merültek fel (pl. talajjavítás, metszés), vagy amelyek több évre hatnak, és értéküket az érintett évek között időarányosan meg kell osztani (pl. szervestrágyázás).
- Az ültetvénytelepítés és -ápolás költségei: az ültetvény a számviteli törvény szerint „egyéb építménynek” minősül, és telepítése, kialakítása mellett a pótlása, ápolása, károkozók elleni védelme egyaránt beruházási tevékenységnek számítanak, amely beruházást a termőre forduláskor kell a tárgyi eszközök között aktiválni.
A bor közvetlen önköltségének meghatározása
A bor közvetlen önköltségének meghatározásakor célszerű az alapvető folyamatokat számba venni a hozzájuk tartozó költségekkel:
- szőlőművelés költségei: mezei leltár értéke, permetszerek, műtrágya költsége, alkalmi munkavállalók bérköltsége stb.
- feldolgozás költségei: felvásárolt szőlő anyagfelhasználása, tisztító- és fertőtlenítő szerek, a feldolgozás energiaköltsége stb.
- palackozás költségei: borkezelési anyagok, borászati gázok, csomagolási költségek stb.
A borászati tevékenység számviteli specialitásairól részletesen olvashatnak Dr. Kántor Béla és Tóth Zsuzsanna cikkében, amely a Számviteli Tanácsadó 2012/9. számában jelent meg.