Egészségpénztári számláról fizetett ügylet bizonylatolása (I. rész)


Az egészségpénztári számláról fizetett ügyletekkel kapcsolatosan az elmúlt években többször is változott a hivatalos adóhatósági álláspont arra vonatkozóan, hogy a számlát az egészségpénztár vagy a pénztári tag nevére kell kiállítani. A kérdésben az adózással foglalkozó szakemberek körében is bizonytalanság érzékelhető. Cikkünkben ezért összefoglaljuk, hogyan alakult a témával kapcsolatos adóhatósági álláspont. 

  1. június 30-ig: vegyes kép

Sokunk számára ismerős az a helyzet, hogy gyógyszert vásárolunk, magánorvosi vizsgálatot veszünk igénybe stb., fizetéskor pedig számlát kérünk, hogy a pénzt vissza tudjuk kérni az egészségpénztárunktól. 2020. nyara előtt az egészségpénztárak jellemzően akkor fizettek, ha a számlán a pénztár neve és címe, valamint a pénztártag neve és tagi azonosítója is szerepelt.

A pénztártagok ennek megfelelően kérték a gyógyszertárban, a gyógyászatisegédeszköz-boltban, a magánorvosi rendelésen stb. a számla kiállítását. A pénztáros, recepciós néha mérgelődött ugyan, de különösebb nehézségek nélkül kibocsátotta a számlát a kért adatokkal.

Az adóhatóságot időnként megkeresték azzal a kérdéssel, hogy ki is valójában a számla címzettje például egy magánorvosi rendelésen végzett vizsgálat esetén. A válaszoló vérmérsékletétől és álláspontjától függően erre az alábbi válaszok valamelyike született:

  • A szolgáltatást nyújtó adóalany (példa szerinti esetben a magánorvos) ügyfele a beteg. Az a tény, hogy a beteg egészségpénztári tagsággal rendelkezik, az adóalanynak a magánorvosi rendelés keretében teljesített ügyletek kapcsán felmerülő számla- és nyugtakibocsátási kötelezettsége szempontjából akkor bír relevanciával, ha a beteg a szolgáltatások díját el akarja számolni a pénztárral. A számlán tehát a vevő a magánszemély, az egészségpénztár adatait tájékoztató jelleggel szükséges feltüntetni, hogy az összeg kifizethető legyen.
  • A szolgáltatást az adóalannyal szerződött egészségpénztár veszi igénybe a magánszemély tag javára, ezért a számlán az egészségpénztár a vevő. A tag adatait tájékoztató jelleggel szükséges feltüntetni, hogy az összeg kifizethető legyen.

Adójogi szempontból mindenesetre általában nem volt különösebb jelentősége annak, hogy a vevő adatainál a pénztár és a tag adatai is szerepeltek.

  1. július 1-től: a NAV (és a PM) szerint a tag a vevő

A helyzet gyökeresen megváltozott, amikor 2020. július 1-jétől a jogalkotó előírta, hogy a belföldi áfaalanyok részére belföldön teljesített ügyletekről kibocsátott számlákról és számlával egy tekintet alá eső okiratokról a kibocsátó adóalanyoknak értékhatártól függetlenül adatot kell szolgáltatniuk a NAV felé, és az áthárított áfát tartalmazó számlákról a befogadóknak is adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóság felé, továbbá a számlán az adóalany partner adószámát is fel kellett tüntetni.

A kibocsátók számára ezért lényegessé vált, hogy a számla vevőadatainál az adóalanynak minősülő egészségpénztár vagy a magánszemély tag adatai szerepeltetendőek, hiszen ettől függött, hogy van-e adatszolgáltatási kötelezettségük, és kell-e adószámot is elkérniük. Az egészségpénztárak pedig azért kezdtek el érdeklődni a NAV-nál a témában, hogy megtudják, befogadóként kell-e adatot szolgáltatniuk.

A NAV honlapján 2020. augusztus 4-én megjelent “Gyakran ismételt kérdések a számlaadat-szolgáltatással, számlázással kapcsolatban” című tájékoztató – melyet a NAV a Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztályával egyeztetve adott ki – 14. kérdés-válasza az alábbiakat tartalmazta:

14. kérdés: Számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá esik-e a magánszemély felé teljesített ügylet, ha a magánszemély azt az egészségpénztári számlája terhére kívánja elszámolni, és kéri, hogy a számlán tüntessük fel az egészségpénztár adatait?

Az Áfa tv. 10. számú mellékletének 1. pontja értelmében az adóalany köteles az állami adó- és vámhatóság részére adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítéséről – ide nem értve a 89. § szerinti termékértékesítést -, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról. A hivatkozott előírás alapján nem esik számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá a nem adóalany magánszemélynek teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított/kibocsátott számla.

A kérdés szerinti esetben az egészségpénztári szolgáltató nem az egészségpénztárnak nyújt szolgáltatást, értékesít terméket, hanem a magánszemélynek. Ezt támasztja alá az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bekezdés e) pontja, 2. § (6) bekezdés b) pontja, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 24/C. §-a is. Az utóbb hivatkozott jogszabályi előírás alapján az egészségpénztár adatait azért kell szerepeltetni az ügyletről kiállított/kibocsátott számlán, mert ez az ellenérték egészségpénztárból való megtérítésének a jogszabályi feltétele.

Tehát, mivel az adott esetben a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő magánszemély, a számla nem esik számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá, függetlenül attól, hogy azon – az ellenérték egészségpénztárból való finanszírozása miatt – szerepelnek az egészségpénztár adatai is. Az ilyen számláról 2021. január 1-jétől, az Áfa tv. 10. számú mellékletének ezen időponttól hatályos előírásai alapján szolgáltatandó adat.

[Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bekezdés e) pont, 1993. évi XCVI. törvény 2. § (6) bekezdés b) pont, 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 24/C. §]”

Ezen a ponton tehát a NAV Pénzügyminisztériummal egyeztetett álláspontja az volt, hogy a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő a pénztártag, az egészségpénztár adatai a finanszírozás miatt szerepelnek a számlán.



Kapcsolódó cikkek

2022. november 11.

Bizonytalan nyereségadópozíciók kezelése az IFRS-ben

Aki valaha készített adóbevallást, annak nem kell magyarázni, hogy a bizonytalanság – különösen az értelmezési bizonytalanság – mennyire gyakran jelentkezik az adózás területén. Néha a jogszabályok értelmezése vezet nem egyértelmű eredményre, néha a tranzakció összetett és újszerű jellege adja fel a leckét a szakembereknek. Nem vitás, hogy azt is el kell fogadni a területen munkálkodóknak, hogy olyan adórendszert és jogi környezetet építeni nem lehet, ahol ez a bizonytalanság teljesen elkerülhető.

2022. november 10.

Elektronikus számla és archiválás – mi van a papírhegyen túl?

Most már biztosra vehető, hogy a pandémia nem csak felgyorsította a digitalizációt és automatizációt a vállalkozások életében, de átformálta az üzletviteli folyamatokat is. Az adminisztráció átalakításának kezdő lépését jelentheti az áttérés az elektronikus számlázásra. Egyre több társaság preferálja az érintésmentes fizetést és a nem papíralapú számlázást, ezért olyan e-számla megoldást keres, amely kompatibilis a távmunkával, automatizálja belső folyamatait és növeli a hatékonyságot is.