Egészségpénztári számláról fizetett ügylet bizonylatolása (III. rész)


2022-re a korábbi eltérő jogértelmezések összehangolását követően egyértelműnek látszik az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium álláspontja: az Öbr. 24/C. §-a szerinti esetekben a pénztár, a 24/D. § szerinti esetekben a pénztártag felé kell számlázni. Számlázási és online számla adatszolgáltatási szempontból tehát megoldottnak tekinthető a helyzet. Ugyanakkor idén nyáron bekövetkezett egy olyan változás, aminek eredményeként egészen váratlan ponton jelent problémát az, hogy egyes esetekben nem a pénztártag, hanem a pénztár tekintendő vevőnek a hivatalos álláspont értelmében.

2022. szeptember 1-től: élet a kata után

Az idei nyár egyik nagy visszhangot kapott adótörvénye a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Újkata tv.) volt, amely év közben, 2022. augusztus 31-ei hatállyal radikálisan megszüntetett egy adónemet (a “régi” katát), kísértetiesen hasonló névvel és adóteherrel, azonban radikálisan leszűkített kör számára elérhető módon létrehozva 2022. szeptember 1-jétől egy másikat (az “új” katát).

Az “új” kata egyik lényeges ismérve, hogy az Újkata tv. a taxis személyszállításból származó bevételt, továbbá a fizetési számlán jóváírt kamatot kivéve nem engedi meg az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti kifizetőtől történő bevételszerzést:

“5. § (1) A kisadózói adóalanyiság megszűnik

g) a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, ide nem értve a TESZOR32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt, továbbá a fizetési számlán jóváírt kamatot.”

Jól látszik, hogy önmagában a kifizető felé történő számlázás még nem eredményezi a kataalanyiság megszűnését, a bevétel megszerzése viszont már igen, méghozzá előző nappal, tehát a bevétel megszerzésekor már a törvény erejénél fogva nem lehet katás a vállalkozó. Ebből következően ugyanakkor kifizető felé már számlázni sem érdemes, hiszen nem nagyon van olyan vállalkozás, amely megelégszik a számla kibocsátásával, a bevétel megszerzése nélkül.

Számos vállalkozó sokkolódott, mivel azt gondolták, hogy kifizető csak cég lehet, tehát ha nem dolgoznak céges partnereknek, akkor az új rendszerben is lehetnek kataalanyok. Valójában azonban kifizetőnek minősülhetnek olyan partnereik is, amelyekről ezt nem is gondolták volna, például a társasházak, vagy éppen egy másik egyéni vállalkozó.

Az Art. értelmező rendelkezéseket tartalmazó 7. § 31. pontja értelmében ugyanis “kifizető:

a) az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti,

b) kamat esetében, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják,

c) tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében a megbízott (bizományos),

d) külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki,

e) külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet,

f) minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet,

g) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette,

h) az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek,

i) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) § 4. pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 87. §-a szerinti külföldi vállalkozást,

j) letétből történő kifizetés esetén nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó”.

Az Öbt. 6. § (1) bekezdése értelmében a pénztár jogi személy, az Art. 7. § a) pontjának ez a feltétele tehát teljesül.

Az “adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat” egyes értelmezések szerint már problémásabb, mivel mind a “régi”, mind az “új” kata rendszerében a partner bevételt, nem pedig jövedelmet juttat. Az Art. megfogalmazása e szempontból szerencsétlennek tekinthető, mindazonáltal a gyakorlatban a bevétel juttatását is ideérti az adóhatóság: a bevétel vagy jövedelem juttatásának dilemmája az elmúlt években sem jelentett fennakadást annak során, hogy például az 1 millió forint feletti bevételt juttató partnerek adatszolgáltatási kötelezettsége vagy a 3 millió forint feletti bevételt juttató partnerek adómegállapítási, -bevallási és –fizetési kötelezettsége értelmezhető legyen. (Megjegyzendő, hogy szigorúan véve nem kizárólag a kata rendszerében nem beszélhetünk a partner által juttatott jövedelemről, hiszen például egy átalányadós egyéni vállalkozónak sem jövedelmet, hanem bevételt juttat a megrendelő; a jövedelmet a vállalkozónak kell megállapítania a bevételből, a jogszabály által meghatározott költséghányaddal számítva.)

Összességében tehát elmondható, hogy az egészségpénztár az Art. szerinti kifizetőnek minősül. Ebből viszont egyenesen következik, hogy ha az Újkata tv. alanya egészségpénztár felé számláz, a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik az “új” kataalanyisága.

Ennek eredményeként tapasztalhatták augusztus során a betegek, hogy a magánorvosaik egymás után azt jelzik: szeptembertől nem fognak tudni egészségpénztári számlát kibocsátani.

Izgalmas jogértelmezésre ad egyébként lehetőséget az a körülmény, hogy az egészségügyi szolgáltatóknál jellemzően a beteg fizet, aki a számla alapján kapja vissza a pénzt az egészségpénztártól. Vajon ebben az esetben a kifizető (a pénztár) juttat bevételt a szolgáltató részére, vagy – harmadik félként – a magánszemély, aki aztán elszámol az egészségpénztárral? De még ha közvetlenül a magánszemély egészségpénztári számlájáról kerül sor az ellenérték kiegyenlítésére, akkor is ott a dilemma, hogy az egészségpénztár saját nevében fizeti-e ki az összeget a magánszemély egészségpénztári egyenlege terhére, más szóval ki is juttatja tulajdonképpen a bevételt.

További érdekes kérdés, ha az egészségpénztárakat kifizetőknek tekintjük, hogy vajon az elmúlt években hány egészségpénztár szolgáltatott adatot a NAV felé a ’K102 jelű nyomtatványon a kata-alanyok részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő, 1 millió forintot meghaladó összeg tekintetében, és az egészségügyi szolgáltatók vajon jelentették-e a ‘KATA nyomtatványon ezeket a bevételeket. Ha pedig ugyanazon egészségügyi szolgáltató felé elérte a naptári éven belül a 3 millió forintot az egészségpénztár által kifizetett összeg, bevallották és megfizették-e a 40%-os adót? Ha ugyanis ők minősülnek a szolgáltatás igénybevevőinek, és egyszersmind a bevételt juttató kifizetőnek is, akkor a kifizetői adatszolgáltatási és bevallási kötelezettségek a pénztárakat is terhelték az elmúlt években.

Tekintettel az állami egészségügy állapotára, a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétele kikerülhetetlennek tűnik az elkövetkező időkben is. Az is egyértelműnek látszik, hogy az öngondoskodásra továbbra is szükség lesz. Már csak az a kérdés, hogy ezek miatt fog-e újfent változni a Pénzügyminisztérium álláspontja arra vonatkozóan, hogy az egészségügyi szolgáltatásoknak ki az igénybevevője, vagy valamilyen más megoldást találnak arra, hogy a lakosság továbbra is fel tudja használni az egészségpénztári megtakarításait – egészségügyi szolgáltatásokra…



Kapcsolódó cikkek

2022. október 26.

Egészségpénztári számláról fizetett ügylet bizonylatolása (II. rész)

Cikkünk első részéből kiderült, hogy 2020 nyarán a NAV Pénzügyminisztériummal egyeztetett, az adóhatóság honlapján közzétett hivatalos álláspontja az volt, hogy akár termék beszerzésére, akár szolgáltatás igénybevételére kerül sor egészségpénztári számláról történő finanszírozással, a vevő, igénybevevő a pénztártag, így a számlázásnak és az online számla adatszolgáltatásnak is ehhez kell igazodnia. A későbbiekben azonban ez az álláspont megváltozott.
2022. október 19.

Egészségpénztári számláról fizetett ügylet bizonylatolása (I. rész)

Az egészségpénztári számláról fizetett ügyletekkel kapcsolatosan az elmúlt években többször is változott a hivatalos adóhatósági álláspont arra vonatkozóan, hogy a számlát az egészségpénztár vagy a pénztári tag nevére kell kiállítani. A kérdésben az adózással foglalkozó szakemberek körében is bizonytalanság érzékelhető. Cikkünkben ezért összefoglaljuk, hogyan alakult a témával kapcsolatos adóhatósági álláspont.