Egészségpénztári számláról fizetett ügylet bizonylatolása (II. rész)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikkünk első részéből kiderült, hogy 2020 nyarán a NAV Pénzügyminisztériummal egyeztetett, az adóhatóság honlapján közzétett hivatalos álláspontja az volt, hogy akár termék beszerzésére, akár szolgáltatás igénybevételére kerül sor egészségpénztári számláról történő finanszírozással, a vevő, igénybevevő a pénztártag, így a számlázásnak és az online számla adatszolgáltatásnak is ehhez kell igazodnia. A későbbiekben azonban ez az álláspont megváltozott.
2020 végén: ellentétes PM-álláspontok
Annak érdekében, hogy az online számla adatszolgáltatás az előzőekben említett NAV-tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően történjen meg, volt olyan számlázási szolgáltató, amely azt jelezte egészségpénztár partnerei felé, hogy a számlán kizárólag a szolgáltatást igénybevevő magánszemély, tehát a pénztártag tüntetendő fel vevőként.
Az egészségpénztárak egy része nem értett egyet az említett jogértelmezéssel, különösen, mivel volt köztük, aki korábban ezzel ellentétes tájékoztatást kapott, ezért úgy érezték, a kérdés megítélése ellentmondásos. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) az eltérő információk által uralt helyzet tisztázása érdekében a Pénzügyminisztériumhoz fordult.
A megkeresésre a Pénzügyminisztérium Pénzügyi Szabályozási Főosztálya állásfoglalást adott ki, amely szerint a NAV álláspontja ellentmondásban van a jogszabályi rendelkezéssel, illetve a jogalkotói szándékkal. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öbr.) 24/C. §-a alapján levezette, hogy az egészségpénztári szolgáltatásokat a pénztár a közte és az egészségpénztári szolgáltató között létrejött szerződés alapján nyújtja. Az egészségpénztár csak az egészségpénztári szolgáltató által a pénztár nevére kiállított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő számla ellenében teljesíthet kifizetést. Álláspontjuk szerint téves a NAV (és így közvetve a PM Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztályának) értelmezése, amely szerint pusztán az elszámolhatóság miatt szükséges a pénztár nevét a számlán szerepeltetni. A pénztár neve azért kerül a számlára, mert a pénztár áll szerződéses kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatóval, nem a pénztártag. Ez még akkor is így van, ha a szolgáltatást természetéből adódóan csak a magánszemély, azaz a pénztártag veheti igénybe.
Csak abban az esetben kell a pénztártag nevére kiállítani a számlát, amikor az ügylettel kapcsolatban az Öbr. alapján nincs szükség az egészségpénztár és a pénztári szolgáltató közötti szerződéskötésre (így például gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlása esetén). Ezekről az esetekről az Öbr. 24/D. § rendelkezik.
A Pénzügyminisztériumon belül az utóbbi értelmezés bizonyult erősebbnek. Ennek eredményeként megszületett a NAV-nak a Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztályával egyeztetett hivatalos álláspontját tükröző 2022/1. Adózási kérdés, amit a NAV a honlapján is közzétett.
Az adózási kérdés szerint annak megítélése során, hogy az egészségpénztári számla terhére vásárolt termék, igénybevett szolgáltatás tekintetében ki minősül vevőnek, figyelemmel kell lenni az Öbr. előírásaira.
Az egészségpénztári szolgáltatásokat a pénztár az Öbr. 24/C. § alapján az egészségpénztár és az egészségpénztári szolgáltató közötti szerződés alapján nyújtja. Az egészségpénztár csak az egészségpénztári szolgáltató által a pénztár nevére kiállított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő számla ellenében teljesíthet kifizetést. Emellett az Öbr. rendelkezése alapján a számlán, az igénybe vevő pénztártag (közeli hozzátartozó) nevét vagy azonosítóját is feltünteti az egészségpénztári szolgáltató.
Tekintve, hogy ezekben az esetekben az egészségpénztár áll szerződéses viszonyban a szolgáltatóval, az egészségpénztári szolgáltatónak az ügyletről az egészségpénztár (vevő) részére kell kiállítania a számlát. Ez még akkor is így van, ha a szolgáltatás természetéből fakadóan azt csak magánszemély veheti igénybe, a pénztártag (illetve közeli hozzátartozója) ugyanis ebben a jogviszonyban nem vevő, hanem kedvezményezett. Az előzőekből következően a számla kiállítása és a számlaadat-szolgáltatás teljesítése során az egészségpénztári szolgáltatónak ezen ügyletek esetében az Áfa tv. adóalany részére kibocsátott számlára vonatkozó előírásait kell alkalmaznia.
A pénztártag nevére csak abban az esetben lehet kiállítani a számlát, amikor az ügylettel kapcsolatban az Öbr. alapján nincs szükség az egészségpénztár és a pénztári szolgáltató közötti szerződéskötésre (így például gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlása esetén). Ezekről az esetekről az Öbr. 24/D. § rendelkezik.
A fentiek szerint immár a NAV-nak a Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztályával egyeztetett hivatalos álláspontja is az, hogy az Öbr. 24/C. §-a szerinti esetekben a pénztár, a 24/D. § szerinti esetekben a pénztártag felé kell számlázni.
Mindezekből következően az Öbr. 24/C. § szerinti esetekben
- a pénztár a vevő,
- a pénztár nevén és címén kívül az adószámának is szerepelnie kell a számlán,
- a számlán az Öbr. előírásai értelmében az igénybe vevő pénztártag (közeli hozzátartozó) nevét vagy azonosítóját is fel kell tüntetni,
- az online számla adatszolgáltatási kötelezettség a vevőnek minősülő pénztár nevére és címére is kiterjed.
Az Öbr. 24/D. § szerinti esetekben viszont
- a pénztártag (vagy a pénztárhoz bejelentett közeli hozzátartozó) a vevő,
- ezért a pénztártag (közeli hozzátartozó) nevére kell kiállítani a számlát,
- az online számla adatszolgáltatási kötelezettség ugyanakkor a nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla esetében a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére és címére nem terjed ki.
