Egyszerűsített adattartalmú számla alkalmazási szabályai (I. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyszerűsített adattartalmú számlát egyik leggyakoribb alkalmazási köre alapján a köznyelvben sokan csak “készpénzes számla” néven emlegetik, ez azonban félrevezető, hiszen egyrészt nemcsak készpénzfizetés esetén lehet ilyen számlát kiállítani, másrészt egy készpénzes ügyletről is készülhet teljes adattartalommal kibocsátott számla. Milyen bizonylat is tehát az egyszerűsített adattartalmú számla, és mikor használhatjuk?

A törvény ezt a bizonylattípust olyan esetkörökre vezette be, amikor ugyan ki kell bocsátani számlát, de valamilyen okból az általánosan előírtnál kevesebb adatot is elegendő rajta feltüntetni.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) meghatározza, hogy milyen esetekben kell számlát kibocsátani. A főszabály az, hogy minden belföldi teljesítési helyű ügyletről számlának kell készülnie, ha a vevő, igénybe vevő az értékesítőtől eltérő személy, szervezet. (Megjegyzendő, hogy a teljesítési hely meghatározásánál mindig az Áfa tv. előírásaiból kell kiindulni, mivel az áfa rendszerében az ügylet gyakran nem a fizikai megvalósulás helyén minősül teljesítettnek.)

A törvény azonban kivételszabályokat és speciális szabályokat is meghatároz.

A kivételek arról rendelkeznek, mikor nem kell belföldi ügyletnél sem számlát kibocsátani: Egyes adómentes ügyletekről elegendő számviteli bizonylatot kiállítani. Ha pedig

  • a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő nem adóalany,
  • az ellenérték adót is tartalmazó összege nem éri el a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget,
  • azt a vevő, igénybevevő legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul megtéríti, és
  • számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri,

úgy az adóalany nyugta kibocsátásáról köteles gondoskodni. Amennyiben viszont a vevő kér számlát, akkor az nem váltható ki nyugtával. Az adóalany ugyanakkor maga is dönthet úgy, hogy, habár adhatna számla helyett nyugtát, mégis inkább számlát bocsát ki. (A számlakibocsátás alóli mentesülés részletszabályaival külön cikkben foglalkozunk.)

A speciális szabályok azt határozzák meg, mikor kell számlát készíteni annak ellenére, hogy nincs belföldön teljesült ügylet:

  • Az adóalany részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet.
  • Az adóalany részére adóalanynak és jogi személynek sem minősülő személy, szervezet fizet előleget, aminek az összege eléri a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, vagy ez alatti összeg esetén is, ha a vevő, igénybevevő kéri számla kibocsátását.
  • Külföldön teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén is a magyar szabályok szerinti számlát kell kibocsátani, ha az adóalanynak belföldön van az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye).
  • Ha az ügylet az Európai Közösség másik tagállamában teljesült, további feltétel, hogy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás a teljesítés tagállamában fordított adózás alá tartozzon, tehát az ügylet utáni adófizetési kötelezettség ne a belföldi számlaadásra kötelezettet, hanem a másik tagállambeli termékbeszerzőt, szolgáltatás-igénybevevőt terhelje.

A számla kötelező adattartalmát az Áfa tv. 169. §-a határozza meg. Bizonyos eseteknél – amelyek részben átfedést mutatnak a fenti kivételes és speciális körökkel – ugyanakkor a jogalkotó úgy ítélte meg, hogy egyszerűsített adattartalommal is elegendő a számlát kiállítani, 2013-tól pedig a 100 euró alatti értékesítéseknél is lehetővé tette ezt.

Esetkörönként eltérő lehet, hogy az Áfa tv. 169. §-ában előírtak közül mely adatot lehet elhagyni, illetve mit kell a számlán feltüntetni, ezért az alábbiakban az Áfa tv. 176. §-ában felsorolt kategóriákat egyenként taglaljuk.

Egyszerűsített adattartalmú számla

Adóalany vagy nem adóalany jogi személy vevő előleget fizet

Az Áfa tv. 176. § (1) bekezdés a) pontja arra az esetre teszi lehetővé az egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátását, amikor adóalany vagy nem adóalany jogi személy az értékesítő adóalany részére előleget fizet, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek. Amint azt már említettük, ilyen esetben kötelező a számlakibocsátás, de forintban kifejezett adatok esetén ez elvégezhető egyszerűsített adattartalommal.

Ekkor a számlán az adóalap, a természetes mértékegységben kifejezhető adó nélküli egységár és az alkalmazott árengedmény helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, az adó mértéke (a 27, a 18 vagy az 5 %-os adókulcs) helyett pedig az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerinti százalékérték, az ún. felülről számított adómérték (21,26 %, 4,76 % vagy 15,25 %) feltüntetése kötelező. Az áthárított adó összege viszont nem szerepelhet a számlán. Az ellenérték adót is tartalmazó összegéből annak adótartalmát a vevő a 83. § szerinti, előbb említett százalékérték alkalmazásával állapíthatja meg.

Ha tehát vevőként kapunk egy egyszerűsített számlát, amin 127 000 forint adót is tartalmazó ellenérték és 21,26 %-os ún. felülről számított adómérték szerepel, akkor ki tudjuk számítani, hogy az adótartalom (127 000*0,2126=) 27 000 Ft, az adóalap pedig az adót is tartalmazó ellenértéknek és az adónak a különbözete: (127 000 –27 000=) 100 000 forint. Így a kibocsátó által alkalmazott egyszerűsítés ellenére egyértelműen meghatározható a levonható áfa összege.

Adóalanynak és jogi személynek sem minősülő személy, szervezet fizet előleget

Adóalanynak és jogi személynek sem minősülő személy, szervezet által fizetett előlegről, ha annak az összege nem éri el a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, és a partner nem kéri számla kibocsátását, egyáltalán nem kell számlát kiállítani, elegendő számviteli bizonylattal igazolni az előleg átvételét.

Ha viszont az előleg összege eléri az említett értékhatárt, vagy 900 000 forint alatti ugyan az előleg összege, de a vevő kifejezetten kéri a számla kibocsátását, akkor a számlázás kötelező. Forintban kifejezett számlaadatok esetén azonban az Áfa tv. 176. § (1) bekezdés b) pontja értelmében ekkor is lehetőség van egyszerűsített számla kiállítására. (A törvény ugyan szó szerint csak a vevő által kért számlakibocsátás esetét említi, az értékhatárt meghaladó előleget nem nevesíti külön, mindazonáltal a következetesen képviselt adóhatósági álláspont szerint az adóalany mindkét esetben választhatja az egyszerűsített adattartalommal történő számlázást.)

Az egyszerűsített adattartalom e körben is azt jelenti, hogy az adóalap (természetes mértékegységben kifejezhető adó nélküli egységár, alkalmazott árengedmény) és az adómérték helyett az adóval növelt ellenértéket és az ún. felülről számított adókulcsot tüntetjük fel a számlán, az áthárított adó összege viszont nem szerepelhet a bizonylaton.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).

2024. június 14.

KPMG: a mesterséges intelligencia korszakába lép az audit

Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.