Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2016-tól a nemzetközi trendeket és az uniós irányelvet követve Magyarországon is megszűnik a rendkívüli eredmény kategóriája. Az ABT Treuhand blogbejegyzéséből kiderül, mi történik az eddig rendkívüli eredménybe könyvelt tételekkel.
Július 3-án jelent meg a Magyar Közlönyben a számviteli törvényt módosító törvény, amellyel hazánk eleget tesz az európai jogharmonizációs kötelezettségének. Az európai számvitelt szabályozó irányelv újrakodifikálása után a tagállamoknak 2015. július 1-ig volt idejük átvenni az új szabályokat. Ezt teszi most az utolsó pillanatban Magyarország is.
Az egyik legszembetűnőbb változás a rendkívüli eredmény tételek eltörlése.
Ezzel egy hosszú korszak ér végét itthon. Már a piacgazdaság beindítását célzó törvények között a rendszerváltást követően megszületett számviteli törvény is ketté bontotta (1991-ben) a vállalkozás eredményét „szokásos” eredményre és „rendkívüli” eredményre. Mint arra bizonyára sokan emlékeznek, a szétválasztás akkor még sok esetben a vállalkozóra volt bízva. A törvény által meghatározott bevétel és ráfordítás típusok között azt, hogy mi számít szokásos mértéken belülinek és mi szokásos mértéken túlinak, a gazdálkodó dönthette el.
Ezt a rendszer ismertük meg és használtuk egészen a 2000-ben elfogadott új számviteli törvényig. Ez a törvény már kivette a döntést a vállalkozó kezéből és nem a mérték alapján osztotta „szokásos”-ra és „rendkívüli”-re a vállalkozás eredménytételeit, hanem a tartalmuk alapján kategorizálta azokat. Így tehát mértéktől függetlenül volt rendkívüli, amit a törvény annak mondott. Az átállás elsőre nem volt könnyű, nehezen szoktuk meg, hogy egészen kis mértékű bevétel, ráfordítás is lehet rendkívüli és igazán hatalmas (mondhatnánk „rendkívüli”) mértékű tétel is lehet a szokásos eredmény része, ha a törvény a tartalma szerint oda sorolta. Azonban az elmúlt 14 év alatt végül megbarátkoztunk ezzel a módszerrel is.
Ettől a rendszertől veszünk tehát búcsút majd 2016. január 1-jétől, amikor a nemzetközi trendeket és az uniós irányelvet követve Magyarországon is megszűnik majd a rendkívüli eredmény kategóriája, felkerülve ezzel arra a polcra, ahol a valaha régen használt, de már elavult számviteli fogalmaink porosodnak.
És hogy mi történik az eddig rendkívüli eredménybe könyvelt tételekkel?
A törvénymódosítás jellegük alapján besorolta őket vagy a pénzügyi bevételek, ráfordítások, vagy az egyéb bevételek és ráfordítások közé. Néhány fontosabb tétel átminősítése az alábbiak szerint alakult:
Egyéb bevételek:
térítés nélkül átvett eszközök, szolgáltatások
véglegesen átvett pénzeszköz,
fejlesztési célú támogatás
apportált eszköz könyv szerinti értéke és a megszerzett részesedés közötti nyereségjellegű különbözet
Egyéb ráfordítások:
ellentételezés nélküli tartozásátvállalás
térítés nélkül átadott eszközök
végleges pénzeszközátadás
apportált eszköz könyv szerinti értéke és a megszerzett részesedés közötti veszteségjellegű különbözet
Pénzügyi műveletek bevételei:
apportált részesedés, értékpapír könyv szerinti értéke és a megszerzett részesedés közötti nyereségjellegű különbözet
társaság megszűnése, illetve tőkekivonás esetén a tulajdonosánál a kapott eszközök és a részesedés könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözet
Pénzügyi műveletek ráfordításai:
apportált részesedés, értékpapír könyv szerinti értéke és a megszerzett részesedés közötti veszteségjellegű különbözet
társaság megszűnése, illetve tőkekivonás esetén a tulajdonosánál a kapott eszközök és a részesedés könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözet
A 2016-os évre készülve tehát nem szabad megfeledkeznünk majd arról, hogy a fentiek miatt új számlaszámokra, módosított számlakeretre lesz szükségünk és a beszámolóséma is változni fog.
A cikk szerzője Kardos Péter adószakértő, az ABT Treuhand csoport adótanácsadási üzletágvezetője.
További blogbejegyzések:
