Ezt kell tudni a fejlesztési tartalék elszámolásáról az adóalapban
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A számviteli beszámoló közzétételi határidejéhez közeledve érdemes áttekinteni a legfontosabb számviteli időpontokat.
Mérlegfordulónap
A mérleg fordulónapjának nagy jelentősége van a beszámoló egyes tételeinek értékelése vagy bemutatása tekintetében. Például a devizás tételek értékeléséhez a fordulónapi árfolyamot kell alkalmazni, vagy a fordulónapig kell elszámolni az eszközök értékcsökkenését. A cégjegyzék tartalmazza a naptári évtől eltérő üzleti év fordulónapját. Ha a cégjegyzék nem tartalmaz ilyen adatot, akkor az adott vállalkozás üzleti éve megegyezik a naptári évvel.
A mérlegkészítés időpontja
A vállalkozás eddig az időpontig veszi figyelembe a mérleg fordulónapja után bekövetkezett – de még a tárgyévet érintő – gazdasági események hatásait a beszámolóban. A számviteli törvény több tétel esetében is a fordulónapra vonatkozóan a mérlegkészítés időpontjában ismert értékviszonyok figyelembevételével határozza meg az alkalmazandó értéket. Például a tárgyi eszközt a használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor ismert piaci értéken kell értékelni.
A beszámoló dátuma
A beszámolót a hely és a keltezés feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. Ez a dátum a beszámoló vezetés által történő jóváhagyásának a napja.
A beszámolóról kiadott könyvvizsgálói jelentés kelte
A könyvvizsgálói jelentés dátuma az az időpont, ameddig a könyvvizsgáló összegyűjtötte a vizsgált társaságra, a beszámolóra és annak alátámasztására vonatkozó információkat, adatokat, dokumentumokat, eseményeket és ezeket megvizsgálta. A vezetéstől a teljességi nyilatkozatot is erre a napra keltezve kéri a könyvvizsgáló. A könyvvizsgálói jelentés dátuma nem lehet korábbi, mint a beszámoló vezetés által történt jóváhagyásának napja.
A beszámoló tulajdonosok által történő elfogadása és döntés az osztalékfizetésről
A beszámolót annak letétbehelyezése előtt el kell fogadnia a vállalkozás legfőbb szervének. A számviteli törvény külön nem rendelkezik a beszámoló elfogadása és a mérlegkészítés időpontja közötti események bemutatásáról, sem pedig arról, hogy a két időpontnak „illik” közel esni egymáshoz.
Letétbehelyezés, közzététel
Valamennyi kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság köteles a számviteli beszámolóját és kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni. Egy vállalkozás részéről a már közzétett beszámoló kicserélésének igénye is felmerülhet, ha abban utólag hibát talál, ezért szeretné azt kijavítani és a már közzétett hibás beszámolóját egy hibátlanra kicserélni.
Ha a közzétett beszámoló megegyezik a tulajdonosok által elfogadottal, azonban az elfogadást követően a beszámolóban a számviteli törvény definíciójának megfelelő hibát fedeztek fel, akkor azt kicserélni nem lehet. Az abban szereplő hibát a számviteli törvény ellenőrzésre, önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint lehet csak javítani.
Ha a közzétett beszámoló nem egyezik meg a tulajdonosok által elfogadottal, akkor az első számú vezető nyilatkozata alapján a hibásan beküldött beszámoló ún. passzív státuszba kerül. Ez azt jelenti, hogy az továbbra is elérhető marad a honlapon, azonban emellett közzétehető és elérhető a javított beszámoló is. A csere lehetősége a közzétételtől számított egy éven belül, egy alkalommal kérelmezhető.
A legfontosabb számviteli időpontokról Bíróné Zeller Judit ír a Számviteli Tanácsadó 2017/02. számában megjelent cikkében.
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!