Fel kell készülni a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok gyökeres változására


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar vállalatokra is hatással lesznek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokhoz (IFRS) kapcsolódó számvitel területén várható gyökeres változások. Az IFRS szerinti beszámolást követő hazai társaságok magatartása, a vállalat típusától függően megoszlik a standardok bevezetésével kapcsolatban. A IFRS változásaihoz való sikeres alkalmazkodás előfeltétele, hogy a vállalatok megismerkedjenek a javaslatokkal és felmérjék a módosítások potenciális hatásait – írja közleményében az Ernst&Young.


A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) folytatja az Egyesült Államok Pénzügyi Számviteli Szabványok Testületével (FASB) közösen elkezdett standardalkotási projektjét, amelynek célja, többek között, a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (IFRS) tökéletesítése. Számos területen, így a konszolidáció és a pénzügyi instrumentumok besorolására és értékelésére vonatkozóan már elkészültek a végleges standardok, és 2012 során számos további standard véglegesítését tervezik. A standardok többsége várhatóan 2015. január 1-jétől válik kötelezővé, míg a konszolidációra vonatkozó standardot, amennyiben az EU addig befogadja, már a 2013. január 1-jével kezdődő időszakokra alkalmazni kell.

Az új szabályok várhatóan több kritikus területen jelentősen megváltoztatják az elszámolás és a közzététel módját, így a pénzügyi instrumentumok (besorolás és értékelés, értékvesztés, fedezeti ügyletek elszámolása), a lízingek, az árbevétel elszámolása és a konszolidáció terén is.

Milyen hatással lesz mindez a vállalkozásokra?

Az (EU által befogadott) IFRS-ek alkalmazása minden tőzsdén jegyzett társaság konszolidált beszámolója esetében kötelező, emellett pedig bármely egyéb, konszolidált beszámoló készítésére kötelezett társaság is választhatja az IFRS-ek szerinti beszámolást a magyar törvényes konszolidált beszámolási kötelezettsége teljesítésére.

A benyújtott számviteli standardokban várható módosítások a legtöbb vállalkozás esetében várhatóan öt stratégiai prioritásra lesznek hatással, ezek az árbevétel növelése, a költségek kezelése, az előrejelzések és stratégia terek szilárdsága, a beszámolás és a befektetői viszonyok átláthatósága, a belső ellenőrzés és a kockázatkezelés megerősítés.

Mi a teendő most?

Az IFRS standardokat alkalmazó vállalkozások Magyarországon eddig leginkább kétféle magatartást követtek. Számos vállalkozás felismerte a felkészüléshez szükséges munka nagyságát, és már komoly lépéseket tett a hatások felmérésére, valamint a megfelelő megoldások kidolgozására. Ez a gyakorlat elsősorban azokra a nemzetközi anyavállalattal rendelkező magyarországi cégekre jellemző, ahol csoportszinten figyelnek IFRS-es változásainak betartására. Más hazai vállalkozások a standardok végleges változatának megjelenése után tervezik a különböző projektek indítását, aminek oka elsősorban a cégek erőforráshiánya.

„Idehaza a vállalatok többségénél a módosult standardok általában időben bevezetésre kerülnek, azonban számos cég az utolsó pillanatra hagyja az átállást, ahelyett, hogy előre eltervezett módon, feszített határidők nélkül tegyen eleget a módosítással járó kötelezettségeiknek. Azok az érintett vállalatok, amelyek eddig esetleg halogatták a felkészülési folyamat elindítását, sürgősen meg kell tenniük a szükséges lépéseket, ellenkező esetben ugyanis már nem lesz idejük a sikeres adaptációra” – tette hozzá Maria Williams, az Ernst & Young Pénzügyi és számviteli tanácsadási szolgáltatási igazgatója.

A módosítások bevezetéséhez szükséges munka nagyságát figyelembe véve az IFRS szerinti beszámolót készítő hazai vállalatoknak érdemes elvégezniük legalább az alábbi feladatokat, hogy sikerrel felkészüljenek a változásokra és megfeleljenek a befektetők, bankárok illetve a különböző jogszabályok által támasztott elvárásoknak:

  • a tervezetek és a végleges standardok áttekintése, a javasolt változtatások megismerése
  • annak megismerése, hogy az adott ágazati felhasználók hogyan viszonyulnak a javasolt módosításokhoz és az eddig azonosított problémákhoz
  • annak felmérése, hogy a számviteli gyakorlatot érintő változások hogyan befolyásolják a stratégiai üzleti döntéseket
  • a vállalat adatgyűjtési és belső ellenőrzési gyakorlatának, valamint informatikai rendszereinek felmérése
  • a javasolt módosításokból eredő adózási helyzet elemzése, az adóügyi következmények és potenciális adókockázatok felmérése

Kapcsolódó cikkek