Fel kell készülni a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok gyökeres változására


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar vállalatokra is hatással lesznek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokhoz (IFRS) kapcsolódó számvitel területén várható gyökeres változások. Az IFRS szerinti beszámolást követő hazai társaságok magatartása, a vállalat típusától függően megoszlik a standardok bevezetésével kapcsolatban. A IFRS változásaihoz való sikeres alkalmazkodás előfeltétele, hogy a vállalatok megismerkedjenek a javaslatokkal és felmérjék a módosítások potenciális hatásait – írja közleményében az Ernst&Young.


A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) folytatja az Egyesült Államok Pénzügyi Számviteli Szabványok Testületével (FASB) közösen elkezdett standardalkotási projektjét, amelynek célja, többek között, a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (IFRS) tökéletesítése. Számos területen, így a konszolidáció és a pénzügyi instrumentumok besorolására és értékelésére vonatkozóan már elkészültek a végleges standardok, és 2012 során számos további standard véglegesítését tervezik. A standardok többsége várhatóan 2015. január 1-jétől válik kötelezővé, míg a konszolidációra vonatkozó standardot, amennyiben az EU addig befogadja, már a 2013. január 1-jével kezdődő időszakokra alkalmazni kell.

Az új szabályok várhatóan több kritikus területen jelentősen megváltoztatják az elszámolás és a közzététel módját, így a pénzügyi instrumentumok (besorolás és értékelés, értékvesztés, fedezeti ügyletek elszámolása), a lízingek, az árbevétel elszámolása és a konszolidáció terén is.

Milyen hatással lesz mindez a vállalkozásokra?

Az (EU által befogadott) IFRS-ek alkalmazása minden tőzsdén jegyzett társaság konszolidált beszámolója esetében kötelező, emellett pedig bármely egyéb, konszolidált beszámoló készítésére kötelezett társaság is választhatja az IFRS-ek szerinti beszámolást a magyar törvényes konszolidált beszámolási kötelezettsége teljesítésére.

A benyújtott számviteli standardokban várható módosítások a legtöbb vállalkozás esetében várhatóan öt stratégiai prioritásra lesznek hatással, ezek az árbevétel növelése, a költségek kezelése, az előrejelzések és stratégia terek szilárdsága, a beszámolás és a befektetői viszonyok átláthatósága, a belső ellenőrzés és a kockázatkezelés megerősítés.

Mi a teendő most?

Az IFRS standardokat alkalmazó vállalkozások Magyarországon eddig leginkább kétféle magatartást követtek. Számos vállalkozás felismerte a felkészüléshez szükséges munka nagyságát, és már komoly lépéseket tett a hatások felmérésére, valamint a megfelelő megoldások kidolgozására. Ez a gyakorlat elsősorban azokra a nemzetközi anyavállalattal rendelkező magyarországi cégekre jellemző, ahol csoportszinten figyelnek IFRS-es változásainak betartására. Más hazai vállalkozások a standardok végleges változatának megjelenése után tervezik a különböző projektek indítását, aminek oka elsősorban a cégek erőforráshiánya.

„Idehaza a vállalatok többségénél a módosult standardok általában időben bevezetésre kerülnek, azonban számos cég az utolsó pillanatra hagyja az átállást, ahelyett, hogy előre eltervezett módon, feszített határidők nélkül tegyen eleget a módosítással járó kötelezettségeiknek. Azok az érintett vállalatok, amelyek eddig esetleg halogatták a felkészülési folyamat elindítását, sürgősen meg kell tenniük a szükséges lépéseket, ellenkező esetben ugyanis már nem lesz idejük a sikeres adaptációra” – tette hozzá Maria Williams, az Ernst & Young Pénzügyi és számviteli tanácsadási szolgáltatási igazgatója.

A módosítások bevezetéséhez szükséges munka nagyságát figyelembe véve az IFRS szerinti beszámolót készítő hazai vállalatoknak érdemes elvégezniük legalább az alábbi feladatokat, hogy sikerrel felkészüljenek a változásokra és megfeleljenek a befektetők, bankárok illetve a különböző jogszabályok által támasztott elvárásoknak:

  • a tervezetek és a végleges standardok áttekintése, a javasolt változtatások megismerése
  • annak megismerése, hogy az adott ágazati felhasználók hogyan viszonyulnak a javasolt módosításokhoz és az eddig azonosított problémákhoz
  • annak felmérése, hogy a számviteli gyakorlatot érintő változások hogyan befolyásolják a stratégiai üzleti döntéseket
  • a vállalat adatgyűjtési és belső ellenőrzési gyakorlatának, valamint informatikai rendszereinek felmérése
  • a javasolt módosításokból eredő adózási helyzet elemzése, az adóügyi következmények és potenciális adókockázatok felmérése

Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 25.

A pénzügyi csaló és változatos módszerei

Pénzügyi informatikai rendszer karbantartására hivatkozva egy férfi egy önkormányzati gazdasági ellátó szervnél csalárd belépést követően 47 millió forintot utaltatott át saját magának. Más esetben egy iskolánál hivatkozitt államháztartási ellenőrzésre. A Budapesti IX. Kerületi Ügyészség vádat emelt egy büntetett előéletű 34 éves férfival szemben, aki változatos módszerekkel csapott be másokat, és tett szert több tízmillió forintos haszonra – közölte a Fővárosi Főügyészség hétfőn.

2023. szeptember 21.

Üzletrész értékesítésből származó adómentes bevétel szerepe az ÁFA arányosításban, elszámolása a számvitelben

A gazdasági életben számos okból előfordulhat, hogy egy jogi személyiségű társaság értékesíti a tulajdonában álló egy társaság üzletrészének egészét vagy egy részét. Ilyen ok lehet például a nehéz gazdálkodási helyzet, munkaerőproblémák, tulajdonosi vita vagy anyagi érdek. Az alábbiakban azt a kérdéskört járjuk körül, hogy az üzletrész értékesítésből származó bevétel milyen szerepet játszik a levonható ÁFA arányosításában, valamint hogyan történik az elszámolása a számvitelben.