Gyűjtőszámla: tévedések és tudnivalók (II. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyűjtőszámlát a mai napig vannak, akik összetévesztik az időszakos elszámolású ügyletekről kibocsátott számlával. A két kategória azonban eltérő alkalmazási körhöz kapcsolódik. A helyes bizonylatoláshoz célszerű tisztázni, mi is az a gyűjtőszámla, mikor használjuk, és milyen szabályok vonatkoznak rá.

Kinek érdemes gyűjtőszámlázást alkalmaznia?

A gyűjtőszámlázás előnye az adminisztráció csökkentése. Azoknak az adóalanyoknak érdemes alkalmazniuk, akik minden ügyletről külön szeretnének elszámolni a partnereikkel, azonban nagy terhet jelent számukra a sok adminisztráció.

Előnyös lehet ez a megoldás a sok, de visszatérő partnerrel rendelkező adóalanyoknak, akik részére a vevő, megrendelő minden alkalommal külön fizet. Ilyen lehet például egy magántanár, akihez hetente egy vagy több alkalommal járnak a tanítványok, és minden alkalommal külön rendezik az óra díját. Ha ez utalással történik, vagy a szolgáltatás igénybevevője adóalany, mindenképpen számlát kell kibocsátani. Ha az adóalanynak nem minősülő tanítvány készpénzben fizet, akkor a bizonylatolás történhet nyugtával, de az adóalany ekkor is dönthet úgy, hogy mégis számlát állít ki. Heti 2 óra oktatás esetén gyűjtőszámlázás alkalmazásával már havi szinten átlagosan 8 számla váltható ki egyetlen gyűjtőszámlával. Ha a magántanár éves áfa-bevalló, akár évente egyetlen gyűjtőszámlával is megúszhatja az adminisztrációt. (Természetesen, ha a felek abban állapodnak meg, hogy a tanítvány nem alkalmanként fizet, hanem havonta utólag számolnak el, akkor a korábbiakban már leírtak szerint nem gyűjtőszámlázásról, hanem időszakos elszámolásról van szó, és a bizonylatolást ennek megfelelően kell végezni.)

Úgyszintén könnyebbséget jelenthet a gyűjtőszámlázás például a házhoz kijáró masszőrök számára, akik pénztárgépes nyugta helyett inkább számlát bocsátanának ki a kezelést követően készpénzben fizető klienseik részére, és a lehető legkevesebb alkalommal szeretnének a bizonylatolással bajlódni.

Áfa-levonási jog gyűjtőszámla alapján

A felek megállapodhatnak gyűjtőszámlázásban akkor is, ha nem azonos az áfa-bevallási gyakoriságuk, de ez a levonási jog gyakorlása tekintetében a „normál” számlázáshoz képest eltérő helyzethez vezethet.

Ha a számlakibocsátó nyújt be gyakrabban áfa-bevallást, például ő havi bevalló, míg a befogadó negyedéves, akkor ez csupán azt eredményezi, hogy a befogadó a saját adómegállapítási időszakában 3 gyűjtőszámlát is kapni fog, amelyek áfa-tartalmát (ha van) a negyedéves bevallásában az egyéb feltételek teljesülése esetén levonásba helyezheti.

Nagyobb odafigyelést igényel az az eset, ha a számlakibocsátó bevallási gyakorisága a ritkább, például negyedéves bevalló adóalany állít ki gyűjtőszámlát a havi bevalló partnere felé. Ha ez a számla nem tartalmaz áfát, akkor az áfa levonásának kérdése értelemszerűen fel sem merül. Ha viszont a kibocsátó áfát hárít át a gyűjtőszámlában, akkor a befogadó az abban foglalt ügyletek vonatkozásában csak negyedévente fogja tudni gyakorolni a levonási jogát. Az Áfa tv. 127. § (1) bekezdés a) pontja értelmében ugyanis a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele az, hogy az ügylet teljesítését tanúsító számla a befogadó rendelkezésére álljon, így a negyedév első és második hónapjában teljesült ügyletek után sem fogja tudni előbb levonni az áfát a befogadó, mint hogy az egész negyedévről megtörtént volna a számla kibocsátása. (Természetesen annak nincs akadálya, hogy a felek megállapodása alapján akár egy negyedéves vagy éves bevalló adóalany is minden hónapról külön állítson ki gyűjtőszámlát.)

gyűjtőszámlaOnline számla adatszolgáltatás gyűjtőszámláról

Az Áfa tv. 10. számú melléklete a gyűjtőszámlák tekintetében nem határoz meg speciális előírást, ezért alapvetően ezekről is a “normál” számlákra vonatkozó rendelkezések szerint kell adatot szolgáltatni mind kibocsátói, mind befogadói oldalon.

Ez azonban egyes adatok esetében kérdéseket vet fel. Amint ugyanis arról már szó volt, a gyűjtőszámlának nincs külön teljesítési időpontja, csak az abban feltüntetett ügyleteknek van. Ezen kívül kibocsátói oldalon az árfolyam-adatok tekintetében is felmerül a kérdés, hogy milyen árfolyamnak kell szerepelnie az adatszolgáltatásban.

Kibocsátói oldalon

A NAV Online Számla rendszer interfész specifikációja (mind a 2.0, mind a 3.0 verzióé) a gyűjtőszámlákat külön kategóriaként (invoiceCategory=AGGREGATE) kezeli, és rögzíti, hogy ezeknél az egyes tételekhez tartozó teljesítési dátumok a tételeknél szerepelnek. Előírja ugyanakkor, hogy technikailag gyűjtőszámla esetén is meg kell adni a számla teljesítési dátumát (invoiceDeliveryDate), ami gyűjtőszámla esetén az egyes tételekhez tartozó teljesítési dátumok (lineDeliveryDate) közül a legnagyobb (legkésőbbi).

Rögzíti továbbá az interfész specifikáció, hogy forinttól különböző fizetőeszközben kiállított gyűjtőszámla esetén az árfolyam-adatok az egyes tételeknél szerepeltetendők (aggregateInvoiceLineData/lineExchangeRate elem), nem a számla egészére vonatkozóan, az exchangeRate elemben. Külföldi pénznemben kiállított gyűjtőszámla esetén is fel kell tüntetni a számlafejben az átváltási árfolyamot, amely ebben az esetben a számlaösszesítőben szereplő áfa forintban kifejezett összegének, valamint az áfa számla pénznemében kifejezett összegének hányadosa (invoiceSummary/summaryNormal/invoiceVatAmountHUF értéke elosztva az invoiceSummary/summaryNormal/invoiceVatAmount értékével). Ha a külföldi pénznemben kiállított gyűjtőszámla módosításakor nem szerepel számlasor az adatszolgáltatásban, és e miatt a számla összege nem változik, akkor az átváltási árfolyamban az utolsó, előzőekben ismertetett módon kiszámított hányadost kell szerepeltetni.

Befogadói oldalon

A 2065 jelű áfa-bevallás M-lapjának kitöltési útmutatója nem tartalmaz külön előírást a gyűjtőszámlákra vonatkozóan, ugyanakkor az M-lapon nincs lehetőség arra, hogy egy számlához több teljesítési időpontot rögzítsünk. Gyűjtőszámla esetében ezért az adatszolgáltatás során az abban szereplő ügyletek bármelyikének a teljesítési időpontját fel lehet tüntetni teljesítési időpontként. Mindazonáltal befogadói oldalon is célszerű lehet az időben legkésőbbi ügylet teljesítési időpontját feltüntetni a számla teljesítési időpontjaként.

Az M-lapon a számla összesített adóalapját és adóösszegét kell szerepeltetni, forintosítva, ezért itt az egyes ügyletekre vonatkozó árfolyam kérdése nem jelent problémát. Az M-lapon történő adatszolgáltatás során alkalmazandó árfolyamra vonatkozó kérdésekben korábbi cikkünk nyújt segítséget.


Kapcsolódó cikkek

2020. november 11.

Gyűjtőszámla: tévedések és tudnivalók (I. rész)

A gyűjtőszámlát a mai napig vannak, akik összetévesztik az időszakos elszámolású ügyletekről kibocsátott számlával. A két kategória azonban eltérő alkalmazási körhöz kapcsolódik. A helyes bizonylatoláshoz célszerű tisztázni, mi is az a gyűjtőszámla, mikor használjuk, és milyen szabályok vonatkoznak rá.