Hogy kezeljük a lízing fogalmát? (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lízing polgári jogi és számviteli fogalmának kezelését tisztázza többek között legfrissebb számában a Számviteli tanácsadó. A lapban olvashat még a céltartalékok megjelenítéséről és értékeléséről az IFRS-ekben és a támogatások elszámolásának könyvvizsgálói ellenőrzéséről is. A Számviteli tanácsadó 2015/6-os számát itt rendelheti meg.


A lízing megítélése, a fogalmi különbségek kezelése – ez a Hónap témája a Számviteli tanácsadó legfrissebb számában. A szerző összeveti a polgári jogi és a számviteli fogalmakat és szemléletmódokat, és rövid kitekintést tesz a nemzetközi számviteli sztenderdek szemléletmódjára is. Az eltérő fogalomhasználatból fakadó különbségekre fókuszálva megoldási javaslatot is ad az eltérések kezelésére.

A Példák, esettanulmányok rovatban először egy ingatlan adásvételével kapcsolatos gazdasági események könyvelését mutatja be a lap a foglaló és a beruházási előleg helyes kezelésére fókuszálva, az általános forgalmi adó oldaláról is. A második példa a vezetői prémium hibás könyvelését és a jelentős összegű hiba javítását ismerteti a 2015-ös üzleti év beszámolójában.

A Nemzetközi számvitel rovat cikksorozatot indított „A céltartalékok megjelenítése és értékelése az IFRS-ekben” címmel. Az első részben a céltartalékok számviteli kezelésének három fő kérdéséről ír a szerző; megvizsgálja, hogy milyen természetű vagyoni elemnek minősül a céltartalék az IFRS-ek szerint, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a nemzetközi számviteli szabályok alapján a céltartalék a mérlegben megjelenjen, és melyek az értékelés alapvető – nem speciális helyzetben értelmezett – előírásai.

Szintén sorozatot indított a lap „A támogatások elszámolásának könyvvizsgálói ellenőrzése” címmel. A projektek megvalósítási szakasza, a személyi, tárgyi és szervezeti feltételrendszer kialakítása és az adott szervezet működésébe, számviteli elszámolási rendszerébe illesztése megköveteli az ellenőrzések kritériumainak az ismeretét is. A sorozat első része a közvetlen és közvetett uniós támogatások könyvvizsgálói ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat mutatja be.

A Számviteli tanácsadó legfrissebb, 2015/6-os száma itt rendelhető meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).