Hogy működik a tárgyi eszközök értékhelyesbítése? (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A számvitelt érintő minden lényeges tudnivaló birtokába juthat egyetlen könyvből: ez a most megjelent, Számvitel A-tól Z-ig 11., átdolgozott kiadása. A szakkönyvből – amelyet itt rendelhet meg – most a trgyi eszközök értékhelyesbítéséről szóló részt idézzük.


A tárgyi eszközök értékhelyesbítése

A tárgyi eszközökre – a beruházások kivételével – értékhelyesbítést lehet végrehajtani mérlegkészítéskor a vállalkozás döntése alapján, amennyiben az egyedi eszköz terven felüli értékcsökkenésének a visszaírása után a piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét [Szvt. 58. § (5) bek.].

Az értékhelyesbítés forrása az értékelési tartalék. Értékhelyesbítés végrehajtásakor a tárgyi eszközök állománya nő. Ez az állítás azonban úgy pontosítandó, hogy értékhelyesbítés címén az állomány év közben nem, csak az üzleti év utolsó napjával (általában december 31-én) nőhet, mert az értékhelyesbítést csak a mérleg fordulónapján (december 31-én) meglevő tárgyieszköz-állományra lehet végrehajtani. A könyvelési tétel:

T 12–15. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése – K 417. Értékelési tartalék

Azért, hogy a tárgyi eszközök értékhelyesbítése tárgyieszköz-csoportonként is kimutatható legyen, a 12–15. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése összevont számlacsoportot megbontottam
127. Ingatlanok értékhelyesbítése
1317. Termelőgépek, -berendezések értékhelyesbítése
1327. Szerszámok, gyártóeszközök értékhelyesbítése
1337. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek értékhelyesbítése
1417. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések értékhelyesbítése
1427. Egyéb járművek értékhelyesbítése
1437. Irodai, igazgatási berendezések, felszerelések értékhelyesbítése
1447. Üzemkörön kívüli gépek, berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése
1517. Tenyészállatok értékhelyesbítése
1527. Igásállatok értékhelyesbítése
1537. Egyéb állatok értékhelyesbítése
főkönyvi számlákra.

Amennyiben a vállalkozás a tárgyi eszközeire értékhelyesbítést hajtott végre, a tárgyi eszközök esetleges állománycsökkenése miatt korrigálni kell az értékelési tartalékot is.

A korrekciót úgy hajtjuk végre, hogy az állománycsökkenésre jutó értékhelyesbítést kivezetjük a tárgyi eszközök értékhelyesbítésének állományából [Szvt. 58. § (9) bek.]

T 417. Értékelési tartalék – K 12–15. Tárgyi eszközök értékhelyesbítés

Egyéb tudnivalók

A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani.

Amennyiben az egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegétől, a leltárral alátámasztott különbözet
a) növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit
b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig.

T 417. Értékelési tartalék – K 12–15. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

Amennyiben a tárgyi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti (bekerülési) értékénél, a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél, az adott eszköz – esetleges – értékhelyesbítés csökkentő tételét meghaladó különbözettel [lásd b) pont] a könyv szerinti (bekerülési) értéket (bruttó értéket) kell terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni.

A Számvitel A-tól Z-ig című könyvet itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).