Ezt kell tudni a fejlesztési tartalék elszámolásáról az adóalapban
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről) szerint az éves beszámolóban az adatokat – néhány kivételtől eltekintve – forintban kell megadni. A gazdálkodóknak azonban kiterjedt export-, importkapcsolataik vannak, amelyeket valutában, devizában bonyolítanak, sőt belföldiekkel is köthetnek devizás szerződéseket, megállapodásokat. A külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket (a továbbiakban együtt: devizás tételek) forintra kell átszámítani a Számviteli törvényben meghatározott devizaárfolyam-változatok közül való választással. A vállalkozó által választott devizaárfolyam esetenként jelentősen befolyásolhatja a vállalkozás eredményét, a vállalkozó gazdasági döntéseit. Az adó szaklap írása a döntésekhez, illetve következményeik elszámolásához kíván segítséget nyújtani.
Árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség a devizás tételek évközi állománycsökkenésekor
Az előzőekben említett gazdasági események megtörténtekor a (pénzügyi) kiegyenlítés napjára meghirdetett, a vállalkozó által választott devizaárfolyamon számított érték, valamint a külföldi pénzértékre szóló eszköz, illetve kötelezettség könyv szerinti értéke között általában árfolyam-különbözet keletkezik. A devizás tételek évközi állománycsökkenéseihez tartozó árfolyam-különbözeteket pénzügyileg realizált árfolyam-különbözeteknek nevezzük.
Az évközi pénzügyileg realizált árfolyam-különbözeteket árfolyamnyereség esetén a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között, árfolyamveszteség esetén pedig a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni.
Árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség a devizás tételek mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelésekor
A külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket év végén, a mérlegkészítéskor ismételten értékelni kell. Ezen devizás tételek év végi (azaz mérlegkészítéskori) értékelésénél az állományba vételkor a vállalkozó által választott árfolyam mérlegfordulónapi árfolyamértékét kell alkalmazni.
A mérlegfordulónapi értékelést megelőzően először az értékvesztést és annak esetleges visszaírását kell meghatározni és elszámolni. Majd ezt követően kell elvégezni a mérlegfordulónapra vonatkozó értékelést. A könyv szerinti érték és a mérlegfordulónapi árfolyamon számított érték különbözetét függetlenül attól, hogy annak értéke összevontan jelentős vagy sem, könyvelni kell az alábbiak szerint.
Ha a különbözet összevontan veszteség, egyenlegében azt a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaiként kell elszámolni árfolyamveszteségként. Ha a különbözet összevontan nyereség, egyenlegében azt a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni árfolyamnyereségként.
A mérlegfordulónapon fennálló devizás tételek értékelése és az árfolyam-különbözetek elszámolása a mérlegfordulónapra vonatkozóan tehát a következőképpen történik:
Mérlegképes Kreditkártya |
---|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
Árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség a valutakészleteknél
A valutakészleteknél keletkező árfolyam-különbözet és annak elszámolása
A valutának a mérleg fordulónapján meglévő állományát forintban kifejezve, a beszámoló mérlegében a forgóeszközök, ezen belül a pénzeszközök között kell szerepeltetni. A vállalkozónál a készpénzfizetések teljesítése a házipénztárak keretében történik, forint esetén a forintpénztárban, valuta esetében pedig a valutapénztárban. A valutapénztárban a vállalkozó a külföldi fizetési eszközöket (valutákat) valutanemenként kell, hogy nyilvántartsa, természetesen forintban is kifejezve azokat. A valutapénztáron keresztül bonyolítható a vállalkozó külföldi, illetve a belföldi valutaforgalma.
A valutakészletekkel kapcsolatosan alapvetően két jogcímen jelentkezhet árfolyamveszteség vagy árfolyamnyereség:
Az árfolyamnyereséget az eredménykimutatásban a pénzügyi műveletek eredményét érintően kell kimutatni a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, az árfolyamveszteséget pedig a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai jogcímen.
A realizált és a nem realizált árfolyam-különbözetek könyvviteli elszámolásához a számlatükör megbontása a következők szerint javasolható:
876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség
8761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamvesztesége
8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége
8763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamvesztesége,
976. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamnyereség
9761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamnyeresége
9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége
9763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamnyeresége.
A valutakészletek állományba vétele és évközi változásai
A valuta állományba vételekor meghatározott forintérték attól függ, hogy a valuta milyen forrásból származik. A valuta megszerzésének lehetséges formái és a számított forintérték:
A valuta állományba vételekor meghatározandó forintérték előző szabályai a Számviteli törvény tételes előírásaiból levezethetőek, viszont a törvény nem tartalmaz tételes előírásokat a valutapénztár állományában bekövetkezett évközi változások (növekedések és csökkenések) forintra történő átszámítására.
A valutakészletek évközi elszámolására a vállalkozók az alábbi elszámolási lehetőségek közül választhatnak:
A valutakészletek év végi értékelése
A valutakészletek év végi (mérleg-fordulónapi) értékelésénél a devizás tételek év végi értékelésénél leírtak szerint kell eljárni, azaz minden egyes devizás tétel, így a valutakészlet esetében is meg kell állapítani a mérlegfordulónapra vonatkozó, a vállalkozó által választott árfolyamon átszámított forintérték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet, ezt összesíteni kell, megállapítva az összevont árfolyam-különbözet értékét. Ha az összevont árfolyam-különbözet egyenlegében veszteség, akkor ezen árfolyamveszteséget a következők szerint kell elszámolni:
T 8763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegforduló-napi értékelésének összevont árfolyamvesztesége
K 382. Valutapénztár
K 383. Csekkek (deviza).
Ha az összevont árfolyam-különbözet egyenlegében nyereség, akkor ezen árfolyamnyereséget a következők szerint kell elszámolni:
T 382. Valutapénztár
T 383. Csekkek (deviza)
K 9763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésének összevont árfolyam-nyeresége.
Árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség a devizakészleteknél
A devizakészletek tartalma és a kapcsolódó árfolyam-különbözetek elszámolása
A devizakészletek forintértékének meghatározása, árfolyam-különbözetének kiszámítása és a könyvviteli elszámolás sokban megegyezik a valutakészleteknél leírtakkal, így az egyezőségekre csupán utalunk, az eltéréseket viszont hangsúlyozzuk.
A Számviteli törvény szerint a pénzeszközök közé tartoznak a bankbetétek, kivéve a tartósan lekötött betéteket, ugyanis azokat nem a forgóeszközök, hanem a befektetett eszközök között kell kimutatni. A devizakészletek tehát a mérlegben alapvetően két helyen találhatók:
A devizakészletekkel kapcsolatban árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség a valutakészleteknél leírt két jogcímen keletkezik. A devizakészletekkel kapcsolatos realizált és nem realizált árfolyam-különbözet könyvviteli elszámolása a valutakészletekhez hasonlóan történik, vagyis az eredménykimutatásban a pénzügyi műveletek eredményét érinti (pénzügyi műveletek egyéb bevételei, pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai).
A deviza állományba vétele és évközi értékelése
A deviza állományba vételekor meghatározott forintérték attól függ, hogy a deviza milyen forrásból származik. A deviza megszerzésének lehetséges formái és a számított forintérték a következők lehetnek:
A Számviteli törvény – a valutakészletekhez hasonlóan – nem tartalmaz tételes előírásokat a devizakészletek állományában év közben bekövetkezett változások forintra történő átszámítására. Ezért a devizakészletek évközi elszámolására a vállalkozók ugyanazon elszámolási lehetőségek közül választhatnak, mint amelyeket a valutakészletek évközi elszámolásánál leírtunk, értelemszerűen mindig devizát értve a valuta helyett.
A devizakészletek év végi értékelése
A devizakészletek év végi értékelésére a valutakészletek év végi értékelésénél leírtak érvényesek azzal, hogy az úgynevezett nem realizált árfolyam-különbözetek elszámolása a következők szerint történik:
(1) árfolyamveszteség esetén:
T 8763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegforduló-napi értékelésének összevont árfolyamvesztesége
K 385. Elkülönített (deviza) betétszámlák
K 386. Deviza-betétszámlák
(2) árfolyamnyereség esetén:
T 385. Elkülönített (deviza) betétszámlák
T 386. Deviza-betétszámlák
K 9763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyam-nyeresége
Umenhoffer Ferenc az Adó szaklap 2013/10. számában megjelent cikkéből a fentieken túl mindent megtudhat a bekerülési forintérték meghatározásáról a devizás tételek állományba vételekor, valamint arról, miként viselkedik az árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség a követeléseknél és a kötelezettségeknél. Az Adó szaklap 2013/10. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!