Nagyító alatt a saját tőke
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jóllehet a saját tőke könyvvizsgálata általában nem tartozik a magas kockázatú területek közé, mégis érdemes áttekinteni a saját tőke könyvvizsgálatának kiemelt szempontjait és a független könyvvizsgálói jelentésre e tekintetben ható tényezőket.
A saját tőke elemeinek vizsgálati kérdései
A jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben, amely nagyságrendje a tulajdonos(ok) szándéka szerint, a cégbírósági bejegyzéssel összhangban változhat. Elengedhetetlen, hogy a könyvvizsgáló pontosan ismerje a társaság tulajdonosi szerkezetét, illetve a tulajdonosok által a társaságnak átadott (átadandó) eszközök körét. A könyvvizsgáló áttekinti az alapító okiratot, annak módosításait, a bejegyző végzést, a közgyűlési határozatokat, a pénzbefizetés igazolásának bizonylatait, majd ezeket összeveti a könyvekben rögzített tételekkel, figyelemmel a dátumokra is (határozat, cégbejegyzés, pénzeszköz átadása).
A tőketartalék mérlegsort a vállalkozások jelentős részénél elenyésző számú gazdasági esemény érinti, így ezt a könyvvizsgáló könnyen ellenőrizni tudja tételes vizsgálattal. Az egyes események bizonylatai a létesítő okirat (és módosításai) és a tulajdonosi határozatok lehetnek.
Az eredménytartalék mérlegsor vizsgálata során általában azt szükséges ellenőrizni, hogy a változások megfelelnek-e a számviteli törvény vonatkozó előírásainak, például hogy a lekötött tartalékba átvezetett összegek megfele¬lőek-e, vagy az osztalékfizetés érdekében igénybe vett eredménytartalékot helyesen könyvelték-e.
RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|
A lekötött tartalék mérlegsoron ellenőrizni szükséges a lekötés jogcímét, könyvelését, valamint a lekötött tartalék feloldását az eredeti ok megszűnésével egyidejűen.
Az értékhelyesbítésre és/vagy a valós értékelésre vonatkozó döntést a vállalkozás jogosult meghozni, melynek részleteit a számviteli politikában kell rögzíteni, majd a könyvvizsgáló vizsgálat alá vonja (mely eszközökre alkalmazták, indokoltság, időpont, módszer).
A mérleg szerinti eredmény vizsgálata kiterjed a nyitás utáni rendezőtétel ellenőrzésére, az osztalékfizetés érdekében történő eredménytartalék igénybevételére, illetve a társaságiadó-levezetést is át kell tekinteni.
Saját tőke problémák
Jelentős vagy tartós sajáttőke-vesztés esetén a könyvvizsgálónak – praktikusan írásban – a megoldás érdekében kérnie kell az ügyvezetőt, hogy hívja össze a legfőbb szervet. Amennyiben ez nem történik meg, a cégbírósághoz lehet fordulni, csatolva a korábbi ügyvezetői/igazgatói, lehetőleg tértivevényes megkeresést. Könyvvizsgálati szempontból a sajáttőke-probléma a vállalkozás folytatásának elvét kérdőjelezheti meg. Amennyiben a vállalkozás folytatásának feltételezése helytálló, de lényeges bizonytalanság áll fenn, a könyvvizsgáló mérlegeli, hogy megfelelően közzéteszik-e ezen információt a jelentés felhasználója számára. Ha a közzététel megfelelő, akkor minősítés nélküli vélemény mellett figyelemfelívással él a könyvvizsgáló. Bonyolult, összetett bizonytalanság esetén figyelemfelhívás helyett véleménynyilvánítás visszautasítására kerülhet sor. Másfelől, elégtelen közzététel korlátozott véleményt vagy ellenvéleményt eredményezhet. Amennyiben a könyvvizsgáló megítélése szerint a vezetés helytelenül feltételezi a vállalkozás folytatása elvének teljesülését, a könyvvizsgáló ellenvéleményt bocsát ki, függetlenül attól, hogy szerepel-e bármilyen közzététel a beszámolóban ezzel kapcsolatban.
A saját tőke könyvvizsgálati módszertanát Fortvingler Judit mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2013/07-08. számában megjelent cikkében.