IFRS: a válság átírhatja a tavalyi pénzügyi beszámolót

Szerző: Ado Online
Dátum: 2012. június 1.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minden IFRS szerint jelentő vállalkozásnak figyelembe kell vennie, hogy a jelenlegi gazdasági légkörnek a 2011. évi beszámolóra is hatása lehet. Néhány európai ország gazdasági helyzete ugyanis továbbra is komoly aggodalomra ad okot.


A vállalkozás folytatásának elve

A jelenlegi helyzetben nehezebb hitelhez jutni, és romlik a vállalkozások teljesítménye. Ez felveti a kérdést, hogy helyénvaló-e a vállalkozás folytatásának elvét alkalmazni. Alapos megfontolást és vizsgálódást igényel, hogy a vállalkozás folytatásának elve érvényesül-e, alkalmazható-e. Amennyiben a vállalkozás folytatásának elve nem alkalmazható, ez jelentős hatású számviteli elszámolási és értékelési lépéseket eredményez.

Követelések és árbevétel elszámolása

Kiemelt jelentőséget kap a vevőköveteléseknél elvégzett értékvesztési vizsgálat. Az értékvesztést a várható cash flow-k alapján kell meghatározni, amelyet diszkontálni kell a követelés eredeti tényleges kamatlábának alkalmazásával. Szükséges annak a meghatározása is, hogy az adott beszámolási időszaki értékesítésekre, teljesítésekre vonatkozóan elszámolható-e egyáltalán árbevétel, és ha igen, milyen összegű árbevétel számolható el. A jelenlegi helyzetben, amikor a bevétel elszámolhatóságát, illetve az elszámolt összeg valódiságát kell megítélnünk, a legfontosabbnak számító kritérium az, hogy a bevételek összege megbízhatóan mérhető legyen, és az ügylethez kapcsolódó gazdasági haszon befolyása a társasághoz valószínű legyen.

Céltartalékok

Az IAS 37 Céltartalékok standard előírja, hogy ha az indokolt, a céltartalék összegét diszkontálni kell, elsőként jellemzően egy kockázatmentes rátával. A diszkontálás szükségességére tipikus példa az eszközök (bánya vagy erőmű) leszerelésére, rekultivációjára képzett céltartalék, amely hosszú időtávra vonatkozik, így a pénz időértékének hatása (figyelembe véve az ilyen esetekben jellemző céltartalék nominális összegének nagyságrendjét is) mindenképpen lényeges. A problémát az okozza, hogy mi tekinthető kockázatmentes hozamrátának, különösen azokban az országokban, ahol az államkötvényeket leminősítették.

Közzététel

A jelenlegi gazdasági környezetben nagyobb szükség lehet többletinformációk közzétételére, több szabályozó szerv már közzé is tette, hogy milyen elvárásai vannak ezen a területen. Szükség lehet arra, hogy részletesebb információkat tegyünk közzé az európai gazdasági környezetnek a vállalkozásra, a vállalkozás tulajdonában lévő pénzügyi instrumentumokra, a kockázatkoncentrációra és a vállalkozás jövőjére gyakorolt hatásairól.

A Számviteli Tanácsadó 2012/5. számában megjelent cikk áttekintést ad arról, hogy a jelenlegi gazdasági légkör mennyiben hat ki a banki és pénzügyi szolgáltató szektor vállalkozásain kívül az egyéb vállalkozások pénzügyi beszámolóira is. A Számviteli Tanácsadó szaklapról és az előfizetési lehetőségekről itt tájékozdódhat.


Kapcsolódó cikkek:


Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.

PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!
2019. június 24.

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!

A skontó számviteli- és adókezelése
2019. június 17.

A gazdasági életben a szerződéses felek gyakran alkalmaznak bizonyos, – feltételekhez kötött – árengedményeket. Az árengedményre jogosultságot szerezhet a vevő a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel (ezt hívjuk rabattnak), az engedmény lehet üzletpolitikai célú, illetve lehet annak „jutalmazása”, hogy a beszerző fél az eredeti esedékességhez képest a termék, vagy szolgáltatás ellenértékét korábbi időpontban téríti meg. Ez utóbbi árengedményt hívjuk skontónak.