IFRS Keretelvek – megújulás az alapoktól

MKVKOK
Szerző: Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ
Dátum: 2019. november 26.
Címkék: , ,
Rovat:
Az IFRS-ek megújításának korszakát éljük. A folyamat 2018-ban az IFRS 9 (Pénzügyi instrumentumok) és az IFRS 15 (Vevői szerződésekből származó bevétel) standardok hatályba lépésével kezdődött, majd 2019-ben az IFRS 16 (Lízing) standarddal folytatódott. Ezeket követve 2020-ban a Keretelveken a sor. (2021-ben aztán majd a Biztosítási szerződések standard cseréje várható: IFRS 4 → IFRS 17.)

A Keretelvek első változata 1989-ben jelent meg, s az IASB és az FASB konvergencia programjának keretében közösen dolgoztak annak megújításán 2004-től. Ezt a munkát azonban felfüggesztették (más standardok fejlesztése kapott elsőbbséget), s így 2010 szeptemberében csak egy részben megújított változatot tettek közzé. A munkát az IASB már önállóan folytatta, s ennek eredményeként 2018 márciusában megjelent az új Keretelvek szabálya, amelyet a gazdálkodóknak 2020. január 1-én (vagy eltérő üzleti év esetén azt követően) kezdődő üzleti évtől kell alkalmazniuk. Hivatalosan a szabály pontos neve Conceptual Framework for Financial Reporting (A pénzügyi kimutatások konceptuális keretelvei), de jelen írásunkban rövidítve Keretelvekként szerepeltetjük.

A megújítást több tényező is indokolta

Kiemelt igény mutatkozott erre az érdekhordozók részéről, a 2010-es részleges megújításból következően voltak hiányzó részek, illetve pontosítottak egyes fogalmakon. Az új változat már teljesnek tekinthető, s nyolc fejezetet tartalmaz.

  1. fejezet: Az általános pénzügyi kimutatások célja
  2. fejezet: A hasznos pénzügyi információk minőségi jellemzői
  3. fejezet: A pénzügyi kimutatások és az azt készítő beszámoló egység
  4. fejezet: A pénzügyi kimutatások elemei
  5. fejezet: Megjelenítés és kivezetés
  6. fejezet: Értékelés (mérés)
  7. fejezet: Bemutatás és közzététel
  8. fejezet: Tőkekoncepciók és tőkemegtartási elvek

Ezek között van olyan, amelyik egyáltalán nem változott (8. fejezet), vannak amelyet módosítottak (1., 2., 4. fejezet), illetve léteznek részlegesen (5., 6. fejezet) vagy teljesen újak (3., 7. fejezet) is.

A jelentősebb változásokról röviden

A hasznos pénzügyi információk minőségi jellemzőihez bekerült az óvatosság elve, mint a semlegesség támogatója. Megismerkedhetünk a mérési bizonytalansággal, amely szerint becsült adatok is lehetnek hasznosak. Azonban néha a legrelevánsabb információ olyan magas mérési bizonytalansággal jár, amely miatt nem biztos, hogy az a leghasznosabb.

Új részként megismerkedhetünk a beszámolót (jelentést) készítő egység fogalmával, amelyet úgy definiáltak, hogy az az egység, amely kötelezően vagy önkéntesen választottan pénzügyi kimutatást készít. Ez nem feltétlenül esik egybe a jogi egység fogalmával, amely az ebben a részben szereplő három fajta pénzügyi kimutatás változat is alátámaszt: konszolidált, nem konszolidált, kombinált.

A pénzügyi kimutatások eleminél az eszközök és a kötelezettségek fogalmában voltak pontosítások. Az eszközöknél megmaradt a „múltbeli események eredményeként” és az „jelenlegi ellenőrzés”, viszont a „jövőbeli gazdasági hasznok beáramlása” helyett a „gazdasági erőforrás” szerepel, amely egy olyan jogot testesít meg, amely lehetőséget teremt gazdasági hasznok elérésére. A kötelezettségnél megtartották a „múltbeli események eredményeként” és a „jelenlegi kötelem”, azonban a „jövőbeli gazdasági hasznok kiáramlása” részt lecserélték a „gazdasági erőforrások átadása” változatra. Mivel a másik három (saját tőke, hozam, ráfordítás) elem fogalmánál felhasználják ezeket, így azok közvetten módosultak. E fejezetben tisztázzák a mérési egységgel kapcsolatos kérdéseket is.

A megjelenítés kritériumairól, a bekerülési értékről és a jelenlegi értékről, a bemutatásról, közzétételről a cikk folytatásában olvashat.

A cikk szerzői László Norbert és Filyó Janka egyetemi adjunktusok, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatói.


Kapcsolódó cikkek:


IAS 19 – Munkaviszony megszűnése utáni juttatások
2019. november 28.

Cikkünkben az IAS 19 Munkavállalói juttatások standard kevésbé ismert munkaviszony megszűnése utáni juttatások értelmezésével és számviteli kezelésével foglalkozó témáját vázoljuk fel.

Gondolkodj nagyban – és projektekben!
2019. november 20.

A könyvelésből megtudhatod, nyereséges vagy veszteséges-e a céged. Általában, a működése egészét tekintve. Előfordulhat azonban, hogy rejtett veszteségforrások lapulnak a nyereség mögött is.

November 10-e a számvitel és a könyvelők világnapja
2019. november 12.

525 évvel ezelőtt, 1494. november 10-én jelent meg Velencében Luca Pacioli forradalmi műve, a ‘Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita’, magyarul ‘Az aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása’. A 615 oldalas könyv matematikatörténeti szempontból is kiemelkedő, de legalább ennyire fontos, hogy egy bőséges fejezetben ismertette a szerző a kettős könyvvitel rendszerét. Ez az átlátható rendszer jelentősen hozzájárult a kereskedelem és az ipar fejlődéséhez.

A könyvelési stratégia – létezik ilyesmi egyáltalán?
2019. november 6.

A számviteli törvény kötelező jelleggel írja elő a hatálya alá tartozó gazdálkodók számára a számviteli politika összeállítását. Ha muszáj, hát muszáj – elkészítjük. Nem biztos, hogy a vállalkozóknak az jut eszébe e feladatról, hogy az stratégiájuk része…