IFRS Keretelvek – megújulás az alapoktól

MKVKOK

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az IFRS-ek megújításának korszakát éljük. A folyamat 2018-ban az IFRS 9 (Pénzügyi instrumentumok) és az IFRS 15 (Vevői szerződésekből származó bevétel) standardok hatályba lépésével kezdődött, majd 2019-ben az IFRS 16 (Lízing) standarddal folytatódott. Ezeket követve 2020-ban a Keretelveken a sor. (2021-ben aztán majd a Biztosítási szerződések standard cseréje várható: IFRS 4 → IFRS 17.)

A Keretelvek első változata 1989-ben jelent meg, s az IASB és az FASB konvergencia programjának keretében közösen dolgoztak annak megújításán 2004-től. Ezt a munkát azonban felfüggesztették (más standardok fejlesztése kapott elsőbbséget), s így 2010 szeptemberében csak egy részben megújított változatot tettek közzé. A munkát az IASB már önállóan folytatta, s ennek eredményeként 2018 márciusában megjelent az új Keretelvek szabálya, amelyet a gazdálkodóknak 2020. január 1-én (vagy eltérő üzleti év esetén azt követően) kezdődő üzleti évtől kell alkalmazniuk. Hivatalosan a szabály pontos neve Conceptual Framework for Financial Reporting (A pénzügyi kimutatások konceptuális keretelvei), de jelen írásunkban rövidítve Keretelvekként szerepeltetjük.

A megújítást több tényező is indokolta

Kiemelt igény mutatkozott erre az érdekhordozók részéről, a 2010-es részleges megújításból következően voltak hiányzó részek, illetve pontosítottak egyes fogalmakon. Az új változat már teljesnek tekinthető, s nyolc fejezetet tartalmaz.

  1. fejezet: Az általános pénzügyi kimutatások célja
  2. fejezet: A hasznos pénzügyi információk minőségi jellemzői
  3. fejezet: A pénzügyi kimutatások és az azt készítő beszámoló egység
  4. fejezet: A pénzügyi kimutatások elemei
  5. fejezet: Megjelenítés és kivezetés
  6. fejezet: Értékelés (mérés)
  7. fejezet: Bemutatás és közzététel
  8. fejezet: Tőkekoncepciók és tőkemegtartási elvek

Ezek között van olyan, amelyik egyáltalán nem változott (8. fejezet), vannak amelyet módosítottak (1., 2., 4. fejezet), illetve léteznek részlegesen (5., 6. fejezet) vagy teljesen újak (3., 7. fejezet) is.

A jelentősebb változásokról röviden

A hasznos pénzügyi információk minőségi jellemzőihez bekerült az óvatosság elve, mint a semlegesség támogatója. Megismerkedhetünk a mérési bizonytalansággal, amely szerint becsült adatok is lehetnek hasznosak. Azonban néha a legrelevánsabb információ olyan magas mérési bizonytalansággal jár, amely miatt nem biztos, hogy az a leghasznosabb.

Új részként megismerkedhetünk a beszámolót (jelentést) készítő egység fogalmával, amelyet úgy definiáltak, hogy az az egység, amely kötelezően vagy önkéntesen választottan pénzügyi kimutatást készít. Ez nem feltétlenül esik egybe a jogi egység fogalmával, amely az ebben a részben szereplő három fajta pénzügyi kimutatás változat is alátámaszt: konszolidált, nem konszolidált, kombinált.

A pénzügyi kimutatások eleminél az eszközök és a kötelezettségek fogalmában voltak pontosítások. Az eszközöknél megmaradt a „múltbeli események eredményeként” és az „jelenlegi ellenőrzés”, viszont a „jövőbeli gazdasági hasznok beáramlása” helyett a „gazdasági erőforrás” szerepel, amely egy olyan jogot testesít meg, amely lehetőséget teremt gazdasági hasznok elérésére. A kötelezettségnél megtartották a „múltbeli események eredményeként” és a „jelenlegi kötelem”, azonban a „jövőbeli gazdasági hasznok kiáramlása” részt lecserélték a „gazdasági erőforrások átadása” változatra. Mivel a másik három (saját tőke, hozam, ráfordítás) elem fogalmánál felhasználják ezeket, így azok közvetten módosultak. E fejezetben tisztázzák a mérési egységgel kapcsolatos kérdéseket is.

A megjelenítés kritériumairól, a bekerülési értékről és a jelenlegi értékről, a bemutatásról, közzétételről a cikk folytatásában olvashat.

A cikk szerzői László Norbert és Filyó Janka egyetemi adjunktusok, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatói.


Kapcsolódó cikkek:


Komoly megtakarítást hozhat az online számlázás
2020. november 30.

Az a vállalkozás, amely a papírszámláról elektronikus számlázásra tér át, számlánként akár hétszáz forintot is spórolhat - közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Nehezített pályán az adatvédelem a home office-ban
2020. november 25.

A cégek még alig ocsúdtak fel a GDPR okozta „traumából”, máris azzal kellett szembenézniük, hogy a járvány miatt elterjedt távmunka miatt bizalmas céges iratok kerültek a munkavállalók háztartásába.

Gyűjtőszámla: tévedések és tudnivalók (II. rész)
2020. november 18.

A gyűjtőszámlát a mai napig vannak, akik összetévesztik az időszakos elszámolású ügyletekről kibocsátott számlával. A két kategória azonban eltérő alkalmazási körhöz kapcsolódik. A helyes bizonylatoláshoz célszerű tisztázni, mi is az a gyűjtőszámla, mikor használjuk, és milyen szabályok vonatkoznak rá.