IFRS Keretelvek – megújulás az alapoktól

Az IFRS-ek megújításának korszakát éljük. A folyamat 2018-ban az IFRS 9 (Pénzügyi instrumentumok) és az IFRS 15 (Vevői szerződésekből származó bevétel) standardok hatályba lépésével kezdődött, majd 2019-ben az IFRS 16 (Lízing) standarddal folytatódott. Ezeket követve 2020-ban a Keretelveken a sor. (2021-ben aztán majd a Biztosítási szerződések standard cseréje várható: IFRS 4 → IFRS 17.)

A Keretelvek első változata 1989-ben jelent meg, s az IASB és az FASB konvergencia programjának keretében közösen dolgoztak annak megújításán 2004-től. Ezt a munkát azonban felfüggesztették (más standardok fejlesztése kapott elsőbbséget), s így 2010 szeptemberében csak egy részben megújított változatot tettek közzé. A munkát az IASB már önállóan folytatta, s ennek eredményeként 2018 márciusában megjelent az új Keretelvek szabálya, amelyet a gazdálkodóknak 2020. január 1-én (vagy eltérő üzleti év esetén azt követően) kezdődő üzleti évtől kell alkalmazniuk. Hivatalosan a szabály pontos neve Conceptual Framework for Financial Reporting (A pénzügyi kimutatások konceptuális keretelvei), de jelen írásunkban rövidítve Keretelvekként szerepeltetjük.

A megújítást több tényező is indokolta

Kiemelt igény mutatkozott erre az érdekhordozók részéről, a 2010-es részleges megújításból következően voltak hiányzó részek, illetve pontosítottak egyes fogalmakon. Az új változat már teljesnek tekinthető, s nyolc fejezetet tartalmaz.

  1. fejezet: Az általános pénzügyi kimutatások célja
  2. fejezet: A hasznos pénzügyi információk minőségi jellemzői
  3. fejezet: A pénzügyi kimutatások és az azt készítő beszámoló egység
  4. fejezet: A pénzügyi kimutatások elemei
  5. fejezet: Megjelenítés és kivezetés
  6. fejezet: Értékelés (mérés)
  7. fejezet: Bemutatás és közzététel
  8. fejezet: Tőkekoncepciók és tőkemegtartási elvek

Ezek között van olyan, amelyik egyáltalán nem változott (8. fejezet), vannak amelyet módosítottak (1., 2., 4. fejezet), illetve léteznek részlegesen (5., 6. fejezet) vagy teljesen újak (3., 7. fejezet) is.

A jelentősebb változásokról röviden

A hasznos pénzügyi információk minőségi jellemzőihez bekerült az óvatosság elve, mint a semlegesség támogatója. Megismerkedhetünk a mérési bizonytalansággal, amely szerint becsült adatok is lehetnek hasznosak. Azonban néha a legrelevánsabb információ olyan magas mérési bizonytalansággal jár, amely miatt nem biztos, hogy az a leghasznosabb.

Új részként megismerkedhetünk a beszámolót (jelentést) készítő egység fogalmával, amelyet úgy definiáltak, hogy az az egység, amely kötelezően vagy önkéntesen választottan pénzügyi kimutatást készít. Ez nem feltétlenül esik egybe a jogi egység fogalmával, amely az ebben a részben szereplő három fajta pénzügyi kimutatás változat is alátámaszt: konszolidált, nem konszolidált, kombinált.

A pénzügyi kimutatások eleminél az eszközök és a kötelezettségek fogalmában voltak pontosítások. Az eszközöknél megmaradt a „múltbeli események eredményeként” és az „jelenlegi ellenőrzés”, viszont a „jövőbeli gazdasági hasznok beáramlása” helyett a „gazdasági erőforrás” szerepel, amely egy olyan jogot testesít meg, amely lehetőséget teremt gazdasági hasznok elérésére. A kötelezettségnél megtartották a „múltbeli események eredményeként” és a „jelenlegi kötelem”, azonban a „jövőbeli gazdasági hasznok kiáramlása” részt lecserélték a „gazdasági erőforrások átadása” változatra. Mivel a másik három (saját tőke, hozam, ráfordítás) elem fogalmánál felhasználják ezeket, így azok közvetten módosultak. E fejezetben tisztázzák a mérési egységgel kapcsolatos kérdéseket is.

A megjelenítés kritériumairól, a bekerülési értékről és a jelenlegi értékről, a bemutatásról, közzétételről a cikk folytatásában olvashat.

A cikk szerzői László Norbert és Filyó Janka egyetemi adjunktusok, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatói.


Kapcsolódó cikkek:


Új vezető a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának élén
2020. július 1.

Új vezető a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának élén

2020. július 1-jétől Radványi László veszi át a PwC Magyarország Könyvvizsgálati üzletágának vezetését Balázs Árpádtól, aki hét évig volt ebben a pozícióban. A könyvvizsgálati üzletág magában foglalja a számviteli tanácsadási, a kockázatkezelési és kiberbiztonsági területeket, valamint a cég felnőttképzési központját, a PwC’sAcademyt is.  

Megrövidül a számlázási határidő júliustól
2020. június 19.

Júliustól fontos változást jelent a pénzügyi adminisztrációban, hogy a számla kiállítására megszabott határidő a teljesítést követő 15 napról 8 napra rövidül - írja az RSM blogja.

Könyvelőknek kedvez a NAV adatszolgáltatási kötelezettség (x)
2020. június 19.

Könyvelőknek kedvez a NAV adatszolgáltatási kötelezettség (x)

Alig két hét múlva lép hatályba a kötelező NAV adatszolgáltatás bővítésére vonatkozó jogszabály, ami bár a vállalkozásokat érinti, a könyvelőkre is extra feladatokat hárít. Érdemes azonban ezen a ponton tudatos döntést hozni, mert digitalizáció adta lehetőségek újabb kiugrási pontot mutatnak a vállalkozásoknak és a könyvelőiknek egyaránt.

A vevő a király, vagy mégsem? – vevőminősítés válsághelyzetben
2020. június 9.

A számviteli törvény előírja az adósok, vevők minősítését, és ennek alapján a lejárt követelésekre értékvesztés elszámolását, illetve bizonyos feltételek mellett, behajthatatlanság jogcímén kivezetésüket a könyvekből. Ez a minősítés egyébként sem egyszerű feladat, de a jelenlegi helyzetben még inkább kihívást jelent.

Hogy írjuk a számlát, ha csoportos adóalany a vevő?
2020. június 2.

Gyakori hiba, hogy az online számlaadat-szolgáltatásokban a vevőként eljáró csoportos adóalany csoportazonosító száma helyett az egyes csoporttagok adószáma szerepel - figyelmeztet honlapján a NAV.