Így állítsuk össze a kiegészítő mellékletet (x)

Szerző: Ado Online
Dátum: 2018. május 29.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A számviteli beszámoló kiegészítő mellékletének összeállításához és teljességének megítéléséhez nyújt segítséget legfrissebb számában a Számviteli tanácsadó. A szaklap 2018/5-ös számát itt rendelheti meg.


A számviteli beszámolónak a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, annak változásairól a tényleges körülményeknek megfelelő megbízható és valós képet kell biztosítania az érdekhordozók (a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők stb.) számára. A valós és hű kép kialakítását és megítélését segíti elő a kiegészítő melléklet, amely a mérleg és eredménykimutatás adatait nemcsak kiegészíti és továbbrészletezi, hanem további információkat, adatokat és értékeléseket tartalmaz. A valós és hű kép biztosítása érdekében a könyvvizsgálónak a beszámoló felülvizsgálata során a beszámoló részét képező kiegészítő mellékletet, annak adattartalmát is ellenőriznie kell. A Számviteli tanácsadó legfrissebb számában induló sorozat a kiegészítő mellékletről a vállalkozások és a könyvvizsgálók részére nyújt segítséget a melléklet összeállításához, valamint teljességének megítéléséhez.

A függetlenség elengedhetetlen a könyvvizsgálat megfelelő végrehajtásához. A Függetlenség a könyvvizsgálatban című írás szerzője a függetlenséget veszélyeztető tényezők közül a könyvvizsgálói szolgáltatáson kívül nyújtott egyéb szolgáltatások és a könyvvizsgálati díj könyvvizsgálatra gyakorolt hatását veszi górcső alá, és bemutatja a területre vonatkozó szabályozást is.

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) az éves fejlesztési folyamat (Annual Improvement Process) során rendszeresen felülvizsgálja a standardokat és apróbb, nem sürgető, de szükséges módosításokat eszközöl azokon, beleértve a kapcsolódó következtetések alapjait (Basis for Conclusions), valamint az alkalmazási segédleteket, illusztratív példákat is. Emellett szükség szerint egyéb standardok módosítására, új értelmezések kibocsátására is rendszeresen sor kerül a standardalkalmazók visszajelzései alapján. A szaklap most induló, a Változások az IFRS-ekben 2017-bencímet viselő cikksorozata a 2017 során közzétett kisebb módosításokat mutatja be röviden.

A Diákok munkavállalására vonatkozó részletszabályozás című cikk szerzője a diákok foglalkoztatásának legfontosabb szabályozási kérdéseinek és az ezzel kapcsolatos adózási szabályoknak az összefoglalására vállalkozott. Kitér a diákok rendelkezésére álló munkavállalási lehetőségek formáira és felhívja a figyelmet az ezzel kapcsolatos adózási kérdésekre is.

A Számviteli tanácsadó 2018/5-ös számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek:


Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.

PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!
2019. június 24.

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!

A skontó számviteli- és adókezelése
2019. június 17.

A gazdasági életben a szerződéses felek gyakran alkalmaznak bizonyos, – feltételekhez kötött – árengedményeket. Az árengedményre jogosultságot szerezhet a vevő a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel (ezt hívjuk rabattnak), az engedmény lehet üzletpolitikai célú, illetve lehet annak „jutalmazása”, hogy a beszerző fél az eredeti esedékességhez képest a termék, vagy szolgáltatás ellenértékét korábbi időpontban téríti meg. Ez utóbbi árengedményt hívjuk skontónak.