Kisokos a követelésekről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mindent megtudhat a követelések elévüléséről, csoportosításáról, bekerülési értékéről, az engedményeztetésről, és a követelések elengedéséről.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2003. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) kimondja, a felek szabadon állapíthatják meg a szerződések tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek a kontraktusban az együttműködők, ha a törvény az eltérést nem tiltja (Ptk. 6:59. §). A törvény tehát főszabály szerint eltérést engedő, jogi szakszóval kifejezve diszpozitív. Azt pedig, hogy ennek a tartalmat alakító szabadságnak melyek a határai, a Ptk. egyértelműen meghatározza azáltal, hogy az eltérést nem engedő (kógens) előírásoknál kimondja, hogy az attól való eltérés semmis, vagyis érvénytelen. ilyenkor olyan, mintha abban a felek meg sem állapodtak volna, és az irányadó jogszabályi rendelkezés lép a kieső szerződéses elem helyébe. Semmis például az elévülési idő kizárása, a vállalkozások közötti szerződésben a késedelmi kamat kizárása, a határozatlan időre kötött szerződésben a felmondási jog kizárása, valamint a jóerkölcsbe ütköző szerződéses kikötések megtétele.

A Ptk. szerint a követelések 5 év alatt évülnek el. (Ptk. 6:22. §) A szerződéses szabadság körében a felek írásban megállapo…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 11.

A beszámoló és érdekességei

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2003. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) kimondja, a felek szabadon állapíthatják meg a szerződések tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek a kontraktusban az együttműködők, ha a törvény az eltérést nem tiltja (Ptk. 6:59. §). A törvény tehát főszabály szerint eltérést engedő, jogi szakszóval kifejezve diszpozitív. Azt pedig, hogy ennek a tartalmat alakító szabadságnak melyek a határai, a Ptk. egyértelműen meghatározza azáltal, hogy az eltérést nem engedő (kógens) előírásoknál kimondja, hogy az attól való eltérés semmis, vagyis érvénytelen. ilyenkor olyan, mintha abban a felek meg sem állapodtak volna, és az irányadó jogszabályi rendelkezés lép a kieső szerződéses elem helyébe. Semmis például az elévülési idő kizárása, a vállalkozások közötti szerződésben a késedelmi kamat kizárása, a határozatlan időre kötött szerződésben a felmondási jog kizárása, valamint a jóerkölcsbe ütköző szerződéses kikötések megtétele.

A Ptk. szerint a követelések 5 év alatt évülnek el. (Ptk. 6:22. §) A szerződéses szabadság körében a felek írásban megállapo…

2024. december 5.

Adóváltozások 2025-ben: Mire érdemes figyelni az új évben a könyvvizsgálói szemmel

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2003. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) kimondja, a felek szabadon állapíthatják meg a szerződések tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek a kontraktusban az együttműködők, ha a törvény az eltérést nem tiltja (Ptk. 6:59. §). A törvény tehát főszabály szerint eltérést engedő, jogi szakszóval kifejezve diszpozitív. Azt pedig, hogy ennek a tartalmat alakító szabadságnak melyek a határai, a Ptk. egyértelműen meghatározza azáltal, hogy az eltérést nem engedő (kógens) előírásoknál kimondja, hogy az attól való eltérés semmis, vagyis érvénytelen. ilyenkor olyan, mintha abban a felek meg sem állapodtak volna, és az irányadó jogszabályi rendelkezés lép a kieső szerződéses elem helyébe. Semmis például az elévülési idő kizárása, a vállalkozások közötti szerződésben a késedelmi kamat kizárása, a határozatlan időre kötött szerződésben a felmondási jog kizárása, valamint a jóerkölcsbe ütköző szerződéses kikötések megtétele.

A Ptk. szerint a követelések 5 év alatt évülnek el. (Ptk. 6:22. §) A szerződéses szabadság körében a felek írásban megállapo…

2024. november 26.

2025-től csak elektronikus számlák készülhetnek a földgáz- és a villamosenergia-fogyasztásról: új kihívások előtt a nem lakossági fogyasztók

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2003. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) kimondja, a felek szabadon állapíthatják meg a szerződések tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek a kontraktusban az együttműködők, ha a törvény az eltérést nem tiltja (Ptk. 6:59. §). A törvény tehát főszabály szerint eltérést engedő, jogi szakszóval kifejezve diszpozitív. Azt pedig, hogy ennek a tartalmat alakító szabadságnak melyek a határai, a Ptk. egyértelműen meghatározza azáltal, hogy az eltérést nem engedő (kógens) előírásoknál kimondja, hogy az attól való eltérés semmis, vagyis érvénytelen. ilyenkor olyan, mintha abban a felek meg sem állapodtak volna, és az irányadó jogszabályi rendelkezés lép a kieső szerződéses elem helyébe. Semmis például az elévülési idő kizárása, a vállalkozások közötti szerződésben a késedelmi kamat kizárása, a határozatlan időre kötött szerződésben a felmondási jog kizárása, valamint a jóerkölcsbe ütköző szerződéses kikötések megtétele.

A Ptk. szerint a követelések 5 év alatt évülnek el. (Ptk. 6:22. §) A szerződéses szabadság körében a felek írásban megállapo…