Ezt kell tudni a fejlesztési tartalék elszámolásáról az adóalapban
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A költségcsökkenés ellenére sem vált egyelőre népszerűvé Magyarországon az elektronikus számlázás.
Bár immár nyolcadik éve, 2004 óta lehet Magyarországon elektronikus számlát kibocsátani, és az minden értelemben egyenértékű a papíralapú megoldással, továbbra is nagyon kevesen élnek e lehetőséggel. Annak ellenére is, hogy ez a megoldás a komoly költségcsökkenés mellett a számlaforgalom gyorsításával is segíti a vállalkozásokat.
Számviteli bizonylatként az elektronikus dokumentum akkor alkalmazható, ha az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerint legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel látták el. A másik megoldás az elektronikus adatcsere-rendszeren (EDI) elektronikus adatként létrehozott és továbbított számla. Az elektronikus számlázás bevezetése nem hatósági engedélyhez kötött, az adózó maga választja meg az alkalmazott számlázási módot.
Óriási előny, hogy a két rendszer (elektronikus és papír alapú számlázás) akár párhuzamosan is használható, vagyis lehetőség van arra, hogy bizonyos partnereinknek elektronikus dokumentumot állítsunk ki, míg másoknak papíralapú számlát. A jogszabály szerint elektronikus számla kibocsátása előtt a számlabefogadó beleegyezése szükséges, kivéve, ha jogszabály írja elő az elektronikus számlázást. A szabályok szerint az EDI-rendszer alkalmazása esetén előzetesen írásban kell megállapodni, míg az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott számla esetében elég a szóbeli megállapodás (gyakorlati okokból ezt is célszerű írásban is rögzíteni). A számlakibocsátás előtt persze célszerű jelezni a partnerek felé az elektronikus számlára való átállást, hiszen mindkét fél érdeke a gördülékeny váltás.
A kiállított számlák akár egy sorszámtartományon belül is lehetnek papíralapú és elektronikusan kibocsátott bizonylatok, ha ennek feltételei a számlakibocsátónál biztosítottak, azaz a használt program alkalmas mindkét verzió előállítására. Az elektronikus számla felhasználók felé történő továbbítására nincs speciális szabály, így az akár e-mail útján is kézbesíthető.
A számlabefogadói oldalon is fontos előny, hogy a kötelező alaki és tartalmi kellékekkel rendelkező elektronikus számlák könnyen visszakereshetők és ellenőrizhetők, biztosítható a bizonylatok és a számviteli nyilvántartások közötti kapcsolat, miközben tárolásuk is jóval egyszerűbb. Az elektronikus dokumentum kiállítója a könyvelésre vonatkozó információkat az eredeti számlához is csatolhatja, azaz a számviteli törvény által előírt követelmények teljesíthetők az elektronikus könyvelési rendszer alkalmazásával is.
Az e-számla rendszerének bevezetése segíthet a vállalkozásoknak a költségek csökkentésében és az adott cég versenyképesebbé válásában, mivel a bizonylatokat nem kell papír formátumban iktatni és őrizni. Hosszabb távon mindez jelentős adminisztrációcsökkenést eredményez. Továbbá elősegítheti az adózók gazdasági tevékenységének átláthatóbbá tételét, ami javítja az adóellenőrzések hatékonyságát is.
A Széll Kálmán Terv 2.0-ban szintén olvashatunk az e-számlázásról, miszerint az NGM vizsgálja annak lehetőségét, hogy meghatározott körben – akár meghatározott kedvezménnyel (például pénzforgalmi szemléletű áfarendszer választása, kedvezőbb kiutalási határidők, stb.) egybekötve – hogyan tudná ösztönözni, akár bizonyos esetekben kötelezővé tenni az e-számlázás szabályainak alkalmazását. Elképzelhető, hogy a jövőben az e-számlát kiállítók hamarabb visszaigényelhetik áfájukat. Ez hatalmas lökést adna a most még csak gyerekcipőben járó szisztémának.
Az adóhatóság által elfogadott fájlformátumok:
A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. számviteli üzletág-vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!