Könyvvizsgáló az átalakulás folyamatában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az átalakulás számviteli dokumentuma a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg, így az átalakulásban elengedhetetlen a könyvvizsgáló részvétele.


A gazdasági társaságok átalakulásának könyvvizsgálójára 2014. március 15-étől az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átalakulási tv.) állapít meg általános feltételeket.

A vagyonmérlegek ellenőrzésére nem jogosult a társaság könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló sem, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaság számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte.

A jogutód társaság könyvvizsgálójává a társaság cégbejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.

Az Átalakulási tv. szerinti általános eset, ha az egyesülésben, szétválásban érintett mindegyik jogi személy külön könyvvizsgálót választ, de dönthetnek úgy a társaságok, hogy mindegyiküknél ugyanaz a könyvvizsgáló jár el.

A jogelőd és a jogutód társaságok, valamint a vagyonmérleg-tervezetek és a végleges vagyonmérlegek könyvvizsgálata vonatkozásában is választhatják ugyanazt a könyvvizsgálót, illetve különböző személyeket is.

Ha a jogelődök külön-külön rendelkeznek szerződéssel, akkor a számlázás és a pénzügyi teljesítés nem okoz különös gondot, kivéve, ha a különböző könyvvizsgálati feladatokat a szerződésben szétválasztják (vagyonmérleg-tervezet – végleges vagyonmérleg), és azt külön-külön számlázzák.

Ez esetben vagy úgy járnak el, hogy a végleges vagyonmérleg könyvvizsgálatának ellenértékét tartalmazó (előleg)számla összegét a jogelőd végleges vagyonmérlegébe előre beállítják, és ezt az összeget előre átutalják a könyvvizsgálónak, vagy pedig úgy, hogy a jogutód számolja el és fizeti ki a jogelőd nevére kiállított számla ellenértékét.

Számviteli szabályzatok költségvetési szervek részére

Szerkesztette: Szamkó Józsefné

A 2015-ös számviteli szabályzatok, melyeket a mintatár tartalmaz:
Számviteli politika
Eszközök és források értékelési szabályzata
Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata
Pénzkezelési szabályzat
Önköltségszámítási szabályzat
Számlarend
Bizonylati szabályzat

További információ és megrendelés >>

Az átalakulás, egyesülés, szétválás könyvvizsgálójának további feltételnek kell megfelelnie akkor, ha az átalakuló jogi személy pénz- és tőkepiaci szereplő, például pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, nyugdíjpénztár. Ilyen szervezetek éves beszámolójának könyvvizsgálatához az ágazati törvény kötelezően előírja a megfelelő minősítést. Ebből következően az átalakulás könyvvizsgálójára is alkalmazni kell a minősítésre vonatkozó feltételt.

Az átalakulás könyvvizsgálójára vonatkozó szabályokról Tóth Mihály ír a Számviteli Tanácsadó 2014/11. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 4.

Új korszak kezdete a pénzügyi ágazati szakmai képzésben

Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)