Magyar számvitel a recesszió utáni konjunktúrában


A történelmi tapasztalatok szerint a gazdasági fellendülést mindig a mélypontok követik, s a recesszió után konjunktúrális időszak jön. E törvényszerűség fényében a COVID 19 okozta egészségügyi veszélyhelyzetet és az ez ezzel szorosan összefüggő gazdasági visszaesést a gazdaság újraindulásának, fellendülésnek kell követnie, amelynek hatásait a számviteli nyilvántartásokban is meg kell jelenítenünk.

Ahogyan a 2020-as év tekintetében, úgy 2021-ben is a számviteli záráskor a szakembereknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az értékelések könyvekben való megjelenítésére.

Jelen cikk a probléma felvetésen túl az alkalmazandó magyar számviteli szabályok gyakorlatba való átültetéséhez kíván segítséget nyújtani egy példa bemutatásával – természetesen a kapcsolódó joganyag terjedelmére tekintettel a teljesség igénye nélkül.

A konjunktúra hatására számviteli szempontból a könyvekben az alábbi változások következnek be:

  • növekszik a vállalkozások árbevétele és a jövedelemtermelő képessége.
  • a vállalati vagyon felértékelődik.
  • a likviditási helyzet javul.

Ezek a változások jellemzően a korábban elszámolt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírását eredményezik, de annak választása esetén sor kerülhet akár értékhelyesbítés elszámolására is, melynek szabályait a 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) és a 398/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról (mikro kormányrendelet) tartalmazza.

A gazdasági fellendülés hatására a vállalkozások tevékenysége bővül, így növekszik azok mérlegfőösszege, éves nettó árbevétele és a foglalkoztatottaik száma, ami a jövőben hatással lehet az általuk választott/választható beszámoló típusára is.

A fenti felértékelést eredményező gazdasági események elszámolása az alábbi lépésekben történik:

  1. Meg kell vizsgálni, hogy a gazdálkodó milyen típusú beszámolót készít.
  2. A választott beszámoló típusa meghatározza a számviteli politika létét és annak tartalmát.
    1. Ha a gazdálkodó mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót választott, akkor a mikro kormányrendelet tételes előírásait köteles alkalmazni, mivel számviteli politikát nem készít, továbbá figyelembe kell vennie azt is, hogy értékhelyesbítés elszámolására ilyenkor egyáltalán nincsen lehetősége.
    2. Ha nem mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készít, akkor a számviteli politika tartalma határozza meg, hogy mit tekint a gazdálkodó tartósnak és jelentősnek. (Értékhelyesbítésre csupán a vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket) és tulajdoni részesedést jelentő befektetések esetén van lehetőség.
  3. Ezt követően, ha annak feltételei fenn állnak, sor kerülhet a felértékelésre.

Nézzünk erre egy példát!

Egy éves beszámolót készítő vállalkozás könyveiben szerepel egy ingatlan, amelyet szállodaként üzemeltet. Az ingatlan aktiválásnak időpontja 2018.01.01., bekerülési értéke 350 MFt, a maradványértéke 50 MFt, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módszere lineáris és annak mértéke 2%/év.

A vállalkozás:

  • mérlegkészítésének időpontja április 30-a,
  • számviteli politikájában úgy döntött, hogy élni kíván a piaci értéken történő értékelés lehetőségével az ingatlanok tekintetében,
  • jelentősnek minősíti a fordulónapi könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha az eléri a fordulónapi könyv szerinti érték 5%-át, de minimum a 10 MFt-ot.

Az ingatlan piaci értéke 2019.04.30-án 350 MFt.

A példa megoldását, az értékkülönbözet vizsgálatát a cikk folytatásában találja.

A cikk szerzője Dzsudzsák Zsolt okleveles könyvvizsgáló, okleveles adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.

 



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 16.

Pénzügyi, számviteli képzések az új típusú szakmai képzési rendszerben

A legnagyobb érzékelhető változás, hogy a képzést követően nem a sok esetben vizsgaszervezésre is jogosult felnőttképzőnél kell szakmai vizsgát tenni a képesítés megszerzése érdekében, hanem a képzőtől független vizsgaközpontok valamelyikénél lehet ennek érdekében bejelentkezni.

2022. szeptember 14.

Költségelszámolások és részletes kimutatások

Vannak olyan költségek, melyek egy vállalkozás működése során elengedhetetlenül felmerülnek, de nem a közvetlen költségek csoportját képezik. A kutatás-fejlesztés tevékenység besorolásával kapcsolatos érdekes jogesetet mutatunk be.

2022. augusztus 30.

A vállalkozások fenntarthatóságának új szempontjai: a nem pénzügyi jelentések európai gyakorlatának elemzése

A hazai tudományos térben is felértékelődő terület a gazdálkodás környezeti és társadalmi fenntarthatóságának vizsgálata, amely a vállalati beszámolókban is új tartalmat nyer. Az Állami Számvevőszék nemzetközi besorolású (Scopus, Wos) Pénzügyi Szemle közpénzügyi tudományos folyóiratában jelent meg Boros Anita egyetemi tanár (Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem), Lentner Csaba egyetemi tanár (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), valamint Nagy Vitéz egyetemi adjunktus (Corvinus Egyetem, NKE) pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos publikációja magyar és angol nyelven – mai cikkünk ebből ad rövid összefoglalót.