Ezt kell tudni a fejlesztési tartalék elszámolásáról az adóalapban
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A történelmi tapasztalatok szerint a gazdasági fellendülést mindig a mélypontok követik, s a recesszió után konjunktúrális időszak jön. E törvényszerűség fényében a COVID 19 okozta egészségügyi veszélyhelyzetet és az ez ezzel szorosan összefüggő gazdasági visszaesést a gazdaság újraindulásának, fellendülésnek kell követnie, amelynek hatásait a számviteli nyilvántartásokban is meg kell jelenítenünk.
Ahogyan a 2020-as év tekintetében, úgy 2021-ben is a számviteli záráskor a szakembereknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az értékelések könyvekben való megjelenítésére.
Jelen cikk a probléma felvetésen túl az alkalmazandó magyar számviteli szabályok gyakorlatba való átültetéséhez kíván segítséget nyújtani egy példa bemutatásával – természetesen a kapcsolódó joganyag terjedelmére tekintettel a teljesség igénye nélkül.
A konjunktúra hatására számviteli szempontból a könyvekben az alábbi változások következnek be:
Ezek a változások jellemzően a korábban elszámolt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírását eredményezik, de annak választása esetén sor kerülhet akár értékhelyesbítés elszámolására is, melynek szabályait a 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) és a 398/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról (mikro kormányrendelet) tartalmazza.
A gazdasági fellendülés hatására a vállalkozások tevékenysége bővül, így növekszik azok mérlegfőösszege, éves nettó árbevétele és a foglalkoztatottaik száma, ami a jövőben hatással lehet az általuk választott/választható beszámoló típusára is.
A fenti felértékelést eredményező gazdasági események elszámolása az alábbi lépésekben történik:
Nézzünk erre egy példát!
Egy éves beszámolót készítő vállalkozás könyveiben szerepel egy ingatlan, amelyet szállodaként üzemeltet. Az ingatlan aktiválásnak időpontja 2018.01.01., bekerülési értéke 350 MFt, a maradványértéke 50 MFt, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módszere lineáris és annak mértéke 2%/év.
A vállalkozás:
Az ingatlan piaci értéke 2019.04.30-án 350 MFt.
A példa megoldását, az értékkülönbözet vizsgálatát a cikk folytatásában találja.
A cikk szerzője Dzsudzsák Zsolt okleveles könyvvizsgáló, okleveles adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!