Miként szüntethető meg a saját tőke hiánya? (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Számviteli tanácsadó legfrissebb számában a saját tőke hiányának eseteit és ennek megszüntetési lehetőségeit mutatja be. Olvashat még a céltartalékképzésről és annak feloldásáról, az IFRS-re való átállás kihívásairól és az EKÁER-rendszerben elkövetett jellemző adminisztrációs hibákról is. A szaklap legfrissebb számát itt rendelheti meg.


A gazdasági társaságok sajáttőkehiánya komoly gondot jelenthet a tulajdonosoknak. Amennyiben nem gondoskodnak a tőkehiány megszüntetéséről elsősorban pénzbefizetéssel, abban az esetben el kell határozniuk átalakulásukat vagy jogutód nélküli megszüntetésüket. Amennyiben nem történik meg a saját tőke hiányának a rendezése a fenti módon és a cégbíróság felfigyel erre, törvényességi felügyeletet gyakorolva elindíthatja a gazdasági társaság megszüntetését. A Számviteli tanácsadó legfrissebb számában a saját tőke hiányának eseteit, továbbá a sajáttőkehiány megszüntetésének lehetőségeit mutatja be.

A céltartalékok képzése és annak feloldása fontos feladat az üzleti év zárása során, jelentős mértékben megváltoztathatja a mérlegben a vagyon összegét, az eredménykimutatásban pedig az adózás előtti és az adózott eredményt. A „Céltartalékok képzése és feloldása” című írás példákkal illusztrálva mutatja be az év végi céltartalékképzés sokrétű feladatait, és kitér a céltartalékok felhasználására, feloldására vonatkozó számviteli szabályokra is.

A szaklap folytatja „Az IFRS-re való átállás kihívásai” című sorozatát. Most az átfogó eredménykimutatás elemeire vonatkozóan mutatják be az IFRS szerinti mérleg sajátosságait, összevetve azokat a magyar számviteli szabályokkal. Így közelebb kerülhetünk annak megítéléséhez, hogy egy adott vállalkozásnál az IFRS-re való áttérés milyen jellegű és összegű hatásokat eredményez, valamint milyen számviteli, információs rendszerbeli változtatásokat kell kezdeményezni, kidolgozni.

Új sorozat indult a Számviteli tanácsadó 2016/5.számában az „EKÁER adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai: adminisztrációs hibák és hiányosságok” címmel. Az EKÁER-rögzítés során több olyan adminisztrációs hiba, hiányosság is előfordulhat, mely szabálytalanságot eredményez, és mulasztási bírságot von maga után – ezekre hívja fel a figyelmet többek között a szerző.

A szaklap mindezeken túl folytatja „A gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása” című sorozatát, valamint elkezdi bemutatni a mezőgazdasági könyvvizsgálat sajátosságait.

A Számviteli tanácsadó legfrissebb, 2016/5.számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 4.

Új korszak kezdete a pénzügyi ágazati szakmai képzésben

Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)