Mikrogazdálkodók időbeli elhatárolásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2013. január 1-jétől hatályos, először a 2013. üzleti évre alkalmazható mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló az időbeli elhatárolások területén jelentős eltéréseket tartalmaz a számviteli törvény rendelkezéseitől.


A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: mikrogazdálkodói kormányrendelet) a mikrogazdálkodók számára számos területen tartalmaz egyszerűsítéseket az éves, egyszerűsített éves beszámolóhoz képest. Ezek közül az egyik legfontosabb az időbeli elhatárolások témaköre.

A mikrogazdálkodói kormányrendelet a számviteli törvénytől eltérő alapelvként rögzíti, hogy a mikrogazdálkodói beszámoló készítése – és az ezt megalapozó könyvvezetés – során mit kell időbeli elhatárolásnak tekinteni.

Eszerint az olyan gazda­sági események kihatásait, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti évre vonatkozóan kell elszá­molni teljes összegében, amelyben a gazdasági esemény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották.

Az előzőektől eltérően az olyan gazdasági események hatását, amelyek kettőnél több üzleti évet érintenek, arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak.

Az egyszerűsítés lényege tehát, hogy az időbeli elhatárolások döntő többségét kitevő, eredményhatásukban csak két üzleti évet érintő tételeket (jellemzően közüzemi szolgáltatások díjait, bérleti díjakat, előfizetési díjakat) összegüktől függetlenül nem kell a két érintett üzleti év eredményében arányosan megosztani. Ehelyett (ezzel némi, nem lényeges torzítást okozva a tárgyévi és a következő üzleti évi eredményben) a gazdasági eseményt alátámasztó bizonylat (jellemzően számla) kiállításának az időpontja szerinti üzleti évben kell a bizonylaton szereplő összegeket az eredményben elszámolni.

A mikrogazdálkodónak – a számviteli törvény előírásaitól eltérően – aktív és passzív időbeli elhatárolásként a mérlegben kizárólag a mikrogazdálkodói kormányrendelet 6. §-a szerinti elhatárolásokat szabad kimutatnia. Az aktív időbeli elhatárolásokra vonatkozó rendelkezések között ugyan nem találunk a kamatbevételeken kívüli, más bevételek időbeli elhatárolására vonatkozó rendelkezést, de a bevételeket is szükséges és indokolt időbeli elhatárolás alá vonni ugyanolyan szabályok mentén, mint a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásánál.

A passzív időbeli elhatárolásokra vonatkozó rendelkezések között szintén nem találunk a kamatráfordításokon kívüli, más költség, ráfordítás időbeli elhatárolására vonatkozó rendelkezést, de a költségeket, ráfordításokat is szükséges és indokolt időbeli elhatárolás alá vonni ugyanolyan szabályok mentén, mint a bevételek passzív időbeli elhatárolásánál.

A mikrogazdálkodók időbeli elhatárolásának sajátosságait Tóth Mihály mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2013/05. számaiban megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 4.

Új korszak kezdete a pénzügyi ágazati szakmai képzésben

Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)