Ezt kell tudni a fejlesztési tartalék elszámolásáról az adóalapban
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ez az írás a vállalkozóknak, cégtulajdonosoknak készült annak érdekében, hogy egy kicsit beleláthassanak a könyvelő munkájába a beszámoló készítésének időszakában, ami lényegében már a húsvéttól kezdődik és május végéig tart. Valójában az adóhatóság azon kérdésére is választ adok, hogy miért küldjük az éves bevallásokat az utolsó pillanatban. A válasz nagyon egyszerű: mert nem érünk rá.
Mára már eljutottunk oda, hogy a több cég elszámolását vállaló könyvelők munkája a hónap minden munkanapján teljes munkaidőt kíván. Csúcsidőszak 12-éig és 20-áig minden hónapban. Minden más határidő – márpedig sok van belőle – ún. pluszmunka. Ez csupán annyit jelent, hogy a mindennapi munkát félre kell tenni miatta, az addig áll az íróasztalon, de majd be kell fejezni. Minden újabb adó, nyilvántartás, nyomtatvány, bejelentés, bevallás csak növeli és nehezíti a feladatokat.
Hogy miért vállalnak annyi ügyfelet a könyvelők? Mert egyre csökken a díjazás és csökken a cégek száma. Egy vállalkozónak, cégtulajdonosnak elképzelése sincs arról, hogy milyen hatalmas mennyiségű adminisztrációs terhet visz a vállán a könyvelő helyettük. Gyakran fogalmaznak úgy a könyvelők, hogy nem becsülik a munkájukat. Ez nem jó szó. Nem ismeri a vállalkozó a könyvelő teendőinek 10 százalékát sem, és főleg nem tudja mennyi ideig tart elkészíteni a kívánalmaknak megfelelő nyilvántartásokat, jelentéseket. Egy nem tevékenykedő gazdasági társaságról is annyi papírt kell gyártani, hogy az szinte hihetetlen. Kedvenceim a „nullás” bevallások. Senki ne mondja, hogy az „NY” jelű nyomtatvánnyal kiválthatók lennének, mert sok esetben ez nem igaz.
A vállalkozó azt hiszi, a könyvelő munkája abból áll, hogy bediktálja neki, mekkora összegeket kell befizetni. Sajnos nem akarnak pénztárjelentést és útnyilvántartást vezetni, nem beszélve a jelenléti ívekről, (munkaviszonyban lévő ügyvezetőnél) mondván, hogy ők dolgoznak. Azt pedig csak súgva jegyzem meg, hogy diplomás cégtulajdonosok nem tudják kitölteni a pénztárjelentést még akkor sem, ha megkapják a pénztár-számla kartonját.
Több okból próbálom megfogalmazni most a címben szereplő témát. Ezek egy része a következő:
Vége van a beszámoló-készítés időszakának és sokan most sem fizetnek a könyvelőnek, annak ellenére sem, hogy hatalmas büntetéstől óvja meg az ügyfelét a külön munkával elkészített és beküldött beszámolóval. Nem beszélve az éves adóbevallásokról.
Személyesen is tapasztaltam könyvelőirodákban és az egyénileg dolgozó könyvelőknél, hogy nem tudnak elegendő és megfelelő információt, bizonyítékot szerezni a követelések körültekintő év végi értékelési eljárásához. Sem a vállalkozók sem a nagyvállalati megrendelők nem eléggé segítőkészek. A nagyvállalatok már régen elkészítették beszámolóikat a pénzügyi jelentések és a konszolidáció miatt, vagy eltérő üzleti évet alkalmaznak. A vállalkozó pedig nem érti a követelések értékelését és nem akar a volt ügyfeleihez elmenni egyezkedni, mert továbbra is szeretne munkát kapni. Érdekes jelenségként tapasztaltam azt is, hogy több mint fél éve befogadott és elismert számlákat most kezdenek vitatni a vevők a beszámoló készítésének időszakában, pedig már hónapok óta kimentek az egyeztető levelek is.
Az elmúlt két hónapban rengeteg olyan esettel találkoztam, amelyek alapján megfogalmazódott bennem, hogy erről a témáról legalább egyszer beszélni kell, mert jobb kitárgyalni egyes témákat, mint hallgatni. Természetesen ez a téma csak a mikro-vállalkozásokkal kapcsolatos, melyek külsős könyvelőt alkalmaznak. A nagyobbaknak saját dolgozóik vannak a számviteli-, adózási-, és bérelszámolási feladatok elvégzésére.
Tehát mit csinál a könyvelő az éves zárás időszakában?
Az egyeztetés nagyon aprólékos munka és sokáig tart, mert egy hiba miatt át kell nézni az egész évet.
Nem írok le minden munkafázist, csupán érzékeltetni szeretném a vállalkozókkal, hogy a könyvelők miközben
igen komplex, sziszifuszi munkát végeznek az előző év zárásához.
Közben pedig jönnek még a különböző rendkívüli meglepetések:
Emellett éjjel-nappal készítjük a 2011-es év beszámolóját, bevallásait, és beadjuk az utolsó pillanatban.
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!