Mit írjunk a számlára, ha nem kell áfát felszámítanunk? (II. rész)

Amikor számlakibocsátásról beszélünk, a köznyelvben gyakran az “áfás számla” kifejezést használjuk. A számlákon ugyanakkor nem mindig szerepel áthárított áfa. Ennek viszont többféle oka is lehet, a számlán pedig megfelelően kell feltüntetni azt, hogy miért nem hárítottunk át áfát az üzleti partnerre. A vállalkozások számára gyakran nem egyértelműek az egyes esetkörök közötti különbségek, ami sokszor hibás számlázáshoz vezet. Cikksorozatunk soron következő részében a fordított adózás számlázásával foglalkozunk.

Fordított adózás

Fordított adózás alá eső ügyletek esetén az Áfa tv. 169. § n) pontja alapján nem adómentességre történő hivatkozást kell feltüntetni a számlán, hanem a “fordított adózás” kifejezést. E körben a jogszabály pontosan meghatározza a szerepeltetendő szöveget, nem enged a mentességhez hasonló mozgásteret. (Mindazonáltal az adóhatóság nem szokott bírságolni más, egyértelműen fordított adózásra utaló hivatkozás, pl. a “FAD” rövidítés alkalmazása esetén sem.) Idegen nyelven kiállított számlán az adóhatóság álláspontja szerint is az a helyes eljárás, ha a“fordított adózás” fordulatnak az adott nyelvben használt megfelelőjét használjuk, így például angol nyelvű számlán a “reverse charge” kifejezést.

A gyakorlatban előfordul, hogy a számlakibocsátó számára nehézséget jelent annak eldöntése, hogy egy adott ügylet adómentes, vagy fordított adózás alá esik.

A fordított adózás azt jelenti, hogy a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója helyett a beszerző, igénybe vevő köteles megfizetni az adót. Az ezen adózási mechanizmus alá tartozó ügyletek két nagy csoportba sorolhatóak:

  • belföldi adóalanyok közötti, az Áfa tv. 142. §-ának hatálya alá tartozó ügyletek;

  • ún. külföldi vonatkozású fordított adózás alá eső, az Áfa tv. 139-140. §-aiban – uniós szinten a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa ie.) 195-196. cikkeiben – szabályozott ügyletek.

Lényeges, hogy a fordított adózásnak mindkét esetben csak egyik feltétele az, hogy az adott ügylet a jogszabályban felsorolt esetkörökbe tartozzon, e mellett a résztvevőkre vonatkozó feltételeknek is teljesülnie kell. Ezek hiányában ugyanis még a megadott tárgyi körbe tartozó ügylet is egyenes adózás alá fog esni.

Példa1:

Az Ingatlant Adok-Veszek Kft. “beépített régi ingatlant” értékesít egy magánszemély részére. A Kft. az ilyen értékesítéseit az Áfa tv. 88. §-a szerint adókötelessé tette. Jóllehet az értékesítés az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés e) pontjának tárgyi hatálya alá tartozik, mégsem lesz fordított áfás. Az Áfa tv. 142. § (3) bekezdés a) pontja értelmében ugyanis az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen. Mivel a példa szerinti esetben a vevő nem belföldi adóalany, az értékesítést terhelő áfa fizetésére nem a vevő, hanem az eladó lesz kötelezett.

Példa2:

A Für Ihre Zeit GmbH időgazdálkodási és hatékonyságnövelési tanácsadást nyújt a Túlzsúfolt Bt. részére. A GmbH a tanácsadási tevékenységet a magyarországi telephelyén dolgozó alkalmazottak útján végzi. Az áfa fizetésére nem a szolgáltatás igénybevevője lesz kötelezett, hiszen a szolgáltatás nyújtója állandó telephellyel rendelkezik belföldön, az Áfa tv. 140. §-a pedig a fordított adózás egyik kritériumaként szabja meg, hogy a szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági céllal ne legyen letelepedve.

Ha a fordított adózás feltételei teljesülnek, akkor az értékesítő az adómentességhez hasonlóan nem számíthat fel áfát a számlájában, azonban egészen más okból kifolyólag. Itt ugyanis az ügylet nem mentes az adó alól (ezért is helytelen adómentességre hivatkozni a bizonylaton), viszont az adó fizetésére nem az értékesítő köteles, vagyis nincs áthárított áfa, amiről a számlában információt kellene közölnie.

Az Áfa tv. 142. §-ában szabályozott belföldi fordított áfás ügyleteknél nem jellemző, hogy problémát okozna annak megítélése, áfamentes vagy fordított áfás ügyletről van-e szó. A külföldi vonatkozású fordított áfás ügyleteknél viszont gyakran vezet hibás számlázáshoz a téves minősítés.

A jelenség háttere az uniós szabályozásból adódik. A Héa ie. és az azzal harmonizált magyar szabályozás ugyanis eltérően kezeli a határon átnyúló termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat.

Mind az Áfa tv.2. §-a, mind pedig a Héa ie. 2. cikke önálló adóztatási tényállásként határozza meg a termék Közösségen belüli beszerzését és a termékimportot. Amikor terméket szerzünk be az Európai Unió más tagállamából vagy harmadik országból, akkor áfa tekintetében két különálló ügylet valósul meg: egy termékértékesítés, amelynek tekintetében a termék értékesítőjét terheli adókötelezettség, és egy Közösségen belüli termékbeszerzés vagy egy termékimport, ami a beszerzői oldalon keletkeztet adókötelezettséget. Míg tehát a valóságban egyetlen értékesítés zajlik le, adózási szempontból az ügylet “megkettőződik”, és a két végpont külön-külön minősül adóztatási pontnak.

A termék értékesítője oldalán a termékértékesítés lehet adóköteles, de bizonyos feltételekkel mentesülhet is az áfa alól. Így például a Közösség két tagállama közötti termékértékesítés a Héa ie. 138. cikkében (magyar megfelelője az Áfa tv. az Áfa tv. 89. §-a) foglalt kritériumok teljesülése esetén adómentes lesz. A harmadik országbeli eladónak az ottani szabályoknak megfelelően lehet, hogy keletkezik hozzáadottértékadó-fizetési kötelezettsége az értékesítés után, de az is lehet, hogy nem.

A beszerzőnek a Közösségen belüli termékbeszerzés illetve import címén keletkező adófizetési kötelezettsége viszont független attól, hogy az értékesítő mentesült-e a saját oldaláról az áfafizetés alól. Ha a termék értékesítője nem tudja igazolni a mentesség feltételeit, akár az is előfordulhat, hogy az adott termékügylethez kapcsolódóan mindkét felet adófizetési kötelezettség terheli, mivel e kötelezettségek két külön adóztatási tényálláshoz kapcsolódnak. A két adókötelezettség viszont két különböző országban fog keletkezni, hiszen a termékértékesítésnek és a Közösségen belüli termékbeszerzésnek illetve importnak külön teljesítésihely-szabályai vannak.

A szolgáltatások – valamint az Áfa tv. 32., 34. és 35. §-a szerinti termékértékesítések – esetében nincs az előbbiekben leírtakhoz hasonló mesterséges megbontás. Ezeknél az értékesítés az egyetlen adóztatási pont, az áfafizetési kötelezettség pedig főszabály szerint a szolgáltatás nyújtóját (termék értékesítőjét) terheli; a beszerzőt kizárólag akkor, ha a fordított adózás feltételei fennállnak.

Megjegyezzük, hogy az Európai Unió jogalkotói dolgoznak az áfa-rendszer átalakításán, amelynek központi gondolata az egységes uniós héaövezet- Single EU VAT Area -létrehozása. Az elnevezés arra utal, hogy az elképzelések szerint a tagállamok aKözösség teljes területén egységesen kezelnék az áfát, függetlenül attól, hogy belföldi vagy tagállamok közötti határon átnyúló ügyletről van szó.

A tervek szerint megszüntetnék az adóalanyok közötti Közösségen belüli termékügyletek kettősségét, eltörölvea Közösségen belüli termékbeszerzés adóztatandó tényállását. A Közösségen belüli termékértékesítés teljesítési helye azon tagállam lenne, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. A harmadik országokból vagy azokba történő termékértékesítéseknélviszont fennmaradna amegkettőződés, azaz értékesítői oldalon továbbra is termékexport, beszerzői oldalon termékimport ügyletként lenne kezelendő az ügylet.


Kapcsolódó cikkek:


Mit írjunk a számlára, ha nem kell áfát felszámítanunk? (III. rész)
2021. január 20.

Amikor számlakibocsátásról beszélünk, a köznyelvben gyakran az “áfás számla” kifejezést használjuk. A számlákon ugyanakkor nem mindig szerepel áthárított áfa. Ennek viszont többféle oka is lehet, a számlán pedig megfelelően kell feltüntetni azt, hogy miért nem hárítottunk át áfát az üzleti partnerre. A vállalkozások számára gyakran nem egyértelműek az egyes esetkörök közötti különbségek, ami sokszor hibás számlázáshoz vezet. Cikksorozatunk soron következő részében folytatjuk a fordított adózás alá eső számlázási tudnivalókat, majd az Áfa tv. területi hatályán kívüli ügyletekkel foglalkozunk.

PM: az elektronikus fizetés nem csak kötelesség
2021. január 18.

Az idei évtől az online kasszát működtető cégek kötelesek biztosítani az ügyfelek számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását, amely fejlesztések előrelépést jelenthetnek a vállalkozások számára.

Mit írjunk a számlára, ha nem kell áfát felszámítanunk? (I. rész)
2021. január 6.

Amikor számlakibocsátásról beszélünk, a köznyelvben gyakran az “áfás számla” kifejezést használjuk. A számlákon ugyanakkor nem mindig szerepel áthárított áfa. Ennek viszont többféle oka is lehet, a számlán pedig megfelelően kell feltüntetni azt, hogy miért nem hárítottunk át áfát az üzleti partnerre. A vállalkozások számára gyakran nem egyértelműek az egyes esetkörök közötti különbségek, ami sokszor hibás számlázáshoz vezet. Cikksorozatunk segít eligazodni a kérdésben.