Repülési jogok és résidők a könyvekben

Szerző: Ado Online
Dátum: 2013. július 15.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A repülési jogok és a résidők alapvetően határozzák meg a légitársaságok működését. Évtizedek óta léteznek, az Egyesült Államokon kívül azonban eddig csak nagyon kevés légi fuvarozó mutatta be hasonló jogait a könyveiben.


Repülési jogok

A bilaterális egyezmények alapvetően azt rögzítik, hogy két ország milyen feltételek mellett engedélyezi egymás között a kereskedelmi célú – és egyes esetekben a katonai érdekű – repülést. A megállapodások általában kikötik a heti járatok maximális számát, az utasok engedélyezett számát stb. A bilaterális egyezményekhez kötött célállomásokra való repülést a legtöbb esetben csak az illetékes intézmény, hatóság (Magyarország esetében a Légügyi Hatóság) által kijelölt légi fuvarozó végezhet, amennyiben azt a másik fél is jóváhagyja.

Az esetek nagy részében országonként csupán egy, ritkább esetben kettő vagy több légitársaság kaphat kijelölt státuszt az adott útvonalra, ezért a kedvezményezett légitársaságok számára ezen repülési jogok óriási értékkel bírnak. A repülési jogokra jellemző monopol piac azonban nem tekinthető ideális állapotnak. Ezt felismerve indultak el egyeztetések azzal a céllal, hogy megteremtsék a kötöttségek és korlátozások nélküli kereskedelmi repülést, így megalapozva az úgynevezett nyitott égbolt („open-skies”) megállapodásokat.

Résidők

A repülőtéri résidő (vagyis le- és felszállási jog, angol nevén: „slot”) egy jog, amely feljogosít egy légitársaságot arra, hogy adott időpontban, egy adott repülőtéren le- és felszállást hajtson végre, a két manőver között pedig a légikikötő infrastruktúráját használja. A résidőket a szűkösség hívta életre. A ki nem használt, vagyis a légitársaságok számára elérhető szabad slotok összességét résidő-alapnak hívjuk. Az Európai Unióban jelenleg hatályban lévő rendelet az alábbi „résidő-tranzakciókat” engedélyezi:

  • az adott légitársaság más útvonal repülésére is használhatja a rábízott slotot,
  • slotok átadása lehetséges anya- és leányvállalat vagy két leányvállalat között, illetve egy felvásárlás során a felvásárló légitársaság számára,
  • slotok cseréje légitársaságok között (1 slotot 1 slotért).

A rendelet azonban nem rendelkezik egyértelműen arról, hogy a csere történhet-e ráfizetés mellett. Ennek hatására még az Európai Unión belül is ellentmondásos gyakorlatok alakultak ki. Nagy előrelépés, hogy 2012 októberében megszületett az EU-javaslat a résidők szabad kereskedelmével kapcsolatban.

Repülési jogok és résidők a könyvekben

Az egyesült államokbeli társaságok körében már évtizedek óta találunk ilyen vagyonelemeket a beszámolókban, Európában azonban egészen néhány évvel ezelőttig pusztán a British Airways immateriális javai között jelentek meg. Egyedi beszerzés keretében csak egyesült államokbeli résidők és repülési jogok szerezhetők be, bekerülési értékük az aktiválható költségekkel növelt vételár lesz. Várható, hogy hamarosan az európai repterekre szóló résidők is beszerezhetők lesznek egyedi tranzakció keretében. A repülési jogok és résidők kiosztásának jelenlegi rendszere ökonómiai szempontból nem ideális. Például ha egy légitársaság csődbe megy, az összes slotja visszakerül a résidő-alapba, majd azok ismét kiosztásra kerülnek. Így fordulhat elő, hogy különösen értékes időpontokra szóló slotokhoz juthatnak hozzá a fuvarozók ellenérték megfizetése nélkül. A bilaterális egyezményen alapuló, komoly gazdasági haszonnal kecsegtető repülési jogok szintén ingyen kerülnek a kijelölt légitársasághoz, ami felfogható úgy is, mint az állami támogatások egy speciális fajtája.

A csereügyleteknek elsősorban a résidők kapcsán van jelentőségük, de az Egyesült Államokban volt már példa repülési jogok hasonló ügylet keretében történő kereskedelmére is. Európában az elégtelen szabályozási környezetben a cserék általában úgy zajlanak le, hogy az értéket képviselő résidőt megszerző társaság – ráfizetés mellett – egy értéktelen slotot ad át az ügyletben részt vevő másik fuvarozónak, aki egyáltalán nem is kívánja azt használni, de erre mégis szüksége van az ügylet legitimalizálása miatt. A légitársaságok gyakorlata, hogy a csere során kifizetett összeget aktiválják a repülési jog bekerülési értékeként, ami így inkább az egyedi beszerzés egyik sajátos módjának tekinthető.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

A repülési jogok és résidők speciális számviteli kérdéseiről Hegedűs Ádám ír a Számviteli Tanácsadó 2013/07-08. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek:


Egy arisztokrata a főkönyv mögött – gróf Andrássy Katinka
2020. március 12.

Ha egy arisztokrata kisasszony arra kényszerült, hogy pénzkereset után nézzen, akkor mondjuk nyelvtudását felhasználva lefordított néhány érdekes, külföldön megjelent kötetet, vagy úti beszámolót írt, esetleg zongoraleckéket adott. De könyvelni, ráadásul „passzióból”, azt nem. Vagy mégis?

Számvitel 2020 – feladatok és lehetőségek
2020. február 5.

A számviteli törvény 2020-tól hatályos módosítása hoz néhány jelentősnek mondható változást. Az új előírások elsődleges célja továbbra is, hogy közelítsék a magyar számviteli szabályokat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokhoz.